Március 31
Sziasztok a tegnapi napom csodás volt főleg a délután. Két barátnőm tegnap elhívott a bujtosi tóra találkozni beszélgetni és fényképet csinálgatni. Némi késessel, de oda értem és így a négytől hatig lévő programommből lett félhattól félnyolcig tartó időtöltés.
Hála nekik nagyon sokat röhögtem. Főleg azért, mert nagyon sok félrehallást leműveltünk mi3an. Ők szinte azok a barátnőim akik maradtak a sulis baratáim közül és ezt nagyra értékelem , hogy szakítanak rám időt. A többiek még csak nem is keresnek. Azért is vagyok hálás , mert kb 2 év után az egyikkel egy súlyos híba után békültem ki. A másikkal szintén 2 év után beszéltem először januárba a szülinapján. Ez előtt a tali előtt egyszer taliztunk igy 3ban és az is csodás volt. Azon napon igaz , hogy csak beültünk 2 helyre beszélgetni, de az is szinte felüdülés volt a számomra. Ki tárgyaltunk minden csajos témát. Na jó főleg szaftos témákat. Ők ketten sokat segítettek rajtam mindig. Rájuk mindig számíthattam. Valahogy nekik mindig mindent elmertem mondani és egyből mondták is rá pompás megoldást. Velünk a nap csak is szórakoztató , pompás, feledhetetlen, ismétléstkövetelő és ragyógó lehet.
A gimi egész 4 éve alatt ők tartottak ki mellettem végig. Ők voltam azok akik sohase löktek el magunktól. Kettejük miatt volt jó az a 4 év főleg, bár örültem annak, mikor elhagytam a suli ajtaját az érettségimmel a kezembe. Megse tudom mondani nektek,hány sulis programmomat tették nekem ők szebbé azzal, hogy ott voltak velem és támogattak. Hálás vagyok az égnek, hogy őket megismerhettem annak idején. Hálás vagyok azért, hogy újra beszélnek velem és szeretnek. Hálás vagyok azért, hogy nem haragszanak rám tanácsokat adnak nekem és támogatnak a mai napig, illetve segítenek nekem fejlődni az élet minden területén. Hálás vagyok nekik a tegnapi csodás együtt töltött időért. A csodás viccekért. A rengeteg apró dícséretért, biztó mondatokért, tanácsokért, ölelésekért és főleg azért, hogy egy fárasztó hétköznapi napon még volt energiájuk rám. Na és most pár jó képet kaptok is.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro