Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Epilógus

-Mit nézünk? - huppant közém és Mali közé Lena.

-Luke-ot -válaszoltam- hol hagytad Mikey-t?

-Hát izé... -kezdte kínosan vakargatni a fejét- az ágyhoz kötöztem.
Mal-al amolyan "ezek idióták" nézéssel díjaztuk meg egymást, majd felnevettünk- és nem Cal, nem akarom eloldozni.

-Igazad van, jó helyen van az ott- nem különösebben foglalkozunk vele,mikor beugrott valami- mondd, hogy nem mesztelen- pillantottam könyörgően a lányra egy hosszabb csend után.

-De-rántotta meg a vállát.

-Mal, menj légyszi és szabadítsd ki szegényt- nevettem fel.

-Mivan? - horkantott fel- miért én?

-Mert Lena nem fogja én meg nem akarom pucéran látni.

-Calum... Feltűnt, hogy te is a farkakra buksz?- szólt közbe Mikey barátnője. Mali helyeslően bólogatott.

-Nem mellesleg akkor nem volt baj, mikor pár nappal ezelőtt együtt fürödtetek?- telepedett győztes mosoly a nővérem arcára.

-Jól van na!- álltam fel azzal a szándékkal, hogy akkor majd én leszek jószívű- látjátok? Ezért vonzódom inkább a férfiakhoz. Mert a nőket képtelenség elviselni. Inkább megyek és eljátszadozok Mikey-val-kiáltottam a lépcső tetejéről.

-Hajrá
-Jó mulatást- kiáltották a lányok, mire felnevettem.

Benyitottam Mikey szobájába, ahol korom sötétség volt, csak egy lávalámpa adott némi fényt. A barátom a francia ágyán feküdt és perverz vigyor telepedett a képére.

-Hallom akarsz velem játszadozni- rántgatta fel-le a szemöldökét- ess nekem, ne kínozz tovább. Totál beindít ez az itthoni melegítő rucid.
Feltűnően végigmértem a fiú testét, majd mesztelen csípőjére ültem. Kezemmel végigszántottam a mellkasán és a hajába túrtam. Szájához hajoltam,mire kikerekedett szemekkel nézett rám. Felnevettem.

-Azt hitted, hogy tényleg lesmárollak?

-Volt már rá példa... Mellesleg most asszem nagyon beszartam- motyogta maga elé- Az én popsim nincs még arra készen, hogy befogadja a te fütykösödet.

-A te popsid akkor egy nagyon jó élményt hagy ki.

-Járulékos veszteség- bólogatott helyeslően.
Eloldoztam a barátomat, majd a kezébe nyomtam egy alsógatyát, aztán lementünk a lányokhoz.
Pont akkor láttam meg Luke-ot a képernyőn. Gyorsan odafutottam, majd egy mozdulattal a kanapéra vágódtam. Elbűvölve néztem, ahogyan egy gitárral a kezébe mosolyog a hatalmas tömegre.

-Most következzék a legújabb számom, amit a barátomnak írtam. Remélem, hogy most nézi ezt és annyira el lesz ragadtatva, mint én, az Amnesia-tól. Szóval... Ha látod, akkor szeretlek Cal. Elbűvölve figyeltem a kisfiús mosolyát és próbáltam kizárni a barátaim hangos áradozását, ami ment is volna, ha Mikey nem kezd el hangosan "zokogni" és nem kéri számon Lena-t, hogy ő miért nem tud ilyen dolgokat tenni.
A szám címe pedig Close as strangers.
És belekezdett. Lélegzet visszafojtva hallgattam a zenét, aztán, mikor az utolsó sorhoz ért, megremegett a gyomrom

"...But tomorrow I'll be coming back to you"

Elmosolyodtam. Tudtam, hogy nem holnap fog visszajönni, de nemsokára. 5 hónap és itt lesz...

~©~

-Köszönöm szépen- szóltam bele a mikrofonba, majd elhagytam a színpadot.
Lena várt a színfalak mögött, a többiek még a nézőtéren voltak.

-Gratulálok Caluuum - ugrott a nyakamba- isteni voltál- szorított meg olyan erősen, hogy hangosan fel kellett nyögnöm. Mosolyogva viszonoztam gesztusát, miközben a lány fejére döntöttem az enyémet. A szívem valami miatt iszonyatos tempóba kezdett verni, amikor megéreztem 2 erős kart, aki a lánnyal együtt átölelt. Már éppen szólni akartam Mikey-nak, hogy csodálom, hogy nem visítozva rohant le, mikor egy ismerős illat csapta meg az orromat. Ledermedtem. Levegőt venni is elfelejtettem. Ez az Ő illata. Nem mertem megfordulni, féltem, hogy nem is vele fogom szembe találni magam, csak képzelődök a hiányától.
Lena kibantokozott az ölelésemből, majd elkerekedett szemekkel figyelt minket.

-Luke?! - szólalt meg, mire mázsás kő zuhant le a szívemről.

-Tényleg itt van? Nem csak képzelődtem? - fúrtam a lány zöld szemeibe a tekintetemet.

-Tényleg itt vagyok Cal- hallottam meg mély hangját. Egy mozdulattal megpördültem és hirtelen még levegőt venni is elfelejtettem, mikor megpillantottam szürkés szemeit, amivel olyan huncutul tud nézni. Szóra nyitottam a számat, de egy csepp hang sem jött ki.

-Luke? - ugrott rá a hátára Mikey, ami miatt a földre estek.

-Te mit keresel itt? - kontrázott Mali is, aki nyújtotta a kezét, hogy felsegítse. Mosolyogva fogadta el, majd megölelte és fülébe suttogta, hogy Ash is nemsokára itt lesz. Lena-t és Mikey-t is üdvözölte, majd hozzám fordult.

Tekintetemet az övébe szúrtam. Nem hittem el, hogy itt van. Borostás arcán végigsimítottam, miközben másik kezemet óvatosan megszorította és ujjainkat összefűzte. Beletúrt a vizes hajamba, majd homlokomra nedves puszit nyomott.

-Fantasztikus voltál- suttogta a fülemben, miközben karjaiba húzott. Eltoltam magam, hogy láthassam az arcát.
A szívem hevesen kezdett kalapálni, mikor ajkai az enyémekhez ért. Mikor nyelveink találkoztak, a talaj megmozdult alattam és ha nem szorít ilyen erősen Luke, összeesek.

Remegő kezekkel simítottam végig arcán, majd az éppen megérkező Ash-re siklott a tekintetem.

-Mit kerestek itt?- kérdeztem még mindig sokkos állapotban, miközben hangom el-el csuklott

-Hallottad a Close as strangers-t?

-Igen, de...

-Mondtam, hogy holnap visszatérek hozzád- mosolyodott el- és nem is megyek el többet. Lemondtam ezt az egész turné dolgot. Mert a barátaimmal- nézett a srácokra- és A barátommal szeretnék lenni- fúrta tekintetét az enyémbe.

-És...- kontrázott Ash- én meg megbeszéltem Phil-el, hogy te és Luke, közösen zenéljetek.

-Micsoda?- kaptam a fejem Luke-hoz.

-Ketten fogunk koncertezni.

-Ketten?- még mindig nem hittem el. A boldogságom mérhetetlen volt. A szememet marni kezdték a könnyek. De nem a szomorúságtól. Ezek örömkönnyek voltak. Az adrenalintól és a fülemben sebesen zakatoló vértől féltem, hogy nem fogom hallani amit mondd.

-Ketten...

"Egy másodpercig azon tűnődtem, hogy ha megcsókolnám, az vajon megtörné-e a varázst, amely körülvesz bennünket, de már túl késő lett volna megállni félúton. Amikor az ajka az ajkamhoz ért, tudtam, hogy ha száz évig élnék, és a világ minden országát bejárnám, akkor sem élhetnék át semmi ahhoz foghatót, mint amikor először megcsókoltam őt, akit, tudtam, örökké szeretni fogok."

The End...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro