25. A háborúnak vége
Egy darabig még pihentem Gaaraval az oldalamon. A távolból figyeltük az eseményeket, illetve a 10 farkút terveit. Mikor már éreztem hogy jobban vagyok, felszisszenve felálltam.
-Tudsz járni? -kérdezte aggódva
-Persze, hiszen kutyabajom! -mosolyogtam rá
-3 perce még nem ezt láttam -motyogta, majd odasétált hozzám
A kezét felém nyújtotta, mire én belehelyeztem az enyémet a tenyerébe, majd összekulcsoltuk.
-Hé, jól vagytok?! -futott oda hozzánk Temari
-Igen, még élünk -néztem a lányra, akinek meglátszott az arcán a megkönnyebbülés jele
-Hála az égnek... -fújta ki hosszasan a levegőt -Hát akkor folytassuk tovább a harcot -fordult az ellenség elé
Végtelenségnek tűnő ideig tartott a háború. Majd szépen lassan elértünk a végéhez. "Nyertesként,, indultunk vissza Homokrejtekbe, majd másnap többezer shinobit temettünk el, akik hősi halált haltak. Tiszteletükre a Kazekage emlékkövet is állított. A temetés végén egy utolsó szál liliommal közelítettem Hiroshi sírja felé.
-Szia. -ültem le a sírkő elé -Sajnálom hogy nem vehettél részt a háborún. De jobb is. -mosolyogtam -Sokkal jobb helyen vagy. A családoddal... De remélem jól érzed magad. És nem vagy szomorú. -csúszott le egy pár könnycsepp a szemem sarkából
-Nem kell sírnod, hiszen itt leszek nektek -hallottam egy hangot a fülem mögül, majd mintha egy kis szellő suhant volna el mellettem
A szellő láttán újra elmosolyodtam, majd Hiroshi sírjától elköszönve, indultam vissza a faluba, egyenesen a lakóhelyem felé
-Szia Midori, hogy érzed magad? -csoszogott ki a szobából Temari, majd leült a kanapéra -Gyere foglalj helyet -Tapogatta a mellette lévő üres helyet, majd leültem mellé
-Megvagyok köszönöm.
-Mondd csak... vörösek a szemeid. Te sírtál?
-Hát... Hiroshitól jöttem. Még a temetés után ellátogattam hozzá.
-Értem.. -simitott végig a temetésre felvett fekete ruháján a lány
-Vajon mi lesz ez után?
-Hogyhogy mi lesz? Megy tovább az élet. Nem búsulhatunk az elvesztettek miatt.
-Igazad van -sóhajtottam
(...)
Sötét van kint. Márcsak a Hold világítja be a helyet. A gondolataimmal vagyok egyszobába zárva, ami roppantúl idegesítő volt számomra, azért kimásztam az ágyból, majd Gaara szobája felé vettem az irányt. Hallkan elkezdte az ajtón kopogni
-Hahó... fent vagy még? -kérdezte hallkan
-Még igen, gyere be nyugodtan -szólt bentről a hangja, én pedig bementem -Mond, mit szeretnél?
-Nem tudok aludni -adtam az egyszerű választ, mire a fiú hallkan felnevetett
-Ha szeretnél, akkor aludhatsz itt! -adot puszit a homlokomra -Engem nem zavarsz
-Nem is tudom -játszottam el azt aki nagyban gondolkodna, ezzel is húzva a vöröshajú agyát
-Ne szórakozz már! -vágott be sértődött arcot, mire akaratlanul is, de felnevettem
-Szeretnél egy békítő ölelést kapni? -tártam szét a karjaimat, mire a fiú átkarolt
Mikor elengedett, felpipiskedtem, majd rövid kis csókot adtam neki
-Hát persze hogy itt alszok. -kuncogtam -De csak ha tényleg nem zavar
-Tényleg nem fog. -mosolygott rám
____________________________
-Gomene hogy nagyon rövid lett, de inkább a következő részben írom majd a dolgokat, mert ott jobban fognak beleilleni a történések, mint ide.
-Viszont, most megint egy promócióval jöttem hehe (ne szídjatok pls)
-Szóval drágalátos barátnőimmel kitaláltuk azt, hogy csináljunk egy közös Wattpad fiókot, és írjunk oda majd storykat.
-Akit érdekel az oldal annak ittvan! ( Tubbcsi_csapat )
-Az oldal az emberek "szórakoztatására,, készült, saját magunk alkotunk egyesével Fanfictionokat/ Oneshotokat majd különböző Anime karakterekkel. Hentai/Yuri/Yaoi, minden amit eltudtok képzelni várható lesz majd az oldalon.
-Kérni viszont az olvasóknak fogalmam sincs, hogy engedélyezve van-e, de szerintem ezt az opciót felfüggesztettük egy darabig, ígyhát egyenlőre csak élvezni kell az olvasást.
-Ha érdekel titeket, kukkancsatok az oldalra! ;)
További szép napot nektek! <33
_liliii__
edi_keee
EmiliSiroki
Encs19
HannaHanga
Shoto_bby
Zoe_Senapi
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro