Hó királysága

- Ki vagy te? - kérdezte a fa tövében felébredt másnapos lány a kísérőjétől.
- Uchiha Sasuke a nevem, engem küldött a nővéred, hogy elkísérjelek Avarrejtekbe, felség. - állt meg a lánnyal szembe a fekete haju ninja.
- Katsumi vagyok, semmi felséges nincs bennem. - állt fel kicsit támojogva a lány.
- Rendben, Katsumi. Ha jobban érzed magad elindulhatunk. - bolintott Sasuke.
- Előbb küzdj meg velem, látni akarom képes vagy-e megvédeni. - egyenesedett ki Katsumi.
- Nem hinném, hogy ilyen másnaposan eredményes lennél. - rázta a fejét nemlegesen Sasuke.
- Ne becsülj le, azért mert az anyám nem a királyné. - vett elő egy kunait a lány.
Sasuke meglepődötten nézett rá, nem tudta hova tenni ezt az információt.
- Nincs világító fehér hajam, nem vagyok teljes vérü somade. Egy avarrejteki nő volt az anyám, egy katona, aki megtetszett apámnak a háború alatt. Az is lehet ismerted őt... - mosolyodott el, majd Sasukéban megfagyott a vér.
- Sharingan... - nézett a lány piros szemeibe, melyek az előbb még zölden csillogtak.

Rejtett Homok falu

- Mit csinálunk délután? - kérdezte Gaara Ryokotól, aki még mindig a nevekkel beírt hosszú listát tanulmányozta.
- Először is elmegyünk ebédelni. - nevette el magát a hercegnő.
- Alig 1 órája ettünk.. - mondta Temari az órára pillantva.
- Kettő helyett enni nem egyszerű. - mosolyodott el Ryoko Gaarára nézve.
- Micsoda? - kapta fel a fejét mindenki meglepődve.
- Babát vár Ryoko. - mondta Gaara széles mosollyal.
- Gratulálok! - ugrott oda Sakura, majd sorban a többiek is.
- Mi minden történik 2 nap alatt... - nézett Shikamaru a hercegnőékre.
- Hát ha egy héttel ezelőtt valaki elmondta volna nekem, hogy Gaara apa lesz és megházasodik a levegőbe repítettem volna miután kinevetem. - helyeselt Temari.

Gaara és a Ryoko nehezen tudtak megszabadulni a többiektől. Kettesben léptek ki a főépületből, Gaara azt tervezte, hogy elviszi a lányt a kedvenc éttermébe, mely a falu szélén állt, így a teraszáról mesés kilátás nyílt a környékre.
- Emiko nagyon jól tud főzni! Imádnád a vadas tésztáját. - mesélt a középső testvéréről Ryoko.
- Mikor és miért tanul meg egy hercegnő főzni? - értetlenkedett Gaara.
- Ő nem harcos típus, anyámra hasonlít e téren. Kiskorában elbujt a konyhában ha edzeni kellett és inkább a szakácsnak segített. Katsumi ő a legharciasabb, ha egyszer trónra kerülök, ő lesz a tábornokom. Kiváló stratéga is. - magyarázta a hó legidősebb leánya.
- Riko is olyan harcos, mint te? - mosolyodott el Gaara, arra gondolva, hogy az ő gyönyörű menyasszonya ereéről már most balladákat énekelnek az utcai zenészek.
- Riko egy nagyon bonyolult teremtés. Mindenki Katsumit tartja fekete báránynak, de inkább Riko az. Nem ért egyet a somadék néhány alap elvével. Az én születésem óta nem vonult csatába a hadseregünk, nincs fiú örököse apámnak. Szerinte mi, somadék harcra születtünk, még Katsumi is kinevette, mikor ezt mondta. - rázta meg a fejét szomorúan Ryoko. - Próbálom vele megértetni, hogy milyen rossz dolog is egy háború, de még fiatal. Dicsőséget akar szerezni, de a csaták csak fájdalmat és gyűlöletet szülnek.
- Béke van a nagy nemzetek között, egy nehezen elért béke. De egyes kisebb nemzetek próbálják ezt kihasználni és váratlan támadásokat indítanak. - sóhajtott Gaara.
Már a falu szélénél jártak, az épületek helyét kisebb parkok vették át, megbarnult fű és kisebb fák között haladtak el.
Egy sor kunai repült feléjük, mire a Kazekage homokja rögtön pajzsot formált előttük.
- Jól vagy? - pillantott oldalra Gaara kedvesére.
- Semmi bajom. - húzott elő pár vékony tűt Ryoko.
- Ki vagy? Mutasd magad! - kiáltotta Gaara.
- A multkori levelemet nem vetted figyelembe Kazekage. Itt vagyok, hogy beválltsam a fenyegetést. - a hang beborított mindent, minden irányból szólt egyszerre és mintha sehonnan sem.
- A nevem elárulhatom végül is. Leon vagyok, a hamuban született! - szólalt meg az a hang ismét.
- Egy szökött ninja a Gőz országából. Mit akarsz? - kérdezte Ryoko. A talajra koncentrálta minden erejét, hogy megérezze a támadója chakráját.
- Téged hercegnő! - lépett ki a fák közül Leon. A feje tetejétől a bokájáig feketében volt, arcát egy onix maszk takarta el.
- Megint egy maszkos idegen fenyeget. - forgatta a szemét unottan Gaara.
- Add át a hercegnőt és elmehetsz sértetlenül. - szolította fel a Kazekaget Leon.
- Úgyis rég harcoltam, itt az ideje edzeni egy kicsit. - zúdította a ninjára minden homokját Gaara.
Egy pillanatra sem tudta a sivatagi fiú levenni a szemét az ellenségéről, akár mennyi homokot küldött a kihívójára az a férfi közelében egyszerűen kikerülte.
- A homokod nekem nem ellenfél. - gúnyolodott Leon.
Egyre közelebb került Gaaráékhoz a szökött ninja.
- Elcsalom, te menj vissza Narutoékhoz. - nézett a lányra ellentmondás nem tűröen. Ryoko csak bolíntott. Terhesen nem tudott harcolni, minden chakrája a babára összpontosult, életében nem érezte még magát ilyen tehetetlennek.
Gaara rárontott a homokjával az ellenségre, próbálta minél rosszabbá tenni a látási viszonyokat, hogy a hercegnő eltudjon menekülni.

Hó királysága

- Uchiha volt az anyám. Születésem után két évvel visszaakart térni Avarrejtekbe, de az úton meggyilkoltatta a királyné. - magyarázta a kunait forgatva Katsumi.
- Miért tett volna ilyet? - kérdezte döbbenten Sasuke.
- Megint várandós lett, egy fiúval, a trónörökössel. - nevetett fel keserűen a lány és a fiú melletti fába hajította a tőrt.
Sasuke nem tudott semmit sem mondani a lánynak. Csendben pakoltak össze és indultak útnak, ki-ki a maga gondolataiba süllyedve.
Erdőkben húzódtak meg esténként, Katsumi kerülni akarta a fogadókat, amit Sasuke nem bánt. Ő azt hitte, hogy egy elkényeztetett hercegnőt fog majd kísérgetni, de a lány maga volt az elit harcos.
- Nem néztek soha jó szemmel az udvarban, így megtanultam, hogy vájjam ki a szemüket egy mozdulattal. - melegítette a kezét a tűz felett Katsumi.
- De te a király lánya vagy. - mutatott rá Sasuke.
- Fattyú lánya. Hercegnő is azért vagyok, mert Ryoko kiállt értem, a palotába is csak ezért maradhattam. - vont vállat nem törődve a lány.
A tűzön frissen fogott pisztrángok sültek, beborítva a levegőt ínycsiklandozó illatukkal.
- A sharinganról is elég sokat megtudtam tanulni. Anyám írt nekem egy tekercset, ha egy tomoe-vel több lett a szemembe annál többet tudtam belőle elolvasni. - piszkálta meg a tüzet a hercegnő a fiúnak magyarázva. - Van Mangekyou Sharinganom is. - tette hozza felpillantva, hogy lássa a fiú meglepődötte. Az azonban csendesen tanulmányozta a lányt. Lassan 3 napja együtt utaztak és még mindig fel sem tudta fogni, hogy egy sortársra talált. És most el sem tudta képzelni, hogy ennek a lánynak milyen veszteségei lehettek, ha még a Mangekyou-t is felébresztette ilyen fiatalon.
- Ha akarod edzek veled, biztos tudok mutatni pár új dolgot. - szólalt meg végül Sasuke.
- Az nagyszerű lenne. Ne aggódj, gyorsan tanulok és alkalmazkodok. - mosolyodott el Katsumi.

Rejtett Homok falu

- Egy hete nem történt merénylet, ne aggódj annyit. - huppant le a fotelba kazekage irodájába Kankouro.
Gaara az ablakon bámulta, hogy a hercegnő a szomszédos vendéglő teraszán teázik Temarival.
- Sasuke holnap kell megérkezzen Katsumi hercegnővel. Levél érkezett, hogy a másik két hercegnő majd az esküvő napjára ér ide. - dobta a tekercset a bátyja felé a Kazekage.
- Ebben az áll, hogy a királyné is ide jön. - füttyentett egyet Kankouro meglepetten.
- És ez itt a nagy baj. - motyogta gondterhelten Gaara.
- Hát az anyósnak senki se örül. - helyeselt a másik fiú.
- A drága mama kísérője a Hold királyságának hercege, Itaru. - sóhajtott fel a Kazekage.
- Botrányos egy esküvő lesz. Még jó, hogy a király otthon marad, legalább háborút nem nyilváníthat senki. - nevetett fel Kankouro, de tudta, hogy aznap feszültséggel teli pillanatokat kell majd legyűrniük.