A Hó királysága

- A hercegnő mikor tér vissza a hazájába, felség?- állt a Hó királya előtt a Hold országának nagykövete, Aoto.
- A tudását bővíti, most a Szél országában van a hercegnő. Amint az útja befejeződik indul haza, nagykövet úr. - magyarázta a király egyik tanácsosa.
- Ha lehet hinni a pletykáknak, felség, a Kazekagéval szoros barátságot ápol a hercegnő, talán tul szorosat is. - szólalt meg a nagykövet egyik segítője.
- Ki vagy te, hogy kérdőre vonj?! - emelte fel a hangját a király. A teremben néma csend lett. - A lányom fontos politikai lépéseket tesz, amíg ti itt becsmérelitek. Fontos, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki a rejtett falvakkal. - állt fel a trónról a király.
- Megkérem az urakat, hagyják magára őfelségét. - szólította fel a király mellett áló tanácsos a Hold országa követeit.
Egy mély meghajlás kiséretében kimentek a teremből.
- Hozz papírt és tollat, siess. - küldte el az egyik insat a király.

A folyóson Aoto és társa halkan sutyorogtak menet közben.
- Írj a hercegnek, küld őt Rejtett Homokba. Valahogy meg kell akadájoznunk, hogy a hercegnő férjez menjen a Kazekagéhoz, azt a házasságot nem tudnánk érvényteleníteni. - magyarázta Aoto.
- A bérgyilkossal mi legyen? - suttogta vissza a társa.
- Írd neki, hogy ijesszen rá a hercegnőre és a szeretőjére. Lépéseket kell tennünk, méghozzá hamar.

Rejtett Homok falu

- Szerinted fiú lesz vagy lány? - feküdt az ágyon Ryoko, miközben Gaara a hasát simogatta.
- Egy erős herceg vagy egy erős és gyönyörű hercegnő? Remélem mind a kettő. - puszilta meg a lány hasát Gaara.
A nap besütött a villa ablakain, a perzselő meleget kizárta a ház.
- Megírtam apámnak. - suttogta Ryoko.
- Mit válaszolt? - könyökölt fel Gaara, hogy a lány szemébe tudjon nézni.
- Még nem ért el hozzá. Örülni fog. Írtam rólad neki, és azt írta, hogy szívből örülne, ha sikerülne. - mosolygott rá a fiúra a hercegnő.
- Még a baba megszületése előtt össze kellene hazásodjunk. A könyvtárban voltam és elolvastam pár törvényt. - ült fel Gaara, de a kezét nem vette le Ryoko hasáról.
- Itt, a kertben, szeretnék hozzád menni. - nézett ki az ablakon a lány, mely a virágoktól szivárnyványszínben pompázott. - Jövő honapban kellene, addig minden vendég ide tudna jönni.
Gaara mosolyogva bologatott.
- Ma visszamegyek veled az irodába és Temarival megírjuk a vendéglistát. - tervezte el a lány.

Az iroda fele Gaara megfogta a hercegnő kezét és az egész városon végigvezette. Rohangáló kisgyerekek és vásárló falusiak köszöntek nekik bárhol jártak.
- Végre a Kazekaga úr is talált magának egy szép lányt, de még milyen szépet. - intett egy almát pakoló néni az egyik boltból.
Az irodában a megszokott társaság feküdt a fotelekben.
- Végre ideértetek. - könyökölt a térdén Kankouro türelmetlenül.
- Úgy döntöttünk jövő hónapban összeházasodunk. - állt meg Gaara a terem közepén, hogy mindenkivel szembe legyen.
Ryoko elmagyarázta, hogy hogy is szeretné az egész ceremóniát.
- A mi szokásaink szerint kell törtnénjen, hogy ne legyen mibe belekötnie azoknak, akik ellenzik.
- Jó sok feladat vár akkor ránk. Kezdjünk is neki! - ugrott fel Naruto a fotelból.
- Én és Temari összeírjuk a vendéglistát. - ment ki a szobából Ryoko Gaara testvérének társaságában.
Három óra hosszat írták a neveket.
- Na hogy haladtok? - hajolt be Kankouro az ajtón.
- Ha még egyszer meghallok egy nevet kiugrok az ablakon. - feketette a fejét az asztalra Temari.
- Nagy a család. - mosolyogott szerényen Ryoko.
- Több mint 400 fős... - suttogta Temari.
- De ebből fele se fog eljönni, igazából a testvéreimen és pár unokatestvéremen kivül senki sem. Csak formalitásból meg kell őket hívni, küldenek egy rakás nászajándékot és ennyi. - magyarázta a hosszú listát összetürve Ryoko.
- Mikor ér ide a hugod? - kérdezte témát váltva Kankouro.
- Jövő héten visszaindulok Avarrejtekbe, ott várom meg. Mostanában kell oda érjen Sasuke. - állt fel az asztaltól a hercegnő.
- 3 testvéred van ugye? - emelte meg a fejét Temari.
- Igen, a legkisebb hugom jön ide. Katsuminak hívják, utána Riko és Emiko, majd én, a legidősebb. Megyek megkeresem Gaarat. - búcsúzott el Ryoko.

A Hó királysága - Akebono

Több napi folyamatos séta után Sasuke megérkezett Akebonoba, amely az ország legdélibb csücskében volt. A főváros fele menet félúton megtért, mert egy királyi hóbagoly levele szerint a hercegnő az ország meleg vidékein van.

A kastélyban mindenhonnan zene és nevetés hallatszott, Sasuke érdeklődve lépett be a főkapun. Az őröket a boros hordók mellett találta, a termek csödültig voltak emberekkel. Mindenki ivott és nevetett vagy valami érdektelen dologról vitatkozott a mellette állóval. Végig menve két termen Sasuke rájött, hogy a hercegnő ott lesz, ahol a leghangosabb a zene.
Ryoko induláskor mutatott egy képet a hugáról, de Sasuke álmában se gondolta, hogy így talál rá. A Hó királyságának legkisebb hercegnője egy asztalon állva táncolt, miközben előtte több zenész fiú is vadul játszott neki. Ében fekete haja volt és világító zöld szeme. A Somade ninjak minden fénye hiányzott belőle, maga volt az éjszaka.
- Katsumi hercegnő, én Uchiha Sasuke vagyok, én leszek a kísérője Avarrejtekbe. - ment oda a lányhoz Sasuke, a tömeg szétvállt körülötte.
- Gyere és táncolj, ez a búcsú bulim. - nyujtotta a kezét Katsumi.
Sasuke az elkövetkezendő negyed órában megpróbalta meggyőzni a hercegnőt, hogy száljon le az asztalról, de az részegen makacskodott tovább.
- Én türelmes voltam. - kapta a nyaka közé a lányt hirtelen Sasuke, majd villámléptekkel kint termett.
- Hova viszel? Ez rablás... - bosszankodott a lány.
- Nem, ezt úgy hívják megsürgetés, felség. - szaladt le Sasuke egy patakhoz hátán a hercegnővel.

A Hó királysága - Főváros

- Mikor indulsz? - kérdezte szemrehányóan az előtte ülő fiútól Aoto.
- Mikor hírt kapok, hogy a hercegnő is elindult. - felelte nyugodtan karosszékéből a fiú.
- Az valamelyik kocsmában tivornyázik vagy valamelyik szeretőjével van. - legyintett Aoto.
- Lebecsülsz egy tökéletes harcost. - mutatott rá a fiú a hibára.
- Az lenne, ha nem lenne félvér. Itaru még ma el kell indulnod. - folytatta a meggyőzését Aoto a fiúnak.
- Mi érdekem nekem az a lány? Még csak nem is az esetem... - dőlt hátra a székében Itaru.
- Ha majd feleségül veszed nem kell vele legyél, annyi szeretőd lehet amennyit csak akarsz. De így nem csak egy föld felett lennél király. - magyarázta el századjára is Aoto a hercegnek.
- Akkor sem az esetem, túl vézna és ravasz az a lány. - ingatta a fejét Itaru.
- Majd megneveled. Mire visszajövök ne legyél itt, siess Avarrejtekbe, a kísérőd a kapuban vár. - indúlt az ajtó fele Aoto belefáradva az elkényesztetett herceg meggyőzésébe.