A fiúk elmentek, mi pedig a kanapén ültünk, tèvèt nézve vártam arra hogy Kook jelentkezzen.

- Ne izgulj ennyire. - tette le kezèt remegő térdemre Yoongi, mire abba hagytam a lábammal való dobolást.

- Könnyű ezt neked mondani. Nem is èrtem hogy te hogy tudsz ilyen nyugodt maradni. - könyököltem le  egyik kezemmel a térdeimre, majd letettem rá az államat és kibiggyesztettem egy kicsikt az alsó ajkamat.
- Te nem aggódsz hogy Namjoonhoz megy ès kimossa az agyát mégjobban? - bámultam magam elé.

Megéreztem hogy leemeli a kezèt a térdemről, óvatosan átöleli a vàllamat ès egy puszit nyom a halántékomra.

- De igen aggódok, de nyugodj meg kérlek. - sóhajtva szorított jobban magàhoz.

Kiemeltem a fejemet a tenyeremből, majd felé fordulva magamhoz öleltem.

- Komolyan ki fogom nyírni Namjoont.. - motyogtam. Nyakamba bújt és kis puszikat nyomott a nyakamra.

- Segítek neked lenyugodni, csak engedd.. - ezzel el is kezdte szívni a nyakamat.

Kicsit oldalra döntöttem a fejemet hogy jobban hozzá férhessen.

- De meg kellene vàrnunk hogy Jungkook telefonáljon... - nyöszögtem, ahogy megèreztem hogy hosszú ujjaival lassan a pólóm alà nyúlt.

- Ne aggódj miatta, csak koncentrálj rám. - emelt meg egy kicsit ès beleültetett az ölèbe, hogy a lábaim az ő lábai két oldalán voltak.

Felvezette a kezet és kicsatolta a melltartómat ès levette rólam. Felljebb húzta a pólómat, igy megvillantva mellkasomat.

Óvatosan a szájába vette az egyik mellbimbómat és szívni kezdte.

Beletúltam, majd beletúrtam a hajába mire egy morgás közepedte kicsit megharapott. Egy fájdalmas sóhaj hagyta el a számat.

Egyik kezével lejjebb nyomta a csípőmet, egyenesen neki a merevedésének.

Elkeztem ringatni a csípőmet, mire egy halk sóhaj közepette elhajolt a mellkasomtól, és a másik kezèt is levezette a csípőmre , erősen belé markolva.

Ajkaimra akart hajolni, de hírtelen megszólalt a telefonom, megzavarva minket.

Kivettem a nadràgom zsebèből ès mikor meglàttam Kook nevét a kijelzőn azonnal fogadtam a hívást.

- Szia. Megtudtad hogy hol van? - kérdeztem izgatottan.

- Szia igen. - válaszolta azonnal, èn pedig kíváncsian vártam hogy folytassa és elmondja hogy hol van, de nem tette.

- Na és hol van?

- Nem fogsz neki örülni.. - sóhajtott egy hatalmasat.

- Ezek szerint Namjoonnál van. - morogtam. Hallottam ahogy Jungkook helyeslően hümmögni kezdett.

Megköszöntem neki az információt, elköszöntünk egymástól, majd kinyomtam a hívàst.

- Namjoonnál van?

- Igen. - nyöszörögtem, míközben nyakàba bújtam.
- Komolyan be fogom nyomkövetőzni a gyereket. - morogtam, Yoongi pedig csak fejemet simogatta.

Gyorsan le tudott nyugtatni jelenlètével.

- Szeretnéd hogy folytassuk? - kérdezte meg làgyan, mire csak egy aprót bólintottam.

Egy puszit nyomtam nyakhajlatàba, ő pedig combjaim alà nyúlva àllt fel velem a kezeiben.

Elkezdett velem felmenni egyenesen a szobánkba, majd mikor beértünk óvatosan vègigfektetett az ágyon és felém mászott.

- Koncentrálj rám..