"-Szóval, mi a neved? -kezdte el.,,

-Midori Kagawa -próbáltam egy kis erőltetett mosolyt csalni az arcomra.

-Értem. -válaszolta. -És tudsz egy kicsit mesélni magadról? Vagy esetleg az erődről?

-Természetesen. -bólintottam egy kicsit. -próbáltam részletesen elmondani mindent, hogy hogy kerültem ide, illetve hogy egyenlőre azt sem tudok kivagyok.

-Tehát azt akarod mondani, hogy valahogyan idekerültél, és nem tudod mit keresel itt, illetve semmit sem tudsz a neveden kívűl? -nézett fel a kis papírcetlijéről, amire írta az adatokat.

-Pontosan. De... én tudom hogy ti kik vagytok. -néztem bele a Kazekage szemébe.

-Hogy érted ezt? -nézett rám kérdően.

-Tudom hogy te ki vagy, illetve milyen ember voltál. Tudom hogyan működik a falu életközössége, illetve a testvéreidről is sok mindent tudok.

-Hmm... -gondolkodott el egy kis ideig. -Lehet hogy az egyik képességed az előrelátás.

-Előrelátás? Nem hiszem.. -vezettem a tekintetemet a cipőmre.

-Minden esetre, ha annyira ismersz mindenkit... -kezdte el a Kazekage, miközben a fiókjában kutakodott. -menj el Kankurohoz, és kérd a segítségét. De jobb lesz ha elsőnek elkisérlek.

-Rendben! -válaszoltam egy kicsit izgatottan.

Kicsit kellemetlenül éreztem magam. Nem tudom miért, pedig nem csináltam semmi rosszat első benyomásra. Vagy csak én érzem ezt? Talán nem vagyok szimpatikus a Kazekagénak? Egyáltalán mért hívom magamban Kazekagénak? Hiszen tudom a nevét.

Útközben kicsit gondolkodtam, mit-hogyan csináljak majd. Hiszen nem vagyok valami ügyes lány, de azért még is jól teljesítek mindenből. Kivéve matematikából..

-Ez lenne az? -álltunk meg egy kis vörösös... csarnoknál. (?)

-Igen. Ez lesz az. De.. csak utánad. -nyitott ajtót nekem a Kazekage.

-Köszönöm... -motyogtam.

Mikor beléptünk a "csarnokba" ami igazából egy műhely, tele bábokkal, alkatrészekkel, minden egye-begye micsodával. A műhely végén pedig egy fekete ruházatú emberke ült, aki éppen ha jól látom, egy bábot szerel össze. Biztosan ő lesz Kankuro!

-Oh Gaara hogyhogy itt.... vagy..? -éppen hátrafele készült nézni, mikor is a szeme megakadt a tekintetemen. -ki ez? -kérdezte fintorogva.

-Ő itt Midori, egy állitólagos elveszett ninja. A képességét kéne felmérni, milyen elemmel rendelkezik, illetve a chakra fajtáját is megkéne állapítani.

-Tehát arra kérsz hogy teszteljem ezt a csajt? Szórakozol velem? -vágott értetlen arcot Kankuro

-Elsőnek is.. van nevem! Midori, világos? Az a nevem! Másodszorra... azt se tudom mi a jó büdösért vagyok itt! -akadtam ki, egy kicsit...

-Jójó... úgylátom hamar felhúzható lány vagy te! Tiszta Gaara chh... -motyogott Kankuro.

Kankuro felmérte elsősorban hogy milyen elemű vagyok. Kiderült hogy szél, és föld.

-Oké.. látod ott azt a nagynak nevezhető részt? -rámutatott Kankuro egy elhagyatott kis pályára. -fussd körbe.

-Fussam körbe? De csak egyszer?

-Nem egyszer. Tízszer. -válaszolt határozottan.