Másnap reggel a kanapén keltem Yoongi karja között amik szorosan a mellkasához húztak, annyira hogy még véletlen se tudjak elmozdulni tőle.
A sorozatnak a hangja halkan ment a háttérben mint egy fehér zaj ami segít éjszakánként elaludni az embernek ha nem tudnak teljes csendben álomba szenderedni. Egy vékony takaró volt felénk helyezve ami biztos hogy Yoongi műve lehet, mert én nem emlékszek arra hogy ilyen szituációban aludtunk volna el.

Óvatosan ki csúsztattam az egyik karomat magunk közül hogy meg tudjam simogatni az arcát, pár kósza fekete tincset elsimítva az arcából, mire pisze orrával párszor nyammogva, fintorgott egy kicsit.

Elmosolyodtam békés arckifejezésén, kezemet tarkóján pihentettem, hüvelykujjammal óvatosan cirógatva fejét.

A mozdulataimtól szépen lassan éreztem hogy ébredezni kezdett, lassan pislogva egy párat, bal karját szemei elé helyezte a tévé kék fénye miatt, majd kicsit elemelte karját a szemei elől hogy le tudjon rám nézni.

- Jó reggelt.. - dünnyögte nagy ásítások közepette, jobb karjával rám szorítva.

- Neked is. - válaszoltam neki halkan az érzékeny érzékszervei miatt, nehogy megsértsem őket.
- Hogy aludtál? Remélem jól. - kuncogtam el magamat, szemeim összeszűkülve kis félholdakra a vigyoromtól.

- Mmm..  - igenlően hümmögni kezdett egy kis bólintással, száját egy egyenesen vonallá préselve hogy megállítsa magát az ásítástól.
- Igen, te is gondolom. Kipihent az arcod. - szólalt meg végre, hátamat cirógatva, kezét az arcától elvéve hogy tisztábban tudjon engem nézni.

- Tervezel valamit mára? - kérdeztem meg, hiszen el szeretnék menni neki is venni valami úszó ruhát a kis kiruccanásunkra.

- Nem. Miért? - nézett rám egy kicsit gyanakvóan, már sejtve hogy valamit beterveztem számára.

- Hááát, el kellene mennünk neked ruhát venni a kis kiruccanásunkra. - nevettem el magam a szituáció miatt.

- De nekem vannak ruháim. Mi baj van azokkal amim van? - kérdezte szemöldökeit egy kicsit össze ráncolva.

- Tudod hogy értem. - kezdtem bele mondanivalómba megsimogatva a haját.
- A kirándulásra akarok neked olyan ruhát venni amiben tudsz is úszni. Nem akarom hogy a klóros víz tönkre tegye őket, meg klór szaga lesz azt szerintem az nem nagyon fog tetszeni. - magyarázkodtam neki, ráhajtva fejemet a vállára, ő pedig csak egy sóhajjal hunyta le a szemeit.

- Jól van, mikor akarsz menni? - döntötte hátra a fejét, beszívva egy nagy adagnyi levegőt, majd szépen lassan kifújta az orrán keresztül.

- Ráérünk dél után is, nem most szeretnélek rögtön elrángatni téged. - mondtam, óvatosan kimásztam a karjai közül, míg már csak egymás kezét fogtuk, de lassan nagy nehezen elengedte őket.
- Elmegyek csinálok magunknak valami reggelit. - néztem le rá, majd szépen elvonultam miközben éreztem hogy a szemei követnek egészen addig ameddig teljesen el nem tűntem az új helyiségbe.

•••

A napunk első felét nagyrészt beszélgetéssel és Raymanazéssel töltöttük. Bemutattam neki ezt a platformer játékot és ha nem is lett a szíve csücske a játék és az idegei se köszönték meg neki, de akkor se tudta abbahagyni az addictivitása miatt.(eskü egy kurva jó játék, imádom)

Sok káromkodás hallatszódott el a kettőnk között, Yoongit se hallottam ilyen sokat csúnyán beszélni pedig neki is egy mocskos szája van ahogy ez a rengeteg együtt eltöltött időnk alatt tapasztaltam, a sokfajta adott szituációkban.

Mikor végre eljutottunk addig hogy végre elinduljuk bevásárolni, Yoongi nagyon húzni kezdte a száját hogy még se ma akar menni, próbálva velem lebeszélni hogy menjünk máskor de nem adtam be neki a derekamat, hiszen minél előbb végzünk ezzel az egésszel, annál hamarabb juthatunk haza.

Mind a ketten iparkodva felöltöztünk, majd bepattantunk az autómba miután biztosra mentünk hogy mindenünk nálunk van ami kelhet, és hogy a bejárati ajtón be van zárva, majd elhajtottam egy hybrid barát bevásárlóközpontba amit Bora javasolt, tudván hogy milyenek tudnak lenni az emberek a fajukkal szemben. Nagyon ellenszenvesek, durvák, utálatosak és ignoráltak. Persze nem mindegyikőjük, de a többség sajnos még mindig csak rossz szemmel tud rájuk tekinteni.

Ahogy megérkeztünk, leparkoltam és az autó bezárása után be is mentünk, majd megéreztem Yoongi kezét ahogy az szépen lassan bele csúsztatta az enyémbe, összekulcsolva az ujjainkat közelebb lépve hozzám szinte észrevétlenül.
Köszöntünk a pultosnak, majd besétáltunk a férfi ruha részlegre azon belül is az úszó ruhákhoz, és elkezdtünk nézelődni.

Hagytam hogy ő válasszon magának olyat amit szeretne, míg ki nem szemelt magának egy sima fekete úszó nadrágot szürkés mintákkal, majd egy olyan pólót amit nem sajnál az úszáshoz beáldozni, mondván hogy nem akar full meztelen lenni mások előtt.

Megvettem neki a dolgait, miután biztosra mentem hogy mindegyiket felpróbálja és hogy jók is rá, majd miután a pénztáros becsomagolt mindent elköszöntünk tőle.

Elkezdtünk kicsit mászkálni a városban, megnézve pár utcai étel árult hogy valamit tudjunk nassolni, majd a nap olyan gyorsan eltelt hogy mire észbe kaptunk, mind a ketten teljesen el voltunk fáradva, az ég besötétedett, a levegő lehült jelezve nekünk hogy induljunk el hazafelé.

Rettenetesen gyorsan eltelt ez a nap.

•••

Hello fam, my homies! Hogy vagytok? Itt egy újabb rész remélem elég jó. Ezt akarom kérdezni ha itt esetleg valaki járt már iskola pszichológusnál, akkor milyen élményeitek voltak? Just asking for a friend^^