Fandom: Amerika Kapitány
Karakterek: Bucky, Steve, Sharon
Szituáció: az olvasó és Bucky udvarlási tanácsokat ad Stevenek, a dologból viszont más is kisül ( Pagie, nem tudom ha ilyesmire számítottál, de ez lett belőle)
Szavak száma: 2000 és három szilvás hasonlat

Kérte: PagieCake és mindenki a lelke mélyén

A választott mondatot kiemelve találod :)

Szóval Bucky fogta a kezed és te szedted a lábad, hogy ne maradj le a férfi léptei mellett. Nem tudtad hova rángat el, de belementél akármibe. Aztán elértetek egy lifetet és végre kaptál esélyt a levegő vételre. Bucky behúzott a liftbe és te fújtatva néztél rá, nem értve a sietséget. Bucky a lift másik szegletében állt és kissé kínos volt a csend közöttetek.

  - Nos? Miért húztál be ide? - kérdezted felhúzva a szemöldököd 

Megnyomta a hatos gombot a liften. Bucky rád pislogott, majd úgy tűnt mintha zavarban lenne, vagy legalábbis nem találja a szavakat. A sűrű hajtincseibe túrt és a kék szemek kerülték a tieid.

  - Öhm, szóval nagy szükségem lenne a segítségedre. - motyogta az orra alatt - Randi tippek kellenek.  

Az állad leesett és bambán néztél rá egy darabig. Csak pár hónapja ismered és habár a kapcsolatotok nem volt rossz de annyira jó sem, minden esetre nem gondoltad volna, hogy tőled fog kérni ilyen tanácsokat. Hirtelen te is annyira zavarodottan álltál előtte, mint ő előtted. Kissé csalódottan azon kezdtél gondolkodni, hogy vajon ki lehet a szerencsés, akit készül elvinni. Bucky végre megértette a félreértésed és kapkodni kezdett.

  - Persze nem nekem! 

Volt benned egy olyan gondolat, hogy: Persze, hogyne. Tudod, ki hiszi ezt el. de aztán a férfi szemeibe nézve mégis csak őszinte csillogás volt és rosszul érezted magad mert kételkedtél az őszinteségében.

  - Akkor? - most már kíváncsiság uralkodott a hangodban

A lift kattant és kinyilt, te pedig attól féltél hogy nem kapsz választ és Bucky helyette megint őrült iramba kezd. De nem így lett, a férfi megvonta a vállát és az ajkába harapott.

  - Steve-nek. - mondta végül -Semmi ötlete Sharonhoz és az Interneten akar inspirálódni. 

Elkerekedett a szemed és nevethetnéked volt. Tudtál arról  kapitánynak imponáló Sharon, de fogalmad sem volt, hogy Steve ennyire ügyetlen a szerelemben. De Bucky jól tette, hogy hozzád fordult és nem hagyta hogy az interneten keresztül készüljön fel egy randira. Ott nincsenek rendes udvarlási tippek. Az internet veszélyes hely lehet neki, főleg ha rátalál pár helyre, ahol magáról olvashat rajongói történetet. Szegény nem hiszed, hogy fel van arra készítve lelkileg. A fanartokról nem is beszélve.

  - Ó. Akkor komoly a helyzet, közbe kell lépnem.  - jelentetted ki büszkén és elszántan, örültél, hogy segítségükre lehetsz

Bucky nézett egy darabig majd céltudatosan bólintott, ketten a kezetekbe vehetitek Steve sorsát. Legalábbis randik téren.

X
Steve szófogadónak bizonyult és mindenre figyelt, amit mondtál, nem titkolta, hogy jegyzetelt is, amit Bucky roppant viccesnek talált. Te pedig azért nevettél mert ő nevetett. Szerinted a tökéletes randijuk egy étteremben lehetne, ahol aztán fel is kéri majd táncolni. Már elképzelted és tudtad, hogy ez kell nekik. Miközben elindultatok vásárolni oktattad alap dolgokról, hogy mit szabad és mit nem szabad mondani. Például, ha azt mondja mondj valamit, akkor nehogy hallgasson, mert azt rossz néven veheti.

Az első lépés: virág.

Szerettétek volna megvenni Sharon kedvenc világát, de úgy tűnt Steve nem rendelkezik azzal a tudással, hogy mégis melyik a kiszemeltje kedvenc virága, ezért nem maradt más, mint neked tippelni egyet. A fiúk értetlenül álltak a virágos standoknál.  Tallóztál a virágok között és tipped szerint egy rózsa megfelel majd Sharonnak, a rózsát elviekben mindenki szereti. Leadtad a parancsot a kapitánynak, hogy azt vegye meg, azt a szép nagy csokrot. Te még nézelődtél egy kicsit az árusok között, nem is vetted észre, hogy valaki a megállt melletted.

  - És neked melyik tetszik? - kérdezte halkan Bucky 

Szórakozottan ráböktél a kedvenc virágodra, majd sietve mentél Steve-hez, aki nem boldogult a csomagolással. Nem is vetted észre, hogy Bucky kissé lemarava követett.

Miközben mentetek öltönyt keresni, eszedbe jutott, hogy Sharon még csak nem is tud az egészről, nem ártana elhívni randira. Nem akarta kezébe venni a telefont, én pedig nem engedtem hogy sms-ben hívja el. Az nem illik. Steve ideges volt, nem bírt magával. Megbökted a barátját hátha ő valamivel hasznosabb dolgot tud mondani, mint te. De ahelyett, hogy valami biztatót mondott volna, ő a maga meglátását jelentette ki a visszautasítással kapcsolatban.

  - Nincs értelme félni attól, ha visszautasít. - szólalt meg csendesen - Ha igazán szereted együtt tudsz azzal is élni, hogy ő nem szeret viszont. Ha ez nem megy, akkor nem ő volt az igazi. 

Úgy bukott ki belőle a bölcsesség, hogy ez letaglózott. A férfi ritkán szólal meg, de akkor aztán olyat mond, hogy leesik az ember álla. Mikor befejezte a mondatot elkapta a pillantás és az ajkába harapott.
Egy pillanatig elvesztél a szavaiban, aztán indokolatlan elpirultál.

Második lépés: öltöny
Ez nehezebb volt, mint gondoltad. Kiszemelsz egyet és aztán kiderül, hogy majd szétpattan a kapitányon, annyira feszes. Nehéz akkora izmokhoz igazodni és méretet találni. Bucky okosan és előrelátóan leült egy fotelbe és onnan nézte a műsort. Steve kissé kétségbeesve nézett rád, nem értve, hogyan lesz ebből tökéletes este.
 

  - Nehéz az izmaid miatt. -  magyarázkodtál

Steve tehetetlenül kitárta a karját, nem tehetett róla, hogy ütős. Aztán, hogy ne értse félre a szavaid, barátságosan meglatogattad az izmait és rámosolyogtál. A fotelben ülő Bucky keresztbe tette a karját és elkaptál egy furcsa pillantást tőle, amit nem értettél. Hasonlított a sértődöttséghez, de nem láttál okot arra miért lenne sértődött. A pillantásotok találkozott és te megenyhülten néztél rá.

  - Ne nézz így rám, Bucky, rád sem lenne könnyebb öltönyt adni. - jegyezted meg nevetve - Mindketten ki vagytok gyúrva. 

Bucky meglepetésedre zavarba jött. Hogy elrejtsd mennyire tetszett ez neked inkább sietve böktél rá egy másik öltönyre.
Végül, persze sikerült vennetek egy sötét kék öltönyt, ami szerencsére nem pattant szét.

Megpihenve a kimerítő öltönyvásárlás után leültetek egy padra a szökőkút közelében és beszélgettetek. Felcsillant a szemed hirtelen, amikor megláttál egy fagyis kocsit a közelben. Steve vállalta, hogy vesz neked a kedvenc fagyidból, ez a legkevesebb ha már annyit vesződöl vele. Pár perccel később már fagyis gömbök társaságában ücsörögtetek. Steve egy világos színű fagyit evett, de a Buckyé határozottan szilvás volt. Duplán szilvás. Mikor megkérdezted miért éppen szilvás, megvonta a vállát és azt mondta, hogy az otthonra emlékezteti. A csendet Steve szakította félbe.

  - És te, (Neved) honnan van ilyen sok jó udvarlási tipped? 

Mondhattad volna, hogy romantikus filmet és fanfictionök, de inkább rejtélyesen azt mondtad:

  - Tapasztalat.   

Steve nevetett, de nem azért, mert nem vett komolyan. A padra nézett, a mellette lévő öltönyre és virágcsokorra. Kissé bűntudatod volt a füllentésed miatt, de inkább nem törődtél vele.

  - Akkor a sok szerencsés fiúnak köszönhető, hogy most rajtam segítesz.  - jegyezte meg mosolyogva Steve 

Ráhagytad, de megint láttad, hogy Bucky sértődötten néz rád és ugyanúgy most sem tudtad miért. A kék szeme szikrázott és morcosabban tömte magába a szilvás csodát.  ( naaaaaaa ki emlékszik a Marvel Család Szilvás csodájára? 😊😉😚)

Harmadik lépés: tánc.
Visszaértetek a Toronyba és egy tágas szobába befészkelve magatok, elindítottad a zenét és kezdetét vette a táncpróba. Steve megesküdött rá, hogy tud táncolni csak egy kicsit berozsdásodott már. Bucky hevesen ragadott meg, mikor az első tánccal akartad feleleveníteni a kapitány emlékeit. Arra hivatkozva állt éled, hogy jobb lenne először vizuálisan átismételnie, majd utána táncolhat veled is. Furcsálltad  ezt a hevességet, de nem ellenkeztél. Steve somojgott az orra alatt. 

Nem fértél a bőrödben, túlságosan izgatott voltál, nem számoltál azzal, hogy nem Steve-vel nem voltál  vonakodó táncolni, mert nem éreztél iránta többet, mint puszta baráti szeretet. A hideg fém bizsergetett, de óvatosan fogta a kezed, mintha félne valamitől. Bucky is kissé tétova volt.  Megfogtátok egymás kezét és egy könnyű táncot lejtettetek. Steve tapsolt is, aztán hirtelen Bucky a lábadra lépett és azután már nem akarta folytatni. Aztán jött csak a kapitány, a másik férfi a sarokban nevetett rajta és kommentálta a táncotok.

X

Buckyval lopva követtétek őket és figyeltétek egy darabig a randijuk, Steve hibátlanul udvarolt. A ti érdemetek.

 
  - Azt hiszem jól megtanítottuk. - jelentetted ki büszkén 

Gyorsan érkezett a férfitól a válasz is:

  - Szerintem is.   

Visszaindultatok kettesben a Toronyba. Bucky szótlan volt, te a gondolataidba merülve. Fel voltál dobva, annyira örültél, hogy a küldetésed Steve-vel sikerrel járt. Szinte hallod már az esküvői harangokat. Ám a szobába érve megtorpantál, mert mást hallottál: ugyanazt a zenét, mint amire Steve-vel tanultatok táncolni.

  - Felkérhetlek? 

A hang irányába fordultál és megpillantottad nem mást mint Buckyt. Annyira meglepődtél, hogy megfagytál, csak néztél a tétova kék szemű férfira, aki már egy ideje megragadott a lényével, de sosem gondoltad volna, hogy közelebb kerülhetsz hozzá. Szó nélkül maradtál, újra, melegség ment végig a testeden és az ajkadba haraptál. A férfi ezt félre értelmezhette, mert Bucky a fejéhez kapott és hadart.

  - Majdnem elfelejtettem. 

A kedvenc virágod nyújtotta feléd és közben hozzád bicegett. Rózsák pirosa jelent meg az arcodon és végre erőt vettél magadon, hogy megszólalj.

  - Nem kellett volna. - motyogtad elpirulva- De köszönöm.  

A virágok édes illata volt, megszagoltad és simogattak a szirmok. Aztán felnéztél és láttad Bucky meleg tekintetét, a kinyújtott kezét. Megváltál a virágtól és inkább őt választottad. Amikor megfogtad a kezét érezted, hogy ez nyomába sem ér annak a ballépés sorozatnak, amit ezelőtt produkáltatok, a férfi most tényleg megtáncoltat. Az első érintés szikrázott, nem tudtad, hogy lehetséges-e, de te érezted a melegséget. Nemcsak az ép keze érintése babonázott meg, hanem a fém kezéé is, amit a derekadra helyezett. Még ruhán keresztül is érezted a hidegséget, de nem bántad, bizsergetett az érzés. Bucky fel volt villanyozva, óvatosan ért hozzád és figyelt arra, hogy a keze szorítása ne legyen erős. De mégis a legjobban attól tartott, hogy újra lelépi a lábad és otthagyod.

A kezed a nyaka körül fontad és véletlenül megérintetted a kibontott haját. Bucky fel sem figyelt erre, túlságosan veled volt elfoglalva. Elmosolyodtál és kísértést éreztél arra, hogy beletúrj a selymes csokoládé tincsekbe. De mégsem tetted, csak követted tovább a tánclépéseket és kibuggyant belőled a kérdés:

-Mit csinálsz, hogy ilyen puha a hajad?

Bucky elmosolyodott, rejtélyesen és felvonta  a szemöldökét, a rózsaszín ajkakon játékosságot láttál, ez tetszett, nem sokszor látni ilyesmit.

- Titok. - mondta végül - Vagy mondjam azt: tapasztalat?

Tudtad, hogy a válaszával téged utánoz, de nem bántad.  De azért biztos voltál benne, hogy valami szilvás sampon a titok nyitja, csak az lehet. Bucky szótlanul nézett és belső csatát vívott magában, hogy mondja-e hangosan ami a fejében járt akkor amikor rád nézett.

  - Mondhatok valamit? - kérdezte halkan 

Örültél, hogy megszólalt, megszakította a monoton zenét és szótlanságot. Mert már így, egymásra bámulva elég párocska-jellegetek volt és ezt mindketten éreztétek, habár nem volt zavaró.

  - Persze. - bólintottál végül

Bucky sóhajtott és nem nézett tovább a szemedbe, mert nem tudott egyszerre beszélni és vörösödés nélkül tartani a szemkontaktust. Ez a viselkedés nem rá vallt, ahogyan az sem, hogy beszélgetést kezdeményezzen, szegény meg mindig kissé idegennek érezte magát a többiek között. Egy bátorító mosolyt küldtél neki és vártál a válaszra.

  - Ez most milyen fiú tapasztalatként marad meg? - suttogta rekedten 

Arra gondolt, amit a fagyizás közben mondtál, arra az ártatlan hazugságra, amit csak azért hagytál kicsúszni, mert nem gondoltad, hogy számít valakinek vagy hogy baj lesz belőle. De most itt állsz és mégis csak valaki túlságosan is komolyan vette ezt.

  - A legjobbként. 

Bucky remegve nézett rád és te közelebb húzódtál hozzá, mintha bizonyítani akarnád a szavaid. Érezted, hogy a karjai közelebb húznak, de éppen csak egy hangyányit, mintha tartana valamitől.

  - És nem kell aggódnod a fiúkért. Nem lesznek féltékenyek. 

Mert nem léteznek igazából, tetted hozzá magadban, de megint nem szóltál erről senkinek, élvezted, hogy férfi-csábászként nézték rád, még talán a móka kedvéért sem árultad el, hogy aztán majd mondhatsd: becsaptad őket. Bucky elgondolkodva nézett rád, ráncolta a sűrű szemöldökét. A szemébe csúszott a haja, amit segítőkészen kisepertél onnan. A kezed habozott időzni az arcán.

  - Nem úgy, mint én. - motyogta és te szavak nélkül maradtál, nem gondoltad volna, hogy a morgása féltékenységet rejt

Néztél rá és nem hitted, ő, a Tél Katonája, nem egy anonim ember a tömegben, nem lehet féltékeny arra, ami meg sem történt. Nem gondoltad, hogy így érez irántad. Tüzelt a bőröd, amikor Bucky félbeszakította a táncotok és a kezed az ajkához emelte, gyengéden megcsókolva azt. Nem voltál még ennyire zavarban soha életedben, az ajkadat harapdáltad és nem győzted várni, hogy megszólaljon.

  - Azt hiszem ma eleget tanultam, hogy én is elhívjalak holnap valahová.

Ez a oneshot egytől egy jó szilváig tartó skálán hanyas? 😆

Következő oneshot: Jace x Olvasó :) Kérte: @Hunter_Dreamer