Reggel szomorúan köszöntem el Namtól. Azt mondta hogy nem akar egyedül hagyni Yoongival, de muszáj bemennie.

Megmondtam neki hogy nyugodtan menjen, hiszen az utóbbi időben nagyon sok újonc érkezett be a cégéhez.

Miután elment én még fetrengtem egy kis idegig az ágyban, majd kiszálltam.

Nyújtózkodtam egy párat, majd rendbeszedtem a hajamat, és elhagytam a szobánkat.

Szemeimet dörzsölgetve vettem célba Yoongi szobáját, hogy megnézzem hogy Haneul alszik-e még.

Mivel a kicsi tegnap kikönyörögte hogy Yoongival aludhasson.

Óvatosan kinyitottam az ajtót, és bedugva a fejemet megpillantottam ahogy Yoongi az alvó kisfiú hajával babrált, aki szorosan hozzá volt bújva.

Olyan volt mintha egy teljesen más vilàgban lenne, az alvó kisfiúval.

Alvány mosollyol csuktam be egy hang nélkül az ajtót, ès lementem a nappalin keresztül egyenesen a konyhába.

Úgy döntöttem hogy csinálok palacsintát, mivel a kicsi nagyon imádja. Ha Yoonginak pedig nem fog tetszeni, akkor így járt.

Elővettem minden hozzávalót amire szükségem volt.

Éppen egy tálért nyújtózkodtam, de még így sem értem el. Fenéért kellett nekik a felső polcra pakolni...

Màr éppen fel akartam mászni a pultra hogy le tudjam venni a tárgyat, mikor megéreztem ahogy egy erős test nekem nyomódott hàtulról, és egy erős kéz levette nekem a tányért.

Testem azonnal lefagyott ahogy hozzám ért.

Letette elép a tálat, majd kezeit levezette csípőmre, és gyengéden fogott nagy kezeivel.

- Mi jót csinálsz reggelire? - nyomott egy puszit tarkómra, amitól a kezemben lévő liszteszacskót majdnem elejtettem.

- Majd meglátod ha készen lesz. - kaptam magamat gyorsan össze, és már el is kezdtem belerakni a tányérba a hozzávalókat.

Már vagy századjára kértem meg hogy engedjen el és ne nyúljon hozzám, de a kérdéseim süket fülekre találtak.

Csak tovább ölelt magához, és mikor le akartam szedni magamról, csak szorított, és nem engedett.

Csak beszélt hozzàm. Be sem àllt a szája.

- Nincs jobb dolgod? - lett elegem, és vele szembe fordulva, összeráncoltam szemöldökeimet.

Kèrdésemen kicsit elgondolkozott, fejét oldalra biccentve egy kicsit.

- Nem nincs. Majd ha a kicsi fel kelt és megreggeliztünk, utána pedig szerintem pihenni és beszélgetni fogunk, vagy amit szeretne majd. - mosolya hatására csak még jobban megbizonyosodtam arról hogy személyiségre rengeteget változott.

- Ühüm. Rendben. - higgadtan fordultam vissza a palacsintatésztához. - Majd én is csatlakozok hozzátok. - próbáltam nem kimutatni hogy kicsit tartok Yoongitól.

Mivel jól ismerem. Régen is voltak nyugodt pillanatai, de utána kitört belőle a rosszabbik énje, aki annyi fájdalmat ès lelkiterrort okozott nekem.

- Oké. - hajolt előre és egy gyors puszit nyomva az arcomra, kiment a nappaliba.

Szemet forgatva, szemöldököt ráncolva szorítottam meg a fakanál nyelét.

Mi a fenéért vagy ilyen?...

•••

Miután megreggeliztünk, a kanapén ülve pihentünk.

Hallgattam ahogy Haneul és Yoongi milyen jól elbeszélgettek.

- Olyan hajad van mint anyának. - túrt bele Yoongi szőke ticseibe.

- Igen. - nevetett fel egy kicsit. - De nekem is olyan fekete hajam van alapból mint neked. - simogatta meg kis buksijàt.

- Tényleg? - kerekedtek el a szemei.

Halványan elmosolyodtam az édes reakción, mire a kicsi ràm nézett.

- Te tudtad anya? - fordult felém kezemet megfogva.

- Sejtettem. - kuncogtam egy kicsit.

- Én is szőke szeretnék lenni mint ti. - csillogó szemekkel nézett hol rám, hol Yoongira.

- Figyelj törpe. Te így vagy tökèletes. Ne akarj megváltozni. Így szeretnek ahogy vagy. - karolta át a vállát, és így egy kicsit magához ölelte.

- Te is? - döntötte neki fejét az oldalának.

A kérdés hallatán mind a ketten ledermedtünk. Meglepett a kérdéssel. Yoongi tekintete meglágyult és bólintott egyet.

- Igen én is. - ezzel a kisfiú felállt a kanapén és szorosan megölelte őt.

Meglepetten figyeltem az ölelkező pàrost. Valahol boldog voltam hogy Yoongi végre a fiával lehet, mégha Haneul nem is tudja hogy a férfi kicsodája is igazából.

- Pihenünk még egy kicsit és utána még tanítalak néhány dalra. - simogatta meg a kicsi orcàját, ahogy elhajolt tőle.

- Ez az! - kiáltott fel izgatottan, mire mind a ketten felnevettünk egy kicsit. - Ott leszel anya? Hallgatni fogod ahogy játszok? - mászott ölembe, és kezeit a vállaimra tette.

- Persze hogy ott leszek. - fogtam meg oldalát és egy puszit nyomtam az orra hegyére.

Csak először körbenézek a házban.. Hátha találok valamit.

Sziasztok rózsácskáim!❤️
Nagyon boldog karácsonyt szeretnék nektek kívánni.😊😊 És el szeretném nektek mondani az ajándékaimat számotokra.❤️😄 Először is egy új könyvel érkezek hozzátok, amibe ha gondoljátok majd olvassatok bele.

Másodjára is pedig el szeretném mondani hogy hamarosan ennek a könyvnek be fog fejeződni a màsodik évada. Ezért arra gondoltam hogy második ajándékként, ha majd befejeződik ez az évad, akkor megírom a könyv harmadik évedát.😊❤️❤️ Remélem örültök a tőlem kapott ajándékoknak.😊😊
Nagyon szeretlek titeket, és további szép napot, és karácsonyt kívánok nektek!❤️❤️
👋🏻❤️Sziasztok!❤️👋🏻