Eltelt egy újabb hét. Semmi izgalmas nem történt.

Elvégeztem a feladatomat és megleckéztettem azokat a szemétládákat.

Haneul még mindíg olyak kis aranyos mint szokott lenni. Nammal pedig ugyan annyira szeretjük egymást, ha csak nem jobban.

Visszatérve. Sugar_Sweet megköszönte a segítségemet. Azt mondta hogy hatásos volt, mert abbahagyták a piszkálását, aminek nagyon örültem.

Azt mondta hogy találkozni akar velem, amire egy kis habozás után igent mondtam. Nem szoktam találkozni azokkal az emberekkel akiknek segítek, de úgy éreztem hogy most az egyszer kivételt tehetek. Biztos csak személyesen is meg akarja nekem köszönni a segítségemet.

Namjoon tud róla hogy beszélgetek vele, és hogy mára beterveztünk egy találkozót.

Nem tetszik neki. Azt mondta nekem hogy ez a lány flörtöl velem és randira hívott, de kétlem hogy így lenne.

Azt mondta hogy úgy is neki lesz igaza, ami miatt betervez nekem egy meglepetést mire hazaérek.

Nem tudom hogy mire készül, ami miatt kicsit félek be kell hogy valjam.

Még mielőtt elhagytam a házat elköszöntem tőle, csak tőle movel ő ma szabadnapos így otthon marad egyedül.

Elmondtam neki vagy százszor és még ezerszer is hogy mennyire szeretem, de azt mondta hogy ezt majd később is mondjam neki.

Ezek után már tényleg elkezdtem rettegni hogy mit tervez. De miután azt mondta hogy nagyon szeret és vigyázzak magamra, egy csók után elhagytam a házat.

Azt mondtam a lánynak hogy mivel péntek van, ezért elmegyek elè, és akkor oda mehetünk ahová akarunk.

Nagy kabátom zsebeibe dugtam a kezeimet. Sapkám fejemet, míg hosszú sájam a nyakamat melegítette.

Izgatottan sétáltam egyre gyorsabban ahogy, a távolból megláttam az iskola kapuit, és az azon kiszáguldozó diákokat.

Láttam hogy egy fekete válligérő hajú lányt pár fiú nekilökött a falnak amint kiért az iskolából.

Elkezdtem odafutni és még mielőtt bármit is csinálhatott volna ellöktem őket tőle.

- Hagyjátok már békén! - kiabáltam rájuk.

- Majd ha elmondja hogy mit csinált a barátunkal. - nézett át a vállam felett a lànyra, akit most vettem észre hogy milyen magas. Magasabb nálam.

- Nem! Elmentünk. - fogtam meg az átfagyott nagy kezét.

Elkezdtem elhúzni a lányt az egyik irányba. Valahogy ahogy leírta nekem a külsejét, tudtam hogy valószínűleg ő Sugar_Sweet.

- Maga az a nő aki segített nekem a szüleimmel ès az iskolai bàntalmazásokkal kapcsolatban? - én csak mosolyogva bólintottam egyet.

- Igen én vagyok. - néztem fel sötét szemeibe. Olyan ismerősen nézett ki. - Bemumatkozol nekem? - kèrdeztem meg. Ő csak bólintott.

- Min YoonJi. - mosolyom lelohadt az arcomról. Yoongi jutott eszembe a neve hallatán.

Elhessegettem a félelmet keltő gondolataimat és visszafestettem mosolyomat.

- Annyira örülök hogy végre találkozhattunk. - arca nem mutatott nagyon érzelmeket, de szemei csillogtak az izgatottságtól.

- Szintúgy. Hová menjünk? - kérdeztem ahogy egyenesen sétáltunk céltalanul.

- A parkba? - nézett le rám, véleményemet kérve.

- Oké. - ezzel is indultunk.

•••

Padon ülve beszélgettünk és szemeinkel az eget kémleltük.

Ez a lány... Hogy is mondjam.. Igaza volt akkor, amikor azt mondta hogy nem olyan mindt a többiek.

Viselkedése inkább hasonlított egy fiúéhoz, és viselkedése érettebb volt. De nem igazán zavart, csak élveztem az együtt töltött időt.

- Tudok zongorázni. - mesélt még egy dolgot magáról.

Szemeim felcsillantak a hangszer neve hallatán.

- A zongora a kedvenc hangszerem, de sajnos nem nagyon tudok rajta játszani. - kezdtem el piszkálni sálam alját.

- Majd egyszer megtanítalak. - fogta meg a kezemet, egy halvány mosoly kíséretében.

Sötét, szép szemeibe néztem és szinte elvesztem bennük, mikor hírtelen valami lehullott az orromra.

Meglepetten pislogtam párat, és az ég felé néztem.

Szép lassan havazni kezdett. Néztem ahogy a hópelyhek szépen lassan hullottak a földre.

Éreztem ahogy egyik kezével jobban megszorítja a kezemet, a másikkal pedig megérintette az arcomat.

Meglepetten ránéztem, ahogy pár tincset a fülem mögé tűrt, és elkezdett felém hajolni, szemeit egyre jobban lehunyva.

Egyre jobban hajoltam hátrafelé kerek szemekkel, de már nem tudtam hová hajoltni.

Éreztem hogy forró ajkai félve az enyémekhez értek, és egy félénk, gyengéd csókba hívott.

Sokkomból felébredve eltoltam magamtól és felpattantam a padról miközben megtöröltem a számat.

Ő csak meglepetten nézett engem. Úgy tartják hogy azok a párok akik az év első hóesése alatt csókolóznak, azok örökké együtt lesznek.

De mi nem vagyunk egy pár.

Csak sarkon fordultam ès egy szó nélkül elindultam haza Namhoz és a kicsihez.