Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

4. Egy másik világ

"-Na mivan megy a Leszbikus téma? -jött be röhögve Leon.,,

A nap hátralévő részét szenvedéssel töltöttem. Folyton mindenki engem csesztetett, mert a legjobb barátnőm "leszbikus,, és hogy bármikor "rámmászhat".
Amikor végre vége lett az órámnak, indultam haza. Amikor betoppantam a lakásba, apámmal szembe találtam magam, aki szinte szemmel ölni tudott volna.

-Midori. Kapsz 1 percet, hogy megmagyarázd azt, hogy egy tantárgyból bukásra állsz.

-Honnan tudod ezt? -kérdeztem idegesen.

-Hogy honnan? Onnan, hogy tegnap behívott a tanárod, és mindent elmondott. A fele órát a folyoson töltöd mindig. Nem figyelsz. Nem válaszolsz a kérdésekre, ráadásul a teszteken se felelsz meg. Mire véljem ezt?

-Apa... nehezen megy minden. És tudod miért? Az osztálytársaim miatt.. folyton engem vesznek célpontba. Folyton megaláznak. -magyarázkodtam.

Mindent elmondtam az osztályközösségről, illetve a tanórákról. Egyeztettem apámmal. Osztályt váltok. Sajnálom azért
Matsumotot. Egyedül hagyni a szörnyek között.. majd rábeszélem hogy ő is váltson osztályt. TÉNYLEG. MATSUMOTO! VELE MÉG BESZÉDEM VAN!

Rohantam be a szobámba a telefonomért. Beléptem a hívásnaplóba, ahol kikerestem Matsumoto számát. Egyből fel is hívtam.

-Kicsöng... -mondtam motyogva.

-Igen? -szólalt meg egy szégyenlős hang.

-Matsumoto! Válthatnánk néhány szót? -kezdtem bele

- I-igen!

-Tényleg igaz hogy Leszbikus vagy? -néma csend lett. De pár másodperc múlva megtörte a jeget

- M-m-mi?! - Midori-sama te ezt honnan tudod?! -akadt ki teljesen Matsumoto

-Leon... -motyogtam

-... -jött válaszul Matsumotol

-Matsumoto.. azthittem hogy mindent elmondunk egymásnak, és hogy elöttünk nincsenek titkok..

-Sajnálom Midori-sama. De már úgy se lett volna időm elmondanom. Sulit váltok. -csuklott el a hangja.

-Hogy tessék?! -akadtam most én ki

- I-igen.. de neharagudj lekell hogy tegyem! -Matsumoto hadarta el a mondatát és letette.

-Letette...-Csuklott el most az én hangom. -miért. Miért vagyok elátkozva?! -borultam az ágyra és halk sírásba kezdtem. -bárcsak máshol lennék. Bárcsak ő is itt lenne mellettem. Bárcsak minden szebb lenne...

Egy kis idő után elaludtam. Azonban valami más történt. Valahol. Máshol keltem fel.

- M-mi történt?-nyitottam ki a szememet, ám de nem ott ébredtem fel ahol kellett volna. -Várjunk...ez nem a szobám..-néztem körbe a fák sűrű lombjai közt.

-Nem emlékszem arra, hogy kijöttem volna az erdőbe sétálni... egy erdő.
Egy erdőben vagyok. Egy ismeretlen helyen, de számomra ismerős helyen...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro