Hogyan valósulhatna vágyunk gyümölcse,
ha fagyott szívem nem nyitom feléd?
Betoppantál életem halott ciklusába,
jégpáncél borítja szellemem. Küzdesz
kegyetlen időjárással, míg én vagyok a
vihar szeme. Próbálkozásaid folytatván,
kiáltok érted. Miért nem maradsz távol?
Szélnek erejét kibírtad, jégnek csapását vészeled; gondolod érintheted arcom tüzem perzselését viselve? Megannyi próbatétel, kérlek add fel most s egyikünk lelke sem sérül. Bíztató lépések,
erős akarat. Határozott jellem mutatkozik
tetteidben. Eldöntötted, értem harcolni
érdemes, boldogság szimfóniáját érdemli
hasadt szívem. Vulkánok területére
nyertél bebocsátást, forró tüze folyók
választanak el egymástól. Holtak
lángoló csontjaira hozol békét; egyre
közelebb érkezel, fáradsz. Lelked s tested
kimerültség határain, kérlek; Kérlek ne
add fel! Két lépés s szívem tiéd! Szerelmes Harcos, diadalmas győzelmed: szívem!