- Hyori, eljegyeztek? Már egy ideje látom rajtad ezt a gyűrűt. - húzogatta a szemöldökét a lökött róka hybrid munkatársam.

- Mi? Nem. - válaszoltam rögtön, felé fordulva.

- Akkor mi az a gyűrű? - jelent meg hírtelen a macska hybrid is.

- Egy ígéret gyűrű. A másik fele a hybrid lakótársamnál és egyben legjobb barátomnál van. - magyaráztam el nekik azonnal a dolgokat, majd mind annyian leültünk a kis kávézó egyik kinti asztalához.

- Akkor ezért van folyton kígyó szagod. Kár, pedig már azt hittem hogy lenne esélyem nálad. - tette a kezét a székem háttámlájára a róka.

- Yon, fejezd be. - szólalt meg azonnal Bora, a női macska hybrid.
- Kellemetlen helyzetbe hozod ezzel Hyorit. - ráncolta össze a szemöldökeit, szúrós szemekkel nézve a vigyorgó férfit.

Hye és én csak zavartan figyeltük a veszekedő párost, a fejünket fogva.

Mikor végre megérkezett a pincérünk, mindannyian eladtuk a rendelésünket, majd nem sokkal később ki is hozzta a kávéinkat.

- De Hyori, van kép erről az állítólagos legjobb barátodról? - játszadozott világos barna, hosszú hajammal Yon, ahogy a fülei a feje tetején forgolódtak a körülöttünk lévő hangok irányába.

- Hááát.. nem nagyon. Nem nagyon szeret fényképeszkedni, de azt hiszem hogy talán van egy darab. - vettem elő a telefonomat és el is kezdtem megkeresni azt az egy képet.
- Na, tessék. - tettem le a telefonomat az asztalra, a képernyőn a pár héttel ezelőtt elkészített képpel, ahol a fűben ülünk este, és felmutatjuk a kezeinket amiken a gyűrűink voltak.

- De aranyosak vagytok. - tette kezeit az arca két oldalára Bora.

- Megnyugodtam. Én helyesebb vagyok nála. - tette az állát a kezére büszkén, én pedig azonnal tarkón vágtam.
- Hé! Nyugi. - tette fel a kezeit egy kicsit védekezően.

- Nem tűnik valami barátságosnak. - vizsgálta meg jobban a képet Hye.

- Pedig az. Hiába is hogy ridegnek mutatja magát, annak ellenére nagyon kedves. - vettem el a telefonomat miután befejezték a kép nézését.

Gyorsan témát váltottunk, majd egy pár perc múlva megéreztem egy kezét a vállamon.

Azonnal hátra kaptam a fejemet, ahhol meg is láttam Yoongit.

- Mit csinálsz itt? - ugrottam fel azonnal a meglepettségemben.

- Elmentem a munkahelyemdre hogy vigyek neked egy kis ebédet, de mikor megkérdeztem hogy hol vagy azt mondták hogy kimentél egy pár munkatársaddal hogy itt töltsd el a szünetedet. - adta oda az ételhordót.

- Köszi. - öleltem át a nyakát a szabad kezemmel, ő pedig azonnal hozzám is bújt.

Hallottam ahogy az egyik barátom megköszörültem a torkát, ami hatására azonnal elengedtem és hátra ferdultam feléjük.

- Bemutatod nekünk a barátod? - könyökölt le egy egy hatalmas vigyorral Bora.

- Ő it Min Yoongi. A legjobb barátom és szobatársam. - tettem a kezemet a hátára, próbálva előrébb tolni, de olyan erősen kapaszkodott belém hogy már fájt.

- Örülök a találkozásnak. - mormolta szúrós szemekkel nézve a hármójukat.

- Szeretnél leülni hozzánk? - kérdeztem, ahogy az egyik mellettünk lévő asztalnál megragadtam az egyik széket.

Csak egy bólintással válaszolt, én pedig oda is húztam a széket az asztalunkhoz.

Azonnal le is ültünk. Letettem az ételhordót, kinyitottam és neki is álltam enni.

Yoongi az egyik kezemet és az ölébe helyezte, ahol eljátszadozott vele.

Néha beszálltam a beszélgetésbe amit a barátaim folytattak, de legjobb barátom egész végig csak csendben ült.

- Yoongi igaz? Ugye nem érzed magad feszéllyeztetve? - vigyorodott el a róka.

- Mire akarsz kilyukadni ezzel? - ráncolta össze a szemöldökeit.

- Hát tudod. Hyori egy nagyon szép lány. Én a helyedben félnék hogy valaki elveszi tőlem. - simított rá a fejem hátuljára.

Kérlelő szemekkel néztem rá, hogy fejezze ezt be mert nem akarom hogy valami baj legyen.

- Yon, fejezd be. - szólt rá Hye rögtön ahogy meglátta Yoongit felállni.

- Hát de nincs igazam? - kérdezte azonnal rá nézve.

A mérges Yoongi odament Yon széke mögé, majd teljes erejével bele rúgott a szék egyik műanyag lábába, ami el is tört, így a róka a székkel együtt hátra borult.

- Gyere Hyori vissza kísérlek. - fogta meg az egyik kezében az üres ételhordót, a másik kezével pedig a kezemet, és már el is kezdett húzni maga után.

- Yoongi várj. - szóltam rá, próbálva lassítani a tempóján.
- Várjál már egy kicsit. - emeltem megy egy kicsit a hangomat, aminek hatására meg is áll.
- Mi baj van? - fordítottam velem szembe.

- Nem szimpatikus nekem ez a Yon gyerek. Nem szeretném ha nagyon barátkoznál vele. - ezzel már meg is fordult és folytattuk is az utunkat.

Remélem gyorsan le tud higgadni.