Létezés.
Millió élőlény összekapcsolódása- flóra és fauna szoros függése.
Tavasz van. Állok a kertben, még kabátban, mert a levegő még hideg, de a napfény már melegen ölel körbe, simogatja az arcom. A nap felé fordulok. Csöndben vagyok.
A szemem csukva, de a fülem egyre jobban dolgozik. Madárcsicsergés, kutyaugatás. Még mindig cirógat a nap. Hirtelen beállt csendben egyszer csak meghallom.
Zzzzzzzzzzzzzzzzz.
Kinyitom a szemem, keresem a hang forrását. Megyek a hang után. Hirtelen ráeszmélek: a hang felülről jön. Ahogy felpillantok meg is látom a hang forrását. Több száz kis szorgos szivárvány szárnyas, kitinpáncélos repked a fa ágai közt izgatottan virágpor után kutatva. Szorgosan repkednek egyikről a másikra majd eltűnnek a szem elől.

Karcsú kis lábaik már sárgállanak a zsákmánytól. Kigyönyörködöm magam.

Miután eleget láttam, továbbsétálok mosolyogva, hiszen tudom a sok kis szorgalmas lény sok kis termést jelent.
Tovább cirógatom az arcom a nappal.
Gátlástalanul kihasználom szakadatlan fényességét. Szinte érzem ahogy testem meglódul, és vadul termeli a D vitamint. 
Valami világít a friss fűben. Egy hatalmas fehér virág. Mint egy előkelő dáma, csodaszépen, kecsesen ül a zöld közepén. Közelebb hajolok, hogy megcsodálhassam kecses szinte teljesen szimetrikus szirmait.
8 szempár néz vissza rám. Kis virágpók áll a szirom szélén, házát védelmezve.

Még gyönyörködöm benne egy kis ideig, azután békén hagyom.
Szerencsésnek érzem magam, hogy ennyi csodának, szépségnek otthont adhatok, nézhetem ahogy a virágok megtermékenyülnek, a magok kikelnek, az állatok szorgoskodnak.
Az örök körforgást.

(Saját fotók a kertemből.)