"-Szép álmokat, Midori. -sétáltam ki a szobájából, egyenesen az én szobámba.,,

*Midori szemszöge*

Másnap eléggé hamar keltem fel. Nemcsoda, hiszen majdnem 1 teljesnapot átaludtam. Kimentem a konyhába egy kis vízért, majd az órára pillantottam. 4:33 volt.

-Tehát akkor már hajnalodik.. -néztem ki az ablakon megcsodálni  a sötétben pompázó vörös-sárga fényeket.

Bementem a szobába, majd elhatároztam, hogy felöltözök, és  teszek egy kis sétát a faluban. Igyekeztem halkan kinyítni majd becsukni a bejárati ajtót, hogy majd ne keltsem fel a többieket a hangoskodásomra. Miután a kis magánakcióm sikeres volt, elindultam a faluba.

Kihalt utak, sötétben tündöklő fények, az utca kivilágitásai, a néma csend. Annyira jól estek. Egyszer sem volt még ennyire csodálatosnak induló reggelem. Bár bevallom, egy kicsit hideg volt.
A némacsendet egy madár csicsergése szakította meg.

-Ohh.. milyen gyönyörű kis madárka. -nyujtottam felé a kezemet, majd a kis teremtmény a karomra szállt.

Ekkor vettem észre, hogy már kezd világosodni, már 1-2 ember is császkálgatott az utcán.

-Aztán nehogy megfázz! -hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögül.

-Nahát, jó reggelt Hiroshi! -fordultam a srác felé

-Szép jó reggelt neked is! Ugye milyen csodálatos reggelünk van? -mosolygott rám

-Hát igen.. -nem bírtam ki hogy ne mosolyogjak el én is

A kis madárka elszállt a karomról egyenesen egy fára, majd onnan tovaszállt egyenesen a napfelkelte felé.

-Remélem találkozunk még kismadárka! -pillantottam a fára, ahonnan elszállt

-A kis barátod itthagyott téged -kuncogott a mellettem álló Shinobi.

-Hát igen, sajnos.. -néztem egyenesen a lábaimra

-Ha most megbocsátasz... -mutatott magaelé -Én most elmegyek. Majd találkozunk még! -Intett utoljára felém Hiroshi, majd elment.

-Igen, szia... -mondtam még utolsónak, majd teljesen eltünt a látókörömből.

Úgygondoltam, mivel már nincs maradásom, ezért inkább hazasétálok, majd megreggelizek. Hát nem így történt.

Mielőtt nyitottam volna ki az ajtót, pontba nekimentem valaminek. Inkább valakinek. Na vajon ki lehetett az a valaki?

-Ezer bocsánat! -guggoltam le, hogy felszedjem a papírokat, amiket kilöktem szegény vöröshajú fiú kezéből

-Ugyan már, semmi baj nem történt! -guggolt le mellém, hogy segíthessen, ekkor a szemeink találkoztak, amitől elpirultam

-Ne nézz így rám!!! -fordítottam el a fejemet -Tudom hibás voltam, de látod? Felszedem neked! -vágtam be a kamu durcit

-Igen, és ezt köszönöm is neked! -álltunk fel az összeszedett papírokkal

-Segítek elvinni ezeket -indultam el egyenesen az iroda felé -Valamit valamiért akkor már!

-Hát... igazán nem volt erre szükseg, deeee -húzta el a mondatát -Köszönöm!

-Igazán nincs mit.. -fordítottam el a besértődött fejemet

-Nem gondolod, hogy túl magason hordod az orrodat? -kuncogott mellettem a vöröske

-Ahjj Gaara, most miért piszkálssssz?

-Vicces vagy ilyenkor -nevetett

-Te meg gonosz! -vágtam vissza, természetesen már én is nevetve

Teljesen elfelejtkeztünk a tegnapi kínos szituációról.. helyette inkább sokat röhögtünk, beszélgettünk. Majd az irodába érkeztünk.

-Akkor ezeket én most ide le is teszem. -tettem le a saját kupacomat a többi papír közé az asztalra

-Hálás köszönet neked Midori! -mosolygott rám a fiú

-Akkor innentől mostmár Kazekage-samának kell hogy hívjalak? Vagy Kazekage úrnak? -kezdtem el

-Ne szórakozz már! -ült bele a székjébe -Sok dolgom van, zavarsz, menj utadra! -hadarta el a mondatát alig kibírva a röhögéstől

-Pfffff paraszt!

-Vagy ha már ittvagy.... -kezdte el -segíthetnél nekem!

-Papírmunka? -kérdeztem

-Papírmunka. -válaszolta

-Ahhhjjj.... jólvan segítek neked csak mert jó fej vagyok! -kezdtem el bölcs szavamat

-Segítesz nekem, mert ez a Kazekage parancsa, nem jófejség -javított ki

-Hé, ne javíts ki!

-Ha egyszer muszáj... -kuncogott

-Inkább csináljad a munkádat vagy a micsodádat -legyeztem a kezeimmel össze-vissza felé

-Még mindig te segítesz a munkában

-Tudom tudom! -vettem el egy lapot, hogy kitöltsem, de egyből összeráncoltam a homlokomat.

-Mi a baj? -nézett rám kérdően

-Hát ez nekem kínai.. -motyogtam

-Kínai? Az meg mi?

-Semmi, semmi, nem lényeges! -ejtettem egy kis kamumosolyt felé, hogy elkerülhessem a témát

Egy darabig még a papírfelett ültem, majd feladóan, segítséget kérve Gaarará pillantottam

-Mi a baj? -kérdezte

-Segítenél? Kérlek... -mutattam a papírra

-Persze, hozd csak ide! 

Odavittem neki a papírt, majd ő is azt kezdte el bámulni. Egy darabig a papírt tanulmányozta, majd elmagyarázta, hogy hogyan kell kitölteni a papírt, és mi féle módon. Mind ezt úgy, hogy az egyik keze az én vállamon pihent. Kicsit sem voltam zavarban.

-Mostmár érted? -pillantott rám -Midori? Hahó? Figyelsz rám? Kezdte el rázni a vállamat

-Mi? Hogy? Persze, figyeltem! Ne haragudj csak egy darabig gondolkoztam! -vakartam meg a tarkómat -"Dehogy gondolkodtam. Csak próbáltam megnyugodni, mert teljesen zavarban vagyok tőled.,,

Elfoglaltam a helyemet, majd ismét belevágtam a papírmunkába. Egy órával később Kankuro, és a kis álomszuszék Temari is besegített a munkába. Már vagy 4 órája ülünk a papírok felett, és még mindig nem fejeztük be. A hócipő tele volt mindenkinek ebből az egészből.

-EBÉDSZÜNET! -vágta le a tollat az asztalra Gaara

-A karom... lerohadt!! -akadt ki Kankuro

-Nekem is -folytatta Temari

-Éhenhalok.. -nyafogtam

-Mennyi van még ebből az egészből? -kérdezte Kankuro

-Már csak egy kicsi -sóhajtott egy nagyot a Kazekage

-Nem fogjuk ezt kibírni... -temette a fejét az asztalra Temari

-Nem sokárra vége... -döltem rá a kanapéra

-Hozok kaját -jelentette ki a barnahajú

-Azt megköszönnénk.. -helyeselt a vöröske

Kankuro nemkésőbb visszatért egy halomnyi kajával, amit mi természetesen el is fogyasztottunk, majd befejeztük a maradéknyi papírmunkát is, ami maradt. A nap hátralévő részében inkább csak sétálgattam, egyszer kétszer benéztem az irodába hogy nem-e kell egy kis segítség, illetve egy kicsikét is edzettem Kankuroval. Egyszóval.. kemény volt a mai nap.

-Otthon, édes otthon! -nyitotta ki az ajtót boldogan Kankuro

-Uhh végre.. -futottam a szobába, majd szinte bedőltem az ágyamba

Na helloka gyermekeim! <3 gyorsba hoztam nektek ezt a részt, remélem élveztétek! :) További szép napot és kitartást nektek! <33