Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

XI.

*Michael*
- Engedjen el!!- kiabáltam talán feleslegesen.
- Csönd legyen!- rivallt rám. Szemében tökéletesen láttam a gyűlöletet. Csak tudnám, hogy miért kerültem ide. Leültetett egy székre, majd egy másik ember oda fogott míg hozott valamint. Lehajolt és a lábamat kezdte el kikötni. Hirtelen felindulásból előre lóditottam lábam ami tökéletesen orrba találta az illetőt. Felpattant és azzal a lendülettel felpofozott. Morogva vissza sétált a pasas a sarokba. Egy tíz perc után egy késsel jön vissza. Éreztem, hogy az arcomból kifolyik a vér. Bőröm pedig fehérebb lett. Amit már nagyon nehezen tudtam elképzelni. A késsel közeledni kezdett, majd finoman végig húzta a felkaromon. Égető érzés járta át az említett testrészt. Másik oldalon is megismételte előbbi tettét. De most kicsit mélyebben. Halkan felnyüszítettem. Fájt.
*Luke*
Valahogy összekapartam magam a földről. Lejebb húztam a Mikey-tól kapott pulóvert és megnéztem a sebet. Nem volt túl mély, de annál inkább nagyobb. Gyorsan visszahúztam a ruhaneműt. Kezd egyre hidegebb lenni. Tudom, ne várjak semmi luxust. Ez nem egy szálló, hanem egy pokoli hely. Ahonnan nincs kiút. Otthon keresnek már?
Michael vajon hol van? Mit csinálnak vele? Jól van? Kérdések milliói suhantak át az agyamon. Erőtlenül odavánszorogtam az ajtóhoz és ütni kezdtem, már amennyire csak lehetséges az. Perceken keresztül csináltam, de semmi reakció. Mondjuk miért is figyelmének?

Hála ennek a fantasztikus időnek, jól eláztam. A pólómból folyt a víz és a ló is ázott lett. Ha ez még nem lett volna elég vizesen hempergőzni kezdett nyergestől. Ja és megfáztam. Nem is én lennék, de most komolyan.😂😂

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro