Reggel komótosan kászálódtam ki az ágyból és sétáltam be a fürdőbe ahol megmostam az arcom és a fogam, majd megfésültem és copfba kötöttem a hajam. A szobámba lépve kiválasztottam egy fekete térnél kiszaggatott farmert és egy szürke pólót, majd magamra kaptam azokat. Kifestettem a szempillám és húztam egy tús vonalat, majd a táskámat a vállamra dobva lekullogtam a konyhába ahol apa iszogatta a kávéját.

-Jó reggelt-mosolygott rám apa.
-Neked is-motyogtam, majd nyomtam egy puszit az arcára és a kávégéphez léptem és töltöttem magamnak kávét.
-Nem aludtál jól?
-De csak tudod...
-Ez neked hajnal-nevette el magát.
-Ühüm-bólintottam, majd megcukroztam a kávém és lehuppantam apa mellé.-Te hogy aludtál?
-Jól-vont vállat.-Lisa ma este előtt nem érek haza úgyhogy...
-Megoldom-vágtam rá.-Jó lesz a spagetti?
-Tökéletes-mosolyodott el szélesen.-És köszönöm.
-Ez a legkevesebb-válaszoltam a kávémat kortyolgatva.
-Új szomszédok költöztek mellénk-váltott témát hirtelen.
-Igen...Tudok róla-morogtam.
-Honnan?
-Az osztálytársam a srác-forgattam a szemeimet.
-Aha-bólintott.-Elvigyelek?
-Nem kell. Jó idő van, majd sétálok-mosolyogtam rá és felálltam. A kávésbögrém a mosogatóba téve felkaptam a táskám és az előszobába léptem, ahol beleléptem a szürke Vans-embe.
-Akkor este a vacsoránál tali-mosolyogtam apára és nyomtam egy puszit az arcára.
-Vagy reggel-húzta el a száját, mire ökölbe szorítottam a kezem.
-Vagy reggel-dünnyögtem, majd sóhajtva kiléptem az ajtón.
-Jó reggelt szomszéd!-hallottam meg egy rekedtes hangot, mire feszülten lehunytam a szemeimet. Ez a nap is tökéletes lesz...
-Mit akarsz Aiden?-fordultam a szomszéd ház felé, ahol Aiden egy sötétkék Range Rover-nek dőlve és mosolyogva figyelt. Fekete farmert és sötétkék rövid ujjú pólót viselt, pilóta napszemüvege miatt még menőbbnek tűnt.
-Csak köszöntem-vont vállat hatalmas mosollyal az arcán, mire szemforgatva kiléptem a kapun. Francba, hogy ilyen jól néz ki!
Beült a kocsijába és kiparkolt az udvarról, majd lefékezett mellettem.
-Elvihetlek?-mosolygott rám.
-Jó idő van. Sétálok-vágtam rá komoran.
-Te olyan lány vagy aki szeret sétálni?-vonta fel a szemöldökét.
-Miért? Te olyan srác vagy aki szeret zaklatni olyan lányokat akik inkább sétálnak minthogy ilyen drága ámbár rohadt szép kocsival járjanak suliba?-kérdeztem hadarva, mire elnevette magát.
-Na gyerünk baby pattanj be!
-Ne nevezz így-fontam össze magam előtt a kezeimet és valahogy kezdett elpárologni a rossz kedvem. Ennek nem lesz jó vége...
-Vagy ide vonszolod azt a formás segged és beülsz mellém, vagy én szállok ki és segítek beülni. Szerintem mind ketten tudjunk, hogy abból nem sülne ki semmi olyan ami korhatáros. Melyiket választod baby?-mondta hatalmas mosollyal az arcán, amitől felszaladt a szemöldököm. Ezt...ezt most komolyan...? Hjuuj Johnson!
-Utállak!-jelentettem ki végül, majd a kocsit megkerülve behuppantam az anyós ülésre.
-Ezt már szeretem-mondta mosolyogva, majd kikanyarodott az utcából és a suli felé vette az irányt.
-Komolyan megbámultad a seggem?-néztem rá.
-Ohh nem csak a segged-röhögött fel, mire elkerekedett a szemem.
-Hogy mi van?-kérdeztem lassan tagolva a szavakat.
-Semmi-mondta megállás nélkül röhögve.
-Vegyük úgy hogy ez a beszélgetés nem történt meg! És nem akarom tudni hogy...hogy mit láttál-motyogtam.
-Szerintem sem akarod tudni-bólintott.
-Na jó én most kiszökök-jelentettem ki, majd a kilicsre raktam a kezem.
-Nehogy megpróbáld! Eszednél vagy?-fordult felém és kissé lefékezett.
-Jajj, csak nem féltesz?-nevettem fel gúnyosan.
-Engedd már el azt a rohadt kilincset!-förmedt rám.
-Ne verj meg!-tettem fel a kezem védekezően.-Amúgy sem ugortam volna ki.
-Jézusom! Kajak azt hittem, hogy kiugrasz-fújta ki a levegőt megkönnyebbülten. Ez őrültnek néz...
-Nocsak! Megijesztettem Aiden Johnsont!-nevettem.
-Ez nem vicces!-meredt rám szikrázó szemekkel.
-De az-hajzottam le a fejem nevetve.-Látnod kellett volna az arcod!
-Francba de utállak te lány-sóhajtottam mire felkaptam a fejem.
-Szóval így állunk! Jól érzem magam és te megutálsz. Na szép-fontam össze magam előtt a karjaimat, mire elnevette magát.
-Szerepet cseréltünk?-pillantott rám kérdőn.
-Milyen szerepet?-vontam fel a szemöldököm.
-Eddig te voltál a durci, most meg itt röhögsz rajtam-csóválta meg a fejét.
-Te meg durci vagy-röhögtem fel.-Szegény kisfiú! Ne légy durci, veszek neked nyalókát-gügyögtem, mire röhögve nézett rám.
-Nyalókát mi?
-A gyerekek azt kapnak ha durciznak-vontam vállat, Aiden pedig leparkolt a suli elé és a kocsi motrát megállítva felém fordult.
-Tudod én már nem vagyok gyerek-vigyorodott el szélesen, nekem pedig leesett, hogy mire gondolt és elkerekedett a szemem.
-Pfúj Aiden!-sikítottam fel, mire röhögve kipattant a kocsiból és átsétálva hozzám kinyitotta az ajtót.
-Tudod...mégis kérem azt a nyalókát. Sötétített üveg van a hátsó ablakokon és elég nagy hely van-vonogatta a szemöldökét.
-Idióta-nevettem fel, majd kipattantam a kocsiból és megböktem a vállát.-Anyukád tudja, hogy ilyen csúnyán viselkedsz?
-Igen-vigyorgott öntelten, majd megnyomta a kocsit bezáró gombot a kulcsán, mire felvillant a kocsi elején lévő lámpa.-Amúgy milyen órád lesz?
-Matek. Miért?-vontam fel a szemöldököm.
-Akkor melletted ülök-jelentette ki vigyorogva, mire unottan felsóhajtott.
-Bocs de Jennel ülök. És amúgy sem lehet matek órán nyalókát enni-csóváltam meg a fejem.
-Na de Lisa!-röhögött fel hitetlenül.
-Mi van?-néztem rá ártatlanul.-Nem mondtam semmi rosszat.
-Ez a beszélgetés nagyon rossz irányba kezd indulni-mondta szórakozottan, mire felnevettem. Beléptünk a suliba, miközben én folyton felnevettem. Csak én vagyok olyan idióta, hogy fél órán keresztül képes röhögni egy dolgon?

-Mi van?-néztem rá, amikor észre vettem hogy bámul.
-Gyönyörű vagy amikor nevetsz-mondta mosolyogva.
-Hahh! Csábíts!-nevettem újra fel.
-Most elrontottad a romantikus hangulatot-biggyesztette le az alsó ajkát.
-Van ez így-vontam vállat és a suli boxomhoz lépve kinyitottam, majd kutakodni kezdtem benne.
-Azok ott kik?-mutatott az egyik képre ami a suliboxom belsejébe volt ragasztva.
-Eric, Phil és én-mondtam.
Felvont szemöldökkel dőlt neki a mellettem lévő szekrénynek, majd az egyik tincsemet megragadva jatszadozni kezdett vele.
-Miért vesz körül téged ennyi srác?-kérdezte mosolyogva.
-Milyen ennyi?-vontam össze a szemöldököm, miközben a tincsemet néztem amivel Aiden szórakozott.
-Eric, Phill, Harry, Adam, én-sorolta miközben mosolyogva végigmért.-Mondjuk nem is csodálom.
-Ők a haverjaim! Vagyis Adam nem, őt ki nem állhatom-forgattam a szemeimet, mire felnevetett.
-Tehát Adam nem jön be neked-mondta szórakozottan.
-Nehezen jöhet be úgy, hogy egy visszataszító dög-vontam vállat, majd kikaptam a matek könyvem és füzetem, majd becsaptam az ajtót.
Besétáltunk a terembe ahol Jent és Harryt pillantottam meg egymás mellett ültek... Végre képes lépni ez az idióta!

-Nincs pad társad?-szólalt meg Aiden, amire csak a szememet forgattam.
-Miért érzem azt, hogy még a sors is ellenem van?-kérdeztem magamtól, majd lehuppantam a helyemre.
-Nem tudom miből gondolod-vont vállat mosolyogva, majd lehuppant mellém. Épp nyitotta a száját, hogy mondjon valamit amikor belépett az ajtón az új matektanár. Meg kell hagyni rohadtul jól néz ki...
-Jó reggelt! William Smith vagyok és mostantól velem fogják tanulni a matematikát-mondta, mire az osztályban lévő lányok felsóhajtottak.-Szeretném ha mindenki bemutatkozna, aztán beszélhetnénk arról, hogy mit tanultatok az elmúlt két évben.
Mivel mi a legutolsó padban ültünk így sóhajva dőltem hátra a széken, amikor egy papír galacsin repült a padomra. Mosolyogva nyúltam érte.

"Ronda ez a tanár"
Ennyi állt benne. Elfolytottam a mosolyomat, majd vissza írtam.
"Vagy csak azért mondod ezt mert jobban néz ki mint te:D"
"Kikérem magamnak! Sokkal jobban nézek ki mint ő!-_-"
Az alsó ajkam kezdtem harapdálni, majd vissza írtam.
"Nem igaaaz:P"
"Ne már Lisa! Apa komplexusod van?:0"
"Pfuj nem! De akkor is jól néz ki xD"

Felsóhajtott, majd idegesen dobolni kezdett a padon. A tanárra néztem, aki épp egy Eleanort faggatta arról, hogy milyen fajta kutyája van(?), amikor megéreztem egy meleg tenyeret a combomra simulni.
-Vedd le rólam a kezed-sziszegtem zavartan, miközben visszafolytottam a kitörni készülő nevetésem.
-Nem-jelenetette ki és kissé bele markolt.
-Aiden!-suttogtam és kezdtem ideges lenni, mire rám nézett. Végig futtatta a tekintetét az arcomon, majd a szemembe nézve elmosolyodott
-Aranyos.
-Mi van?-vontam össze a szemöldököm.
-Aranyos vagy amikor idegesen nézel rám-suttogta és a mutató ujjaival köröket kezdett írni a combomra.
-Fejezd ezt be! Haverok vagyunk! Tudsz róla?-sziszegtem elkerekedett szemekkel.
-Tudok róla-mondta mosolyogva.
-Jézusom-motyogtam, majd lehajtottam a fejem a padra és kifújtam a levegőt.
-Most mi a baj?-kérdezte szórakozottan.
-Az hogy utállak!-dünnyögtem.-Alig vagyunk tizenkét órája haverok és már a combomat fogdosod. Mi lesz egy hét múlva?
-Ki tudja-mondta, amire felkaptam a fejem.
-Vedd le a kezed. Most!-vágtam rá, mire elmosolyodott, majd levette a kezét a combomról.
Egy cetlit tolt felém, mire sóhajtva néztem le rá.
"Csak nem ideges vagy?:D"
"Idióta! Bárki megláthatott volna. Amúgy meg...még mindig szexibb a tanár mint te:P"
Felvont szemöldökkel fordult felém, majd megcsóválta a fejét.
"Most cukkolni akarsz? Mert akkor közlöm veled, hogy ezt kurvára megkeserülöd-_-"
Az alsó ajkamba harapva folytottam vissza a nevetésem.
"Most meg kellett volna ijednem?:))"
"Jól van Lisa..."
"Woahh féleeek!"

-Khm...copfos-szólalt meg egy hang, mire felvont szemöldökkel néztem fel. A matek tanár mosolygott rám.-Te jössz.
Felkászálódtam, majd felsóhajtottam.-Elisabeth White vagyok. Am, apámmal élek...
-Szereted a matekot?-vágott közbe, mire összevontam a szemöldököm.
-Mondthatni elviselem.
-Van hobbid?
-Szeretek olvasni-mondtam, majd vállat vontam.-Nagyjából ennyi.
-Rendben-bólintott.-Te jössz szépfiú-nézett Aidenre, mire lehuppantam a helyemre. Felkászálódott és a hajába túrva elvigyorodott.
-Aiden Johnson vagyok. Van egy házi vadmacskám, csak néha elszökik a szomszédba és folyton eljátsza, hogy nem bír...-mondta, mire lehajtottam a fejem és az alsó ajkamba harapva folytottam vissza a nevetésem.
-Aha-bólintott Mr. Smith.-Van hobbid?
-Annak számít az alvás?-kérdezte, mire az osztály felröhögött.
-Móka mester-bólogatott.-Még egy kérdés.
-Csak nyugodtan-vont vállat.
-Elisabeth a barátnőd?-kérdezte felvont szemöldökkel, mire az osztályban síri csönd támadt, én pedig elkerekedett szemekkel kaptam fel a fejem.
-Nem-nevetett fel feszülten.-Csak haverok vagyunk.
-Pedig nekem nagyon is úgy tűnt, hogy a combját fogdostad-vigyorgott a képébe.
-Valamit benézett-röhögött.-Eddig halott lennék ha megfogtam volna, ugye Lisa?
-Dehogy is-legyintettem kínosan vigyorogva, mire az osztály felröhögött, a matek tanár pedig sóhajtva vissza sétált a tanári asztahoz.
-Basszam szájba a kurva anyját-morogta, miközben lehuppant mellém.
-Ez nagyon ciki volt-suttogtam magam elé.
-Megölöm.
-Hagyd a francba-dünnyögtem.

Az óra további részében Aiden idegesen meredt a tanárra, én meg azon voltam, hogy ne rohanjak ki a világból. Szünetben a menzán ülve beszéltük ki a matek tanárt, amikor Aiden lehuppant mellém.
-Ez a tanár egy féreg!-jelentette ki.
-Szerintem jó fej-vont vállat Harry.
-Francokat az!-csattant fel.
-Vagy csak az a bajod, hogy berektelt-vigyorgott öntelten, mire Aiden fel horkantott. Szórakozottan néztem őket miközben ráhajtottam a fejem az alkaromra.
-Dehogy az a bajom! De mit szól bele abba amihez semmi köze!-csapott az asztalra.
-Mihez? Hogy Lisa nem a csajod?-röhögött fel.-Hát figyelj, lehet bejön neki.
-Hülye vagy?!-meredt rá elkerekedett szemekkel. Az arcán vörös foltok jelentek meg és a kezét ökölbe szorította.
-Végülis jó csaj-fokozta, Aiden pedig összehúzta a szemét.
-Na jó elég Harry!-szólaltam meg és felültem, majd rá helyeztem a kezem Aiden öklére.-Te pedig nyugodj le. Csak cukkol.
Kifújta a levegőt, majd kiengedte az ökölbe szorított kezét. A tekintetét az enyémbe fúrta, majd megnyalta az alsó ajkát.
-Attól még utálom a tanárt-jelentette ki, mire felnevettem és elvettem a kezem az övéről.
-Khm-Jenre néztem aki "nyuvadozott". A telefonomra mutatott, ami felvillant. Azonnal felkaptam és megnéztem az üzenetet.
Jen: Lenyugtattad...😱
Én: Kit?
Felnéztem rá mire csak Aiden felé biccentett. Összevontam a szemöldököm.
Én: És? Mi van vele?
Jen: Bejön neked.
Idegesen mordultam fel.
Én: Nem. Dehogy jön be!
Felvont szemöldökkel amolyan "really nigga" arccal nézett rám, mire összehúztam a szemem.
Jen: Ne nézz hülyének😑
Én: Nem nézlek csak te néztél be valamit😆
Jen: Azt hiszed, hogy igazad lesz?😂😂
Dühösen néztem Jenre, aki úgy vigyorgott mint egy őrült.
Én: Mindig nekem van igazam...
Jen: Most nekem lesz😉

-Ti sms-eztek?-nézett ránk furán Harry.
-Semmi közöd hozzá-vágtam rá, majd lefordítottam a telefonom az asztalra. Jen felröhögött.
-Nem bírja ha nekem van igazam-mondta Harryre nézve.
-Miben?
-Jen-meredtem rá.
-Igen?-kérdezett vissza.
-Utállak-jelentettem ki, mire felnevetett.
-Naa! Miről maradtam le?-faggatott minket Harry.
-Tudod, amiről beszéltünk-mondta Jen, majd...majd rá kacsintott Harryre, aki elvigyorodott. Mi a szarról maradtam le?!
-Csak én nem értek semmit?-szólalt meg összevont szemöldökkel Aiden.
-Nem csak te nyugi-néztem rá.
-Amúgy hol van Eric és Amy?-váltott témát Jen.
-Ezért még kurvára megfizettek!-morogtam sértetten.
-Együtt volt órájuk nem?-kérdezte Harry, teljesen hidegen hagyva engem. Na kösz...
-De-bólintott Jen.
-Mondd hogy legalább te észre veszel-néztem kétségbeesett Aidenre, aki nevetve ölelte át a vállam és magához húzott.
-Persze. Mi vagyunk a kirekesztettek-suttogta Jenéket nézve akik azt találgatták, hogy hol lehetnek Amyék.
-Jaja. Ugye milyen cukik együtt?-kérdeztem, mire abba hagyták a társalgást és egyszerre kapták felénk a fejüket. Harry hitetlenül meredt rám, Jen pedig összehúzta a szemét.
-Ühüm-bólogatott Aiden.-Szerintem is cukik.
-Elmentek ti a jó büdös...-kezdte Harry, mire felemeltem a mutató ujjam.
-Ne beszélj csúnyán!-vigyorogtam.
-Szerintem meg ti vagytok a cukik-mondta Jen.
-Ugye?-vonta fel a szemöldökét Aiden, majd nyomott egy puszit a hajamba. Elvigyorodtam, amire Jen felhorkantott.
-Aiden tudtad, hogy Lisa egyszer...
-Ne ne ne ne!-visítottam fel, mire az egész ebédlőben lévő diák felém fordult.Intettem egyet és elmorogtam egy "minden oké"-t, majd Jen felé fordultam.-Nem hozhatod fel a múltat!-suttogtam.
-De igen-bólintott.
-Nem!
-De de!
-Nem!
-De!
-Nem!
-De!
-Nem!
-Ezek hülyék-jelentette ki egyszerre Harry és Aide, mire én és Jen felhördültünk, majd szinte egyszerre robbant ki belőlünk a röhögés.

Suli után mosolyogva lépkedtem haza fele amikor lefékezett mellettem egy sötétkék Range Rover. Kérdőn néztem rá és megtorpantam. Az anyós ülésnél lévő ablak leereszkedett és Aiden bosszús arcát pillantottam meg.
-Hogy te milyen gyorsan lelépsz-csóválta meg a fejét, amire felnevettem, majd az autóhoz léptem. Behajoltam az ablakon és szórakozottan fürkésztem Aiden arcát.
-Tudod amikor megszólal az utolsó órán a csengő minden diák siet haza lazulni. Na én is így vagyok vele-vontam vállat.
-Akkor is szólhattál volna!
-Minek? Nem veled volt órám.
-Kikészítesz te lány-sóhajtott fel.-Szállj be!
-Ohoo! Csak nem utánam jöttél?-vontam fel a szemöldököm.-Tán félsz, hogy megerőszakol a matek tanár?
-Idegesítő vagy-morogta, mire felnevettem és az ajtót kinyitva behuppantam mellé.
-Tudom-vigyorogtam. Felsóhajtott, majd az utcánk felé kanyarodott.
-Ideges vagy?-néztem Aidenre, miközben át dobtam a vállam fölött a hajam. Idegesített, hogy a szememben lógott. Talán ideje lenne levágatni.
-Nem-válaszolta.
-Nem tetted túl magad a matek tanáron?-nevettem fel.
-Lisa hagyjál-forgatta a szemeit.
Előre hajoltam és bekapcsoltam a rádiót, amiben épp elkezdődött a After the afterparty című szám.
-Éneklek neked, oké?-vigyorogtam, majd elkezdtem énekelni a számot, közben pedig mutogattam, mint ahogy a musically-ben szoktak. Pár percig fa arccal nézte az utat, majd amikor rám pillantott elnevette magát.
-Őrült vagy-jelentette ki nevetve, mire vigyorogva ráztam meg a fejem, így a hajam össze-vissza csapkodott, ergo ülve buliztam. Röhögve parkolt le a házuk melletti garázs elé és leállította a kocsi motrát.
-Teszett mi?-kérdeztem, miután kikapcsoltam a rádiót.
-Ős tehetség vagy-nevetett.
-Tudom-mosolyogtam.-Te pedig megnyugodtál.
-Ja-sóhajtott fel, majd kinyitotta a kocsi ajtaját.
Összevont szemöldökkel kászálódtam ki a kocsiból, majd Aiden elé léptem.
-Köszi hogy haza hoztál.
-Nincs mit-vont vállat.
-Akkor szia-motyogtam és indulni készültem, csakhogy megragadta a karom és visszahúzott magához.
-Mit csinálsz ma?-kérdezte, amitől felgyorsult a szívverésem és zavartan pislogtam rá.
-M-ma?-kérdeztem makogva.
-Nem. Holnap-nevetett fel, majd érdeklődve nézett a szemembe.
-Főznöm kell-motyogtam, mire felszaladt a szemöldöke.
-Főznöd?
-Aha-bólintottam.
-Anyud nem ér rá?-kérdezte, én pedig kínosan elhúztam a számat.
-Lassan hét éve nem ér rá-suttogtam.
-Basszus Lisa én...-kezdett magyarázkodni, mire rá nézve megcsóváltam a fejem.
-Semmi gond. Ez van.
-Sajnálom-motyogta.
-Nem te léptél le úgyhogy nincs amit sajnálnod-vontam vállat hanyagul, majd elléptem tőle.-Akkor holnap a suliban...
-Szia-intett és kínosan a hajába túrt.

A házba lépve neki dőltem az ajtónak és sóhajtva hunytam le a szemem. Francba!
Felsétáltam a szobámba ahol átöltöztem az otthoni öltözetembe-ami egy pólóból és egy cicagatyából állt-, majd ledobtam a táskám az ágyamra és gyorsan megmostam a kezem. Lesiettem a konyhába, majd neki láttam a spagettinek. Miután elkészítettem szedtem magamnak belőle, aztán megebédeltem. Egyedül...
Mondjuk már hozzá vagyok szokva, de valahogy jobb lenne nem síri csöndben ülni és tömni a fejem. Na de ez van...
Ebéd után elmosogattam, majd elégedetten ültem le a nappaliba és bekapcsoltam a Tv-t amiben épp egy főző műsor ment. Na tudod ki nézi meg ezt...
Bejelentkeztem a Netflix-re majd kerestem egy filmet és azt nézve azon agyaltam, hogy hogy lehetek ennyire magányos, amikor meghallottam egy nyávogást. Elmosolyodtam, majd a kanapé háta mögé nézve megpillantottam egy zöld szempárt, aminek a tulajdonosa pár másodperc alatt felugrott a kanapé karfájára. Mindig tudja mikor van szükségem rá.
-Szia Sátán-mosolyogtam az én gyönyörű fekete cicámra, aki válaszul az ölembe feküdt és bele dörgölte a pofiját a combomba. És hogy miért pont Sátán? Fekete jellegzetes bundája és pentagramos medálja miatt ami kezdettől fogva a nyakörvén lógott. Két éve jelent meg a kertünkbe én pedig azonnal bele szerettem és befogadtam. Persze apa azonnal ki akart dobni macskástól együtt, merthogy ő ki nem állhatja őket, csakhogy aztán kihisztiztem, hogy hadd maradjon. Persze attól még nap mint nap azt hallgatom, hogy mennyire idegesíti őt, Sátán pedig valósággal undorodik apától és ahogy tudja elkerüli. Kölcsönös a vonzalom. Bájos, tudom.

A filmbe merülve simiztem Sátánt, amikor megszólalt a csengő. Elkáromkodtam magam, majd Sátánra nézve elhúztam a számat.
-Bocs szívem de ajtót kell nyitnom-mondtam, mire nyávogva mászott le rólam. Gyorsan az ajtóhoz szaladtam és szinte kirántottam a falból, majd elkerekedett szemekkel néztem a vendégemre.
-Te mit keresel itt?-néztem zavartan Aidenre.
-Gondoltam, ha már programod van én látogatlak meg-vont vállat.
-De...fél hét van-néztem az előszobában lévő fali órára.
-És? Csak nem vársz valakit?-vonta fel a szemöldökét mosolyogva.
-Nem-motyogtam, majd elléptem az ajtóból és beengettem.
-Szép házatok van-jegyezte meg, én pedig becsuktam az ajtót és furán néztem Aidenre.
-Köszi. Miért jöttél?
-Szomorú voltál. Gondoltam jobb kedvre derítelek-vont vállat, majd lerugta magáról a cipőjét.
-Öhm...hát köszi, de jól vagyok.
-Azt veszem észre-nézett a szememben, majd elindult a nappali felé. Zavartan pislogtam utána. Képes volt átjönni csak azért hogy felvidítson?
Megcsóváltam a fejem, majd utána siettem.
-Van macskád?-kérdezte, miközben leguggolt Sátánhoz.
-Ne érj hozzá!-kiáltottam fel, de már késő volt.Sátán Aiden kezét figyelte, majd...majd bele dörgölte a pofiját a tenyerébe. Valószínűleg hallani lehetett az állam koppanását, mert Aiden rám emelte a tekintetét. És hogy miért lepődtem meg? A válasz egyszerű: Sátán utálja az embereket. Eddig csak nekem és Jennek engedte meg hogy hozzá érjen.
-Mi a gond?-kérdezte mosolyogva, miközben közelebb hajolt Sátánhoz és nyomott egy puszit a feje bubjára. MI A SZAR?!
-Sátán!-meredtem elkerekedett szemekkel a cicámra, aki lehunyt szemmel dorombolt.
-Ez a neve?-nevetett fel Aiden, majd felállt és rám nézve elmosolyodott.-Gyönyörű cicád van. Pont olyan mint te.
-Nem vagyok gyönyörű-forgattam a szemeimet.
-Akkor nem vagy az-vont vállat, mire összehúztam a szemem.
-Idegesítő vagy!
-Most miért?-nevetett fel.-Te mondtad hogy nem vagy az!
-Nem is érdemled meg, hogy szeressen téged Sátán-morogtam.
-Miért pont Sátán?-váltott témát.
-Gondolkoztam a Malbas-on, de végül a Sátánt választotta-vontam vállat.
-Malbas?
-Egy démon-magyaráztam.-Nézz csak rá! Fekete bundája van, gyönyörű zöld szeme, azon kívül pentagramos medálja és utálja az embereket. Nos...bolond gazdának, bolond macskája.
-Nem vagy bolond, és szerintem Sátán ugyan olyan különleges mint te-nézett mélyen a szemembe, amitől nagyot dobbant a szívem.-Na de mit nézel?-váltott hirtelen témát, én pedig felsóhajtottam.
-Körök-válaszoltam.
-Horror?-szaladt fel a szemöldöke, mire felnevettem.
-Attól, hogy lány vagyok még nem vagyok beszari-mondtam, majd leültem a kanapéra és végig simítottam Sátánon.
-Tehát szereted a horrort-motyogta maga elé, majd leült Sátán másik oldalára.
-Adrenalin-vontam vállat.
-Ez tetszik-mosolyodott el, mire zavartan felnevettem.

Kínos csönd telepedett ránk, én pedig akárhogy próbáltam a filmre koncentrálni nem ment. Pedig én mindig bele tudok merülni a filmbe és olyankor azt sem veszem észre ha épp kilopják a vesémet.
Sátánt simogatva bámultam a Tv-t és egyszerűen nem fogtam föl semmit, csak akkor rezzentem össze amikor a filmben lévő Tv-t leborította a csaj a földre és az megmozdult. Megéreztem Aiden kezét az enyémen végig siklani ahogy megsimizte Sátánt. Elkaptam a kezem, majd összefontam magam előtt és az alsó ajkamat kezdtem harapdálni. Francba de fura ez így!
-Szokatlanul hallgatag vagy-szólalt meg Aiden, mire rá néztem. Engem nézve mosolygott.
-Épp horrort nézek. Olyankor csöndben vagyok-hazudtam. Igazából többször felsikítok és magamhoz szorítom Sátánt aki nyávogva ütögeti a fejem a mancsával.
-Aha-bólintott és a mosolya egyre nagyobb lett.
-Most meg mi van?-vontam össze a szemöldököm.
-Semmi.
Vissza fordultam a Tv-hez, pont akkor amikor Samara ki mászott a Tv-ből, ekkor hirtelen Sátán elnyávogta magát. Felsikítottam, Aidenből pedig kitört a röhögés.
-Basszameg!-temettem a tenyerembe az arcom.
-Nyugi Lisa, nem bánthat-röhögött és éreztem ahogy közelebb ül hozzám, majd átöleli a vállam.
-Hülye vagy Sátán-meredtem a macskámra, aki sunyin kisétált a nappaliból.
-"Attól, hogy lány vagyok nem vagyok beszari"-idézte fel az ezelőtt fél órával elhangzott mondatomat, mire hozzá vágtam a mellettem lévő díszpárnát.
-Idióta-motyogtam, mire röhögve kapta fel a párnát és arcon dobott vele. Elkerekedett szemekkel meredtem rá, majd bosszút forralva néztem körül és megragadtam a párnát.
-Nem ajánlom-emelte fel röhögve a kezeit, de már késő volt rá vetettem magam így eldőlt a kanapén és próbálta védeni az arcán, miközben én folyton püföltem.
-Szemét-mondtam, mire kikapta a kezemből a párnát és vigyorogva nézett a szemembe.-Aiden ne!-kiáltottam fel de már késő volt. Lenyomott a kanapéra, majd fölém tornyosulva nézett le rám, a párnát pedig a magasba emelte.
-Na ki a szemét?-kérdezte hatalmas mosollyal az arcán.
-Te-vágtam rá és nem bírtam tovább, kitört belőlem a nevetés. Eldobta a párnát, majd bele bökött az oldalamba. Felvisítottam. El kezdett csikizni, én meg a fejét püfölve nevettem és próbáltam összekuporodni, csakhogy a lábaival lefogta az enyéimet.
-Nee! AIDEN! Feladoom!-nevettem levegő után kapkodva.
-Biztos?-hagyta abba a csikizésem és közelebb hajolt hozzám.
-Igen. Te nyertél-lihegtem.
-Tudtam, hogy én nyerek-vigyorgott a képembe.
-De csak azért mert erősebb vagy-mondtam és felsóhajtottam.-Fájnak az arc izmaim. Meg a hasam.
-Így jár az aki megpróbál nyerni ellenem-vont vállat.
-Tehát a fiúkkal is ezt csinálod?-vontam fel szórakozottan a szemöldököm.
-Nem-vágta rá azonnal.-Eddig csak veled csináltam, de meg kell mondjam nagyon élvezetes, hogy ilyenkor én irányítok.
-Na kösz-nevettem fel.
Komoran nézte az arcom, majd a tekintete megállapodott a számon. Megnyalta az alsó ajkát, én pedig akaratlanul is a száját kezdtem bámulni. Közelebb hajolt hozzám, én meg vissza folytott lélegzettel néztem, hogy mit csinál. Már csak pár centi válaszotta el a száját az enyémtől amikor elmosolyodott és a homlokamhoz hajolva nyomott egy puszit rá.
-Örülök, hogy végre nem szomorkodsz-suttogta.-Jobban áll neked a mosolygás.
Lepattant rólam, majd elő vette a telefonját és rá nézett.
-Mennem kell, anyám nem tudja, hogy eljöttem-mondta, mire felültem.
-Oké. Kikisérlek-motyogtam. Az előszobában állva karba font kézzel néztem ahogy bele lép a cipőjébe, majd kinyitottam neki az ajtót.
-Kösz, hogy...hogy itt voltál-makogtam és próbáltam kerülni a tekintetét.
-Nem ingyen csináltam-mondta, mire rá kaptam a tekintetem. Mosolyogva mutatott az arcára, én pedig megcsóváltam a fejem.
-Halálra csikizel és utána elvárod, hogy adjak neked puszit?-vontam fel a szemöldököm visszafolytott mosollyal.
-Végülis én már adtam neked puszit, úgyhogy jössz nekem ennyivel-válaszolta. Tettetett unalommal néztem a szemébe, majd felsóhajtottam és közelebb léptem hozzá. Lábújjhegyre állva nyomtam egy puszit az arcára, majd elléptem tőle és felvont szemöldökkel néztem rá. Úgy vigyorgott, mint egy őrült.
-Jó éjt Lisa-mondta.
-Neked is Aiden-motyogtam zavartan.
-Reggel várlak-mondta.-Amúgy jól áll így kócosan a hajad-kacsintott rám, majd megfordult és elsétált. Becsuktam az ajtót és neki dőlve elvigyorodtam. Ez így nem lesz jó! Kurvára nem...