Jimin megigazította fekete chokerét és visszafogottan, de kihúzta szemeit.
Ajkára balzsamot kent és belenézett a tükörbe.
Ugyan azt látta mint minden egyes nap.
Egy halottat, egy hullát egy rothadó emberi hulladékot ami az ég világon semmire sem jó.
Illetve mégis. A férgeknek.
Megborzongott és elsétált a tükörtől.
Sebei itt-ott felnyíltak öltözködés közben.
Jimin mégse érezte, viszont látta és a szokásos alkolhollal elállította a vérzért.
Minden nap ugyan olyan.
Még akkor is ha nem.
Szeretni és szeretve lenni itt már kevés.
A szégyen többé nem gyengeség és a fájdalom nem szégyen.
A bűn nem rossz és a büntetés nem fájfalom.
Csengettek.
Jimin kisietett és a szokásos betanult mosollyal fogadta Sugát de nem ölelte meg.
Már nem.
Suga bezárta az ajtót és nekitolta Jimint a fogasoknak mire a fiú élvezettel felsóhajtott a fájdalom hatására.
Suga Jimin fenekébe markolt majd durván megcsapkodta közben ledugta nyelvét Jimin torkán aki csak nyöszörgött.
Fél órával később miután pár szopást lezavartak Jimin ismét fuldokolni kezdett.
Suga összerázkódott az éles hang hallatán.
Be akarta fogni a füleit mint egy gyerek.
De nem tehette.
Ki kell zárnia.
Jimin sokáig fuldoklott és bár Suga próbálta hátba vágni ez hatástalan maradt.
Jimin zsebkendőt vett elő és a lehető legügyesebb mozdulattal tüntette el a vért szája széléről majd a zsebkendőt zsebébe csúsztatta.
Suga erősen ajkába harapott és üres, merev tekintettel nézett valamerre.
Egy olyan helyre ahova el akar látni de nem érhet el odáig.
Végül Jimin megszólalt :
- Azt mondták bármikor vége lehet Suga senapai
Suga nem válaszolt.
Magához rántotta Jimint és durván megcsókolta majd minden haragját összeszedve Jimin nyakába harapott aki megremegett és édes hangon felsikoltott.
Suga behunyta szemeit majd kinyitotta és Jiminre nézett.
Egy gyönyörű halott nézett vissza rá.
Csak a szíve dobogott de az is csak kényszerből.
Szemei nem csillogtak mit valaha...
Ajkai nem nyíltak mosolyra..
Karja nem nyílt többé meg felé...
Ekkor Jimin Suga füléhez hajolt és édes hangján belesuttogott:
- Ments meg Senpai kérlek...
Suga agyába tódult vére kezei remegni kezdtek és lassan Jimin nyaka köré kulcsolódtak.
Újra lehunyta szemeit és minden fájdalmát dühét mindent mindent megpróbált összegyűjteni és szorította Jimin torkát egyre csak szorítta, meghallotta a fuldokló hangot de csak szorította ám egyszercsak... keze lehanyattlott.
Nem nézett fel.
Képtelen megtenni.
Meghallotta Jimin édes hangját.
- Számítottam rá hogy nem tudsz megmenteni Senpai így hát én mentem meg magamat.
Suga felnézett és életében először félt.
Reszketett. Remegett.
Jimin háta mögé nyúlt és előhúzott egy óriási húsdaraboló kést.
Suga ajkai remegni kezdtek. Még mielőtt kikapta volna Jimin kezéből azt a fiú megszólalt:
- Nem ölhetsz meg így. Nem teheted meg. Élni akarok.
Suga keze lefagyott.
Jimin nem mondott sokat.
-Bocsáss meg nekem.
Suga szemeibe könnyek gyűltek de erős akart maradni.
Nem akarta látni.
Lehunyta szemeit és fejét Jimin nyakába hajtotta.
Jiminnek nem remegett a keze.
Boldog volt.
Suga hallotta ahogy a kés pontosan a fiú nyakába fúródik és azonnal kioltja Jimin halálát...
Suga felemelte fejét és Jimin szemeire nézett.
Olyan békét még sohasem látott bennük.
Jimin szemei immáron a messziségbe néztek, ahova Suga mindig is vágyott de Jimin nem engedte el.
Jimin vére egyenletesen terjedett át chokerét megszínezve.
Suga egy könycseppet ereszrett el.
Nem többet. Csak egyetlen egyet.
Ekkor észrevette hogy Jimin karján bőrbe karcolt felirat van:" A kezem "
Suga Jimin bal kezére nézett ami ökölbe volt szorítva.
Nagy levegőt vett és szétfeszítette az ujjakat. Kisimította a papírt
"Neked tudod jól hogy van más lehetőséged.
Ne gyere utánam.
Sohasem szerettelek eléggé senpai.
Játék voltál.
Remélem összetörtelek végre.
Lelkem édes forró tűzben fog égni kedvesem mert így szerettél te"
Suga keze megremegett.
Jimin arcára pillantott. A halott arcán élete legőszintébb mosolya ült.
Jimin szíve többé nem dobogott de Jimin sohase volt még ennyire élő mint így holtan.
Az élet a halál volt Jiminnek.
Suga viszont él. Halott de az élet számára nem a halál.
Suga felállt és betakarta Jimin testét.
Kinézett az ablakon és szíve egyszerre volt ólom súlyú és pille könnyű.
Ösztönösen belenyult zsebébe és előhúzta a füves cigit.
Sokáig nézte majd megrázta a fejét és kidobta az ablakon.
Odakint az öreg cédrus ágait  meglengette a gyenge szellő és a szomszédban lévő lila ciklámen kibontotta szirmait.
A búcsú egy új élet kezdete volt mindketőjüknek.

-----
Nincs átolvasva!