Lefagyva álltam egy helyben, kezemben szorongatva a dobozkát és a fejemben megszólalt a vészcsengő.

- Hogyhogy Mark mégis lejött? – kérdezte Nina meglepetten.

- Mark? – kérdeztem nagyokat pislogva és kérdőn néztem körbe.

- Vele beszéltél nem?

- Nem én... - kerestem a szavakat zavartan.

Nina komor arccal meredt rám, majd megragadta a kezem és maga után húzott. Értetlenül követtem. Először Connort kerestük meg majd Michaelt. Michael pillantásán láttam, hogy ezúttal tudott Nina fejében olvasni, mert azonnal mellém lépett és körém fonta a karját.

- Nem megmondtam, hogy ne beszélj idegenekkel?

- Egész este azt tettem – morogtam vissza és hagytam, hogy kivezessen a teremből.

10 perccel később mindannyian Markkal kiegészülve Michael nappalijában voltunk és minden szem rám szegeződött.

- Hogy tudtak átjutni a védelmi rendszeren? – kérdezte Connor bosszúsan.

- Egyértelmű álcával. Ez egy boszorkánymester műve – morogta Mark.

- Már csak az a kérdés, hogy Mirabella miért látott át az álcán – tűnődött Nina.

- Mert azt akarták, hogy ő lásson. Mira szóról szóra mindent el kell mondanod! Semmit sem hagyhatsz ki megértetted? – guggolt elém Michael és megragadta a vállam. – Mit mondott neked az az alak? Hogy nézett ki?

Tudom megmutathattam volna, hagyhattam volna, hogy Michael olvasson a fejemben, de valamilyen különös oknál fogva nem akartam kiadni Bellamyt valamint a Lángot. Addig, nem míg meg nem bizonyosodtam arról, hogy valódi és nem bizsu. Ha valódi, akkor már szólok Michaelnek.

- Naiv voltam tudom, de nekem mindenki szimpatikus, aki szereti a Visszatérőket. Bellamy csak odajött hozzám és beszélgetésbe elegyedtünk a sorozattal kapcsolatban. Egy kicsit játszottunk is. Ugye Bellamy és Octavia tesók... - meséltem zavartan elvörösödve.

- Szóval flörtöltél az ellenséggel? – villant meg Michael tekintete.

- Nem – csattantam fel. – Megkérdezte, hogy mi a nevem, de nem mondtam meg neki. Tudni akartam mi az ő neve, de azt mondta, hogy Bellamynak hívják – hadartam. – De ő tudta ki vagyok, azt mondta, hogy nagyon örültem Mirabella és lelépett.

- Ennyi?

- Ennyi – jelentettem ki a lehető leghatározottabban.

- Ennek így semmi értelme. Beszambázik az ellenség, hogy sorozatokról beszélgessen Mirabellával? – kérdezte Connor értetlenül.

- Vagy pedig ilyen módon próbálnak hatást gyakorolni rá. Nem adott neked semmit? – kérdezte Mark gyanakodva.

- Nem...

- Biztos? Ha mégis, nem kéne ilyet elhallgatnod – villant meg a tekintete és fürkészően vizslatta az arcom.

Nagyot nyeltem és lesütöttem a szemem. Valamiért Mark gyanakodott rám. Talán tudja? Basszus mi van, ha ő is benne van? Ha lepaktált az ellenséggel? Nem! Előtte semmiképp nem fedem fel a Lángot, higgye csak azt, hogy Bellamy kudarcot vallott. Persze azonnal elszégyelltem magam. Mark minden tekintetben hűséges apához, butaság azt gondolnom, hogy szembe szállna vele.

- Mirabella! Marcus Hoffmann lánya nem kezdhet magánakcióba! – csapott le rám, amint megneszelte a bizonytalanságom.

- Mira – sürgetett Michael, tekintetében haraggal teli megbántottsággal.

- A fenébe – sziszegtem és az asztalra dobtam a dobozkát.

- Ezt nem hiszem el – húzódott el tőlem Michael immár valóban dühösen.

- Csak addig akartam titokban tartani, amíg meg nem bizonyosodok róla, hogy csak egy bizsu – magyarázkodtam Markra nézve.

Hogy én mekkora seggbe rúgást kapok ezért holnap.

- Értékelem, hogy bevallottad az igazat, de ez még nem enyhíti a tényt, hogy hazudtál nekünk. Ha nekem hazudsz, olyan mintha az apádnak hazudnál!

- Tudom, de nem akartam, hogy feleslegesen aggódjatok – néztem ezúttal Michaelre bűnbánóan.

- Épp, mint az anyja – csóválta meg a fejét Mark.

- Flörtölsz egy idegennel és még hazudsz is – morogta maga elé Michael és még véletlenül se nézett volna rám.

- Valaki felvilágosítana, hogy ez mi? – emelte fel a dobozt Connor és kérdőn nézett körbe.

- Az a Láng. A legelső sötétvérű Becca Franco hozta létre. Ő volt a Pramheda a legelső parancsnok. Miután őt élve megégették, sorra jött a többi parancsnok. Köztük Lexa kom Trikru, aki után egy időre megszakadt a sötétvérű parancsnokság. Egy ideig Octavia volt, de mivel nem volt sötétvérű így Heda helyett Boldreina lett. Vagyis Vörös Királynő, de őt senki se tekintette igazi parancsnoknak. Aztán jött Madi, és ő lett a parancsnok.

- A lényeget – szólt rám Michael.

- Most akartam mondani – vágtam vissza ingerülten. - A Láng egy Becca által kifejlesztett kibernetikus mesterséges intelligenciát tartalmazó chip, melyek a földiek arra használtak, hogy a tapasztalat és a bölcsesség átáramoljon az egyik parancsnokból a másikba. A földiek úgy vélik, hogy a Láng a parancsnokok szelleme, bennük tovább él a már elhunyt parancsnokok tudása, valamint segít kiválasztani a következő parancsnokot.

- Szóval akkor ez egy chip.

- Igen, de biztos vagyok benne, hogy csak valami hülye utánzat! Oké, hogy vámpírok léteznek, de a Visszatérők tuti kitalált sorozat! És az sem számít, hogy Bellamy kiköpött mása a sorozatbelli Bellamynak, mivel ő egy színész és kétlem, hogy Bob Morley természetfeletti lenne.

- Én is hasonlítok Damonre – szúrta közbe Michael.

- Történnek véletlenek. Tudjátok mintha klónok lennének – vonta meg a vállát Nina.

- Mondott még valamit az a Bellamy?

- Hogy én vagyok Heda és ez az én tulajdonom, de nem vagyok sötétvérű így humbug az egész – legyintettem.

- A mai technikai tudással, nem kizárt, hogy képesek voltak egy ilyen chipet létrehozni. A kérdés már csak az, hogy mi céljuk volt vele – ráncolta a homlokát Mark és elgondolkodva meredt a chipre.

- Hogy akartál megbizonyosodni arról, hogy nem igazi? – kérdezte Michael továbbra se nézve rám.

- A sorozatban van két szó, amivel aktiválni lehet a chipet, azt akartam kipróbálni.

- Mi történik, ha nem vagy sötétvérű, de...

- Akkor megöl. Nagyon csúnya halálnak tűnik, de ez nem fog megtörténni, mert mint mondtam ez egy bizsu.

- Kockázatos. Írd le, hogy mit kell mondani és én kimondom – jelentette ki Michael.

- Nem. Te nem tudod milyen hatása van. A bűvkörébe von, vonzani fog, és ha a bőröd közelébe ér...

- Nem te mondtad, hogy csak egy bizsu?

- Könnyebb lenne, ha csak az lenne – suttogtam lesütve a szemem. – Nem akarok háborút, nem akarok veszélyben élni.

- 3 hónap és vége lesz. Megígérem – mondta Mark csendesen mire ránéztem.

- Valóban vége lesz? Németországba megyek és apa bezár egy kalitkába, hogy ne legyek veszélyben? Én úgy akarok járni a világban, hogy ne kelljen, attól rettegnem mikor támad rám egy falka farkas. Legalább ha tudnám mik a szándékaik, hogy miért akarják ennyire a halálom, akkor meg tudnám nekik adni, amit akarnak, és végre békén hagynának.

- Évek óta próbálunk rájönni, hogy ki áll a háttérben, de túlságosan is óvatos. Talán ez a Bellamy elindít minket valamerre – mondta Mark.

Sóhajtva vettem a kezembe a dobozkát és megérintettem a chipet, ami pontos mása volt a sorozatbellinek.

- A kedvenc sorozataim egybeolvadtak – motyogtam magam elé. – Már csak A-nak kell felbukkannia a Hazug Csajokból és teljes lesz a csapat.

- Had csináljam én Mira – tette a kezemre a kezét.

- Nem! Megeszem, amit főztem! Én fogadtam el, az én dolgom megnézni ártalmas-e.

Michael bosszúsan pillantott el a vállam felett és hátra nézve megállapítottam, hogy Markkal kommunikál. Kihasználva ezt a chipre szegeztem a tekintetem és kimondtam az aktiváláshoz szükséges szavakat.

- Ascende superius – suttogtam.

Tágra nyílt szemekkel meredtem az aktiválódott chipre, aminek csápjai felém nyújtóztak, hívogatóan, hogy közelebbről is szemügyre vegyem őket. A kanapéba vájtam a körmeim, és erőnek erejével simultam szorosan a kanapénak. Fejben folyamatosan kutattam, hogy miként kell kikapcsolni, de nem jutott eszembe, aztán ötlet híján megismételtem az aktiváló szavakat, mire a chip csápjai visszahúzódtak. Csend telepedett közénk, majd Mark becsukta a dobozt és zsebre vágta.

- Elviszem kivizsgáltatni – közölte komoran.

- Nem hiszem el, hogy valóságos – leheltem döbbenten. – Akkor talán...

- Ki ne találd, hogy ők a jófiúk mi pedig a rosszak – mordult rám Michael. – Minél előbb ki kell derítenünk, hogy mire képes az a vacak – pattant fel majd feltépte az ajtót és hangosan bevágta maga mögött.

- Megnézhetem még egyszer? – fordultam Mark felé.

Muszáj volt valamivel lekötnöm a figyelmem, mielőtt elsírom itt magam előttük.

- Mit akarsz rajta annyira nézni?

- Csak had nézzem meg. Hátha valami elkerülte a figyelmemet – nyújtottam ki a kezem.

Egy nagyot sóhajtva adta vissza a dobozkát, én pedig alaposan szemügyre vettem minden oldalát. Abban reménykedtem, hogy találok valami rejtett kis utalást, valamit, ami a dobozba van vésve. A chip alatt meg is találtam, amit kerestem, egy apró papírdarab rá nyomtatott betűkkel írva valami. A szavakat elolvasva levegő után kaptam és fogalmam se volt, hogy pontosan mit is kéne éreznem.

- Mit találtál? – sürgetett Mark.

- Beszélnem kell apával – pattantam fel. – Mark azonnal beszélnem kell apával!

- Mirabella mi történt? – kérdezte Nina mellém állva, én pedig erősen az ajkamba haraptam.

- Sergio Cross életben van – dobtam be a bombát.

Mind a hárman döbbenettől kikerekedett szemekkel meredtek rám.

- Lehetetlen... a saját kezemmel – találta meg a hangját Mark, ám még idejében elharapta a mondatot.

- Talán megmenekült – találgattam.

- Nem, ez képtelenség! – jelentette ki Mark. – Sergio meghalt! Ott voltam én is!

- De itt az áll – tartottam felé a papírt.

- Azonnal küldetek egy csapatot felderítésre – tépte ki a kezemből a dobozkát meg a papírt majd gyors léptekkel távozott.

- Ilyen Halloweeni buli se volt még – jegyezte meg Nina hosszas hallgatás után.

- Ha nem haragszotok, én csatlakozom Michaelékhez. Ha Sergio valóban él, akkor nagy háború áll még előttünk.

- Apa le fogja vadászni. Azt hitte bosszút állt – suttogtam. – Csatlakozom! A szemébe akarok nézni annak az embernek, aki megölte a nagynénémet – álltam fel elhatározva magam.