Fandom: The Flash

Karakter: Barry Allen

Szituáció: Barry mindent belead, hogy elhívjon randira, ám az univerzum ellene esküszik fel

Kérte: AlphaGustin

Szavak száma: 1800

Barry a laborban ült és a fejét a tenyerének támasztotta. A gondolatai szárnyaltak és azon kapta magát, hogy újra Iris tölti meg az elméjét. A kapcsolatuk még mindig reménytelen és a lassan úgy érzi magában kialszik a láng, ami fűtené arra, hogy tovább próbálkozzon. Olyan, mintha ez egy egyoldalú lenne. Barry hiába nyújtózik, nem tudja elérni a Napot. Néha azon járt a feje, hogy talán nem is Iris kell neki. Nem a lányt kergeti, hanem az érzést, hogy szerethet valakit. Keserédes ez a megállapítás, ezért inkább szereti elnyomni magában a felismerést: ábrándokat kerget.

- Még mindig Iris után loholsz.- állapíotta meg szárazon Cisco.

Néha a technikus Barry tudatalattijának hallható, emberi hangja. Éppen ezért nem esett jól hallani a kegyetlen valóságot. Cisco éppen egy új kütyüt bütykölt, csipesszel a kezében osztotta az észt.

- Nem loholok.- vágta rá morogva.

Cisco csak rázta a fejét mosolyogva és visszahajolt a gép fölé. Barry húzta a száját és újra a pultnak dőlve merengett. A látóterébe kúszott a másik labor üvegfalain át egy nő alak. Te. A bátyádhoz, Ciscóhoz hasonlóan te is egy új szerkezeten dolgoztál. Ám te más voltál, mint társak működtetek együtt, neki is volt szuperhős öltözéke, a bátyád sajnálatára. Egy fél éve vettétek ketten kezelésbe a várost és el kellett ismernie, hogy egy páratlan társat és ellenfélt talált benned. Ám az sosem kerülte el a figyelmét, hogy nem csak a csatatéren vagy képes kiütni egy férfit. Kissé fanyar szájízzel látta, hogy nem egy férfi próbálkozott már nálad, kisebb sikerrel.

- És ha azt mondom, nem Iris? - kérdezte dacosan.

Cisco csak morgott egyet, hitetlenül. Barry megvonta a vállát. Sokáig halogatta magában azt az esélyt, hogy többként nézzen rád, mint barátra. A szeme követte a mozdulatait és az ajkába harapott. De sosem tagadta le, hogy nem fordult meg a fejében. Ám több dolog is visszatartotta: a büszkesége, csökönyössége, ja és Cisco. Főleg Cisco.

- Ugyan ki más?- horkantott fel a fiú.

- A húgod.

Cisco arca lefagyott. Majd vörös lett a dühtől. Nem véletlenül került fel a neve a Mi ne.. listára. Te védett terület voltál, erről a bátyád gondoskodott. Házi nyúlra nem lövünk. Vagy hogy mondják. Volt valami csábító benne, éppen azért, mert tiltott. Még eljátsszani a gondolattal is elvetendő kellene legyen. Barry úgy érezte itt az ideje megkísérteni a sorsot. Mi lenne, ha egyszer nem loholna és nem az álomlányt kergetné. Irisről álmodott már többször is, visszatérő alak volt az álmaiban és kísértette. Te még sosem voltál az álmaiban, de attól még nem azt jelenti, hogy nem vagy a szemeiben álombeli. Egy kivételes ember voltál a szemében, valaki, aki megérdemli, hogy valaki megbecsülje és szeresse. Maga is azt érezte, mint Cisco, a legjobbat akarta számodra.

- Nem.- sóhajtott Cisco, majd nevetni kezdett. - Barry, nem.

Barry dacosan kihúzta magát. Felvonta a szemöldökét, mint aki ennyit nem vesz komolyan. Sokkal keményebb lebeszélésre számított, de úgy tűnik Cisco csak ugat, de nem harap. Remélte azért, hogy a srác nem gondolja azt, hogy Barry-nek rossz szándékai vannak veled. Feltételezte, hogy nincs ezen a véleményen, elvégre küldetésekkor a Villám vigyáz a húgára. Cisco tetőtől talpig, rosszálló pillantással.

- Nincs benned annyi, hogy elhívd randira.

Ez egy kihívás volt, kendőzetlen. Barry-nek sem kellett több, elrugaszkodott a pulttól és villámgyorsan a srác előtt termett. Kinyújtotta a kezét a barátjának, aki először csak fontolóba vette az elfogadását.

- A hét végéig el fogom hívni.- jelentette ki határozottan.

Cisco hátra vetette magát a forgós karosszékében és keresztbe fonta a karjait, mintegy mondva: nem, ha rajtam múlik. Megragadta Barry kinyújtott kezét és próbált kemény kézfogást színlelni.

- Ám legyen, ha igent mond, én is félre állok.- vonta meg a vállát Cisco - De ha nemet mond. Jössz nekem egy mexikóival.

Kezet fogtak és farkasszemet néztek. Szóval elkezdődött.

X

Barry ledobta magát a kanapéra és sóhajtott. Néha azt kívánja bárcsak az emberek átéreznék milyen fáradt egy-egy nap. Kellett egy pillanat, míg annyi erőt gyűjt, hogy a telefonja után nyúljon. Elterült és maga a lustaság vett erőt a testén.

Szia (Név) 😁

Köszönt rád Barry, gondolta nem ártana meg is ejteni a Ciscoval tett fogadást. Várta a válaszod, közben azon merengett, hova vigyen el. Reménykedett abban az igenben. Oldalra döntötte a fejét és próbált elképzelni, vajon ki szoktál öltözni randikhoz? Minél többet gondolt rá, annál kevésbé zavarta volna, ha elmennétek randira.

Szia Barry😊

Az ujjai fürgén jártak a gombokon és a szöveg szinte magát írta meg:

Azt szeretném kérdezni, hogy van-e programod ma estére?

Ám hiába pötyögte be az üzenetet, az sosem ment el. Szegény telefon csak küldte és küldte, de sikertelenül. Barry ráncolta a szemöldökét és érezte, itt valami nem stimmel. Ellenőrizte a wifi-t, de az nagyszerűen működött, azt leszámítva, hogy az üzenetet nem volt hajlandó elküldeni.

Nem ér online elhívni.

Egy új üzeneted érkezett, ezuttal Ciscótól. Barry húzta a száját, arra nem számított, hogy a szemfüleg technikus lefigyeli a telefonját.

Vettem. 

A nap végéig nem működött sem az Internete, se a telefonja. Cisco komolyra vette a figurát és nem adott esélyt sem arra, hogy ti ne szemtől szemben legyetek. Barry sóhajtott és hátradőlt a kanapén, valahogy érezte, hogy ez nem lesz annyira egyszerű, mint gondolta.

X

- Név, mi a programod ma...- kezdett bele Barry és megkísérelte az egész mondandóját egy mondatba sűríteni, remélve, most az egyszer nem jön valami közbe.

De abban a szent percben kurjantotta el magát Cisco is és berontott a laborba. Barry összerezzent és keresztbe tette a karját. Kifújta a tincseit a szeméből és dühösen fújtatott. Végre egyedül kapott el és megragadta volna az alkalmat, hogy elhívjon, de íme az Univerzum Cisco irányítása alatt sikerült ebbe közbeszóljon:

- Húgi! Van egy kis gubanc.- rohant hozzád a fiú és gyorsan karon ragadott.

Te mit sem értettél az egészből, de hagytad magad elrángatni. Egy kérdő pillantást vetettél a Villámra, aki faarcot vágott. Megráztad a fejed és engedtél a bátyád után. A kezében csillagcsavarhúzó volt már, látszott, hogy dolgozik valamin, így nem sejtettél semmit.

- Mutasd mi a baj, Cisco.

A vállad fölött a két fiú összenézett és Cisco kihúzta magát: Csak a testemen keresztül. Egyáltalán nem könnyítette meg a dolgát, sőt. A csata tovább folytatódott, még akkor is ha az ellenfeled nem tartózkodott vele egy helyiségben. Mintha balszerencse kísérné minden próbálkozását, amikor veled szeretne erről beszélni. Ott volt például a csütörtök este: siettél elérni a buszt, mert esett az eső, így nem tudott veled szót  váltani. És még el is ázott mellesleg. 

Barry lehuppant a kanapéra és csak maga elé bámult. A gondolataiban táncolt az alakod, hallotta a nevetésed és a vicceid, ha becsukta a szemét. Ezekbe kapaszkodott bele, hogy ne adja fel a próbálkozást. Holnap már péntek volt, illett volna már mozgósítani a szerencséjét.

X

Egész héten ez ment, sikertelen próbálkozás után sikertelen újra.Barry göbbel a torkában állt az ajtófélfánál és csendben figyelt. Te a számítógép előtt ültél és pötyögtél, de a gondolataid valahol máshol járhattak, mert halkan dúdoltál. Olyan mesés volt a jelenet, végre elérhető voltál számára. Izzadt a tenyere, minden túl szép volt, hogy igaz legyen. Félt egy lépést is tenni, mert elrontja az egészet. Idegesen körbenézett, de nem látott senkit, főleg nem Ciscót. Csak pár lépés, csak pár szó és vége ennek. Elhatározta végre magát és kiengedett egy mély sóhajt. Csak kinyitotta a száját, hogy szóljon, az univerzum haragja újra lecsapott rá:

- Barry, vészhelyzet van!- gördült be Dr. Wells

Te felpattantál a székből és a szuperruhád után kaptál, de a fiú csak a homlokára csapott:

- Elegem van...- sóhajtotta.

A tekintete találkozott a tieddel, ahogyan a kezed a vállára tetted és noszogatni kezdted az ajtó felé. Barry savanyú arccal követett.

- Menjünk, vár a meló. - siettetted energikusan.

Ám úgy tűnik Barry hetes balszerencséje rád is ragadt. A harc közben többször is megbotlottál és ügyetlenül a földre estél. Ez nem rád vallt és ezért bosszantott az egész. Így nem volt meglepetés, hogy hoppon maradtatok. Az ellenség elfutott és ti beragadtatok ebbe a szobába. A kijáratot elzárta a legomlott épület darabjai. Barry próbálta elmozdítani a köveket, de sikertelenül, kivülről vagytok bezárva. A fiú idegesen a kőbe rugott és feljajdult. Az ajkába harapott és a földre ült, csendbe fojtotta a mérgét. Lekapta a maszkját és a markába gyűrte. Te gondterhelten néztél rá, nem tudtad mi emészthette. Kételkedtél abban, hogy azért viselkedik így, mert ide ragadtatok.

- Hívtam segítséget. - mondtad, hátha kicsit megnyugszik - Úton vannak.

Barry bólintott és kiengedett egy mély  sóhajt, amikor leültél mellé a földre.

- Ne haragudj, nem akartalak ilyen helyzetbe sodorni. - motyogta - Nem tudom mi ütött belém.

A kezed a vállára tetted és egy mosolyt küldtél neki. Egy kis idő múlva végre újra láthattad a fiú kellemes mosolyát és azt, hogy a szemei ragyognak. Fogadta az érintésed és a kezednek dőlt, amikor az arcát cirógattad. Néha valóban olyanok voltatok, mint egy pár, nem hiába jegyezte ezt meg a bátyád morogva.

- Semmi baj, Barry, rá se ránts.

Rájöttél, hogy egy ideje már össze vagytok bújva, így visszahúztál. Az arcod égett, nem tudtad, hogy meddig mehetsz a barátság mezején. Barry észrevette a hirtelen hangulatváltozást és akkor jutott eszébe, hogy már régen nem érezte az Univerzum súlytó erejét a vállain.

-Egész héten meg akartam kérdezni valamit. - kezdett bele vonakodva - Csak nem túl elegáns, ha ilyen helyzetben teszem fel.

Egy bíztató mosolyt küldtél neki, majd bólintottál, hogy folytassa. A kék szemei a tied keresték és az ő az ajkába harapott. Egy pillanatra lenéztél és láttad, hogy ökölbe szorítja a kezét, majd kiengedi.  Itt a pillanat, erre várt egész héten és most úgy érezte elvitte a cica a nyelvét.

- Szeretnél eljönni velem egy randira? - suttogta végül.

Elvörösödtél és úgy érezted minden erő kimegy a tagjaidból, annyira futotta ugyan, hogy bólints magabiztosan. Barry fellélegzett és úgy érezte, egy kő esett le a szívéről. A kezed megtalálta az övét és összefontad az ujjaitok. Barry lehajtotta a fejét és egy csókot lehelt a homlokodra. Behunyta a szemét, úgy érezte, hogy a héten most először lélegzik fel igazán. A tested melege, ahogyan hozzád bújik szinte álomba ringatta, az előbbi harc heve erőt vett a testén.

- Vigyázz a húgomra.- hallotta az adóvevőjében az intő szavakat.

Barry elmosolyodott. Most az egyszer nem érdekelte, hogy lehallgatják, ám túlságosan repesett az örömtől, hogy ez zavarja. Nem, amikor a fejed a vállának döntöd és végre a karjait köréd vonhatja. Sejtette, hogy az álmainak új női alakja lesz és nem kérdéses, hogy ki az.

Ha tetszett akkor csillagozd! :)

A következő oneshot Shiro x Olvasó Manta- kérésére :)