*Jimin szemszöge*

- Álljunk meg egy kávézónál, ahol tudunk beszélgetni. – mondta Namjoon mikor kiléptünk a BigHitből. Beszálltunk az autójába és elindultunk.

10 perccel később, én kiszálltam az autóból.
Hagytam Hyungot had parkoljon le, mert tudom hogy hogyan koncentrál parkolás közben. Megcéloztam a kávézót, majd beléptem. Cappuccino barnák voltak a falak, esztétikusan kidíszítve.

- Szép napot! Eldöntötte már mit szeretne rendelni? Ha több időre van szüksége, az teljesen rendben van. Nyugodtan döntsön. – hallottam meg a pincér lány hangját. A szemei összekapcsolódtak a szemeimmel. Elvesztem abba a gyönyörű szempárban. Furcsa érzés uralkodott el a testemben.

- Elnézést! Megvárom először hogy a Hyungom megérkezzen. – válaszoltam mosolyogva.

- Itt vagyok. Rendeltél már? – érkezett meg Namjoon.

- Még nem. Megvártalak. – mondtam, miközben helyett foglaltunk egy asztalnál.

- Elnézést hölgyem! Szeretnénk rendelni! – szólt Namjoon annak a gyönyörű lánynak.

Hosszú haja copfba kötve, egy hosszabb stílusú fehér póló volt rajta, aminek a nyakrésze egy kicsit mélyebben volt kivágva, rálátást nyerve a porcelán bőrére. Néha-néha kivillant a kulcscsontja, de azon kívül semmi más. Gyönyörű arcán két kis piros folt díszelgett.

- Szép napot, ismét! – mondta egy széles mosollyal és rám nézett.
- Mit szeretnének rendelni? Nagyszerű karamell macchiato, és sok féle kávé, valamint cappuccino különlegességeink vannak.

A kedvesség csak úgy virított az arcáról. Udvarias és aranyos volt.

- Én egy karamell macchiato-t szeretnék! – válaszolt Namjoon.

- Na és ön? – fordult felém. Megbabonázott ahogy rám emelte szemeit..

- Uh, én még nem döntöttem. – kezdtem el dadogni zavaromban.

- Nyugodtan kérj bármit! – szólt hozzám a Hyungom.

- Oh, oké, akkor egy karamell macchiato-t szeretnék én is! – szólaltam meg végre normálisan. Elvesztem a lány szépségében, annyira hogy még rendelni is elfelejtettem. Idegesen, szőke hajamba túrtam.

- Jimin-ah, mi a baj? Furcsán viselkedsz. – nézett rám kérdőn miután elment a kiszemeltem.

- Hyung. Nekem tetszik az a lány.. – válaszoltam.

- Ne legyél bolond! Nem is ismered őt! – mondta a tényeket Namjoon. Válaszul megforgattam a szemeimet.

*A Te szemszöged*

Elvesztél a munkában, mikor arra lettél figyelmes hogy valaki téged hív.

- Elnézést, hölgyem! – szólított meg a szőke hajú fiú.

- Igen? Valami probléma van a rendelésével? – kérdezted aggódva.

- Nem, dehogyis. Az tökéletes. – mosolygott rád amitől meglágyult a szíved.

- Akkor nem értem mi a baj.. – néztél kérdőn rá. Nem értetted hogy mit szeretne igazából.

- Kéne a segítsége, nem tudok kiigazodni ezen a menün. Ide tudna jönni, legyen szíves? – kért meg téged. Közelebb mentél a fiúhoz, és nézted a menüt amit a fiú fogott a kezében.
A kezei nagyon kicsik voltak. Néhány ujján egy-két gyűrű virított.
- Nem találok egy dolgot itt. – mondta.

- Mit keres uram? Segítek önnek! – próbáltad kivenni a menüt a kezéből, mikor az ujjai összefonódtak a tieiddel. Megérezted meleg ujjait az arcodon, majd egy tincset félretűrt a füled mögé.

- Nem találom a telefonszámodat rajta, hölgyem. Lenne olyan szíves és elmondaná nekem?

---------------------------------------------------------

Igyekszem többet írni, de nem nagyon van időm.
Ezt is úgy fordítottam, mert hosszas folyamat lett volna magamtól írni egy sztorit, és ma mindenképpen posztolni akartam valamit, ezért lefordítottam egy angol oneshotot ami az instagrammról van.
Remélem tetszik!🤞♡