BTS ~ Jin
Sziasztok!
Ma egy fordítást hoztam, de ha hétvégén minden jól megy, akkor írok rendes részt, és készítem a kéréseket! ❤️
Ezt a sztorit instagrammon találtam, az oldal neve @babygguk.97 Az író adott engedélyt arra, hogy lefordítsam és posztoljam.
Minden BTS taggal volt már rész, csak Jinnel nem, szóval így már teljes. *-*
Fogadjátok sok-sok szeretettel ezt a részt! :3
---------------------------------------------------------
Last Kiss
- Szakítanunk kéne! – a szavak könnyen repültek ki a számból, miközben álltam az esőben, elázva, a barátomat bámulva, aki ugyanolyan állapotban volt mint én.
- M-mi? – dadogott.
- Szerintem szakítanunk kéne! – ismételtem meg újra.
Szemeiben láttam, hogy egy világ omlott össze benne pont úgy, ahogy azok a szavak jöttek ki a számon, előzmény nélkül.
- Ez a legjobb kettőnknek, Seokjin. – mondtam neki, miközben a hideg rázott ki, ami a nedves ruháimnak volt köszönhető.
Meg sem mozdult, csak állt egy helyben és próbálta felemészteni a szavakat amiket mondtam.
- Az elmúlt két hónapban, semmi mást nem csinálunk, csak veszekedünk minden apróság és hülyeség miatt. Ez így nem egészséges.. – sóhajtottam egyet, majd közelebb léptem hozzá. - Jobb, ha külön vagyunk egymástól. Így legalább nem tudjuk bántani egymást, és egymás érzéseit. – magyaráztam, majd óvatosan megfogtam a kezét, miközben előtte álltam.
- Mi van akkor, ha az jobban fáj, ha külön vagyunk egymástól, mint ha együtt lennénk? – kérdezte, mire ráemeltem a tekintetemet.
- Nem tudhatjuk meg, ha nem próbáljuk meg. – mondtam, majd fejemet lehajtottam.
- Nem próbálhatnánk meg legalább megjavítani a kapcsolatunkat még egyszer? Csak egy kis időre még legyünk együtt! Ha nem működik, akkor tovább lépünk. – próbálkozott, mibe szívem belefájdult.
- Belefáradtam Seokjin! Belefáradtam abba, hogy egyfolytában próbálkozunk újra meg újra, de sose sikerül megjavítani! – mondtam neki, miközben sós könnyek folytak le az arcomon.
Egy ideig csendben álltunk egymás előtt, kezeink pedig összekulcsolva pihentek a levegőben. Csak az esőcseppeket lehetett hallani, ahogy lehullanak a földre.
- Kérhetek valamit mielőtt külön válunk? – suttogott közénk. Felnéztem rá várva, hogy folytassa.
- Kérhetek egy utolsó csókot, mielőtt utaink külön válnak? – lassan bólintottam egyet.
Hideg kezével megfogta arcomat, majd közelebb húzott magához. Ajkainkat összeérintette egy utolsó, szenvedélyes csókra..
---------------------------------------------------------
Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a rövidke részt, de remélem tetszett nektek!
Nem sokára jön a következő rész! Addig is, vigyázzatok magatokra! ❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro