
~27~
- Persze. Mindjárt jövök. - egyenesedtünk ki, majd nyomott egy puszit az arcomra és eltüntek Sugával a tömegben.
Nagyon nem tetszik... Suga nem tűnt túl józannak, és nyugodtnak. Ha Nam nem jön vissza akkor elmegyek őket megkeresni.
- Megkínàlhatom egy pohár vörösborral? - jött ide hozzám az egyik pincér.
- Igen. - vettel le egy poharat a tálcájáról. Bólintott egyet a fejével és tovább állt.
Boromat iszogatva kezdtem el sétálni. Hallottam ahogyan az emberek minden féléről társalognak.
•••
Sétàltam és nézelődtem már egy idelye, de Nam még mindíg nem jött vissza.
Mivel messzebb álltam a zenétől, így sikeresen meghallottam halk kiabálásokat, de sajnos nem tudtam kivenni hogy miről szól a vita.
Nézelődtem de ahogy észrevettem rajtam kívül senki sem hallotta.
Elkezdtem keresni a hang forrását, és mikor megtaláltam kicsit megrémültem.
Kidugtam a fejemet a fal mögül és azonnal megláttam ahogy Suga és Nam "beszélgetnek".
Nam azonnal èszrevett, és egy vigyorra húzta az ajkait. Valamit mondott Sugának aki azonnal előkapta a bicskáját és a nyakának nyomta.
- Fogd be te hazug geci! - kiabálta arcába.
Előjöttem a fal mögül és egy kicsit közelebb mentem hozzá.
- Suga elég! - kiabáltam oda. Azonnal ellazultak az izmai, és egy gyermekies mosollyal elindult felém.
- Angela~. - bújt oda hozzám. Nem olyan volt mint pár másodpercel ezelőtt. - Hiányoztál. - tette el a bicskáját, majd két keze közé vette az arcomat.
- Csak nyugodj meg. - kértem meg, mert láttam rajta hogy még ideges Namra és bármelyik pillanatban visszamegy hozzá és befejezi a munkát amit abba hagyott.
- Ameddig mellettem vagy addig nyugodt vagyok. - csókolt meg. Nem mertem ellenkezni, és nem tudom miért de nem is akartam. Jól esett. Biztos a sok alkoholtól. Bár én jól bírom az alkoholt....
Egy pillanatra kinyitottam a szemeimet és megláttam Namjoont aki meg tudná folytani Sugát. Mi a fene bajuk van?
Mikor elvéllt tőlem, a szája piros volt a rúzsom miatt, de nem hinném hogy zavarta.
- Gyere, mossuk meg az arcodat. - fogtam meg a kezét és elindultunk be a mosdóba.
Odamentünk a csaphoz és megengedtem a vizet. Bevizeztem a kezeimet és elkezdtem megtörölni a száját. Csak most vettem észre hogy teljesen fehérben van, de azon meg sem lepődtem hogy feszülős bőrnadrág van rajta és bőrdzseki.
Mikor végeztem elzártam a vizet és megtöröltem a kezemet. Meg akartam fordulni, de kezeivel átölelte a derekamat így nem tudtam.
- Szeretlek. - olyan volt mint egy kisgyerek. Nem toltam el magamtól. Nem volt szívem eltolni. Tudtam hogy hazudik, de egy szinten jól esett.
Óvatosan megfordultam kezei között.
- Gyere. - húztam ki a mosdóból, és kivezettem az épület hátsó udvarszerűségéhez.
Vállaimál fogva leültettem az egyik rózsabokor előtti padra. Ahogy leült átölelte a derekamat és az arcát a hasamhoz téve pihent.
Kezemmel haját simogattam.
- Szeretsz ugye? - nézett fel rám kiskutya szemekkel.
- Igen. - suttogtam. Suga felàllt, szorosan tartva engem magához.
Szemeimbe nézett, majd ajkaimra hajolt. Nem toltam el. Nem tudom miért. Viszonoztam a csókját. Szintén nem tudom hogy miért. Sok volt az alkohol.
Éreztem hogy csókunk közben làgyan elmosolyodott. Csókja gyengéd volt. Nem úgy mint az eddigiek.
Kezeimet lassan levezettem, és átöleltem nyakát, közelebb húzva magamhoz. Ezen felbátorodva elmélyítette a csókot.
Nem zavart. Csak ki akartam élvezni azt hogy végre nem bánt. Hogy nem erősködik.
Ebben a pillanatban meghallottam hogy valami kattan.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro