Poe sóhajtott egyet, majd leengedte a fegyverét és felém fordult.

-Neked van háziállatod a cirkálódon?

Iszonyatosan megkönnyebbültem, és bementem a kis fészerbe. Elég szükös volt, főleg két embernek, de ez nem nagyon izgatott. Megfogtam a porgom.

-Mit csináltál? Mondtam, hogy ide nem szabad bejönni. Ehj, hogy te sosem hallgatsz rám!-mondtam neki a fejem csóválva, majd elengedtem. A kis madárszerű lény kirepült a kezemből.

A falat tapogattam, hogy felkapcsolhassam a világítást. Ki tudja mit vert még le a kis szeleburdi? Az izzó pislákolva gyulladt csak meg, úgy tűnt megrágcsálta a vezetéket is. Remek. A földön rengeteg csavar hevert szanaszét. Leguggoltam, hogy felszedjem őket, de abban a pillanatban Poe is lehajolt, és összefejeltünk.
A homlokomat fogva, fintorogva néztem rá, ő pedig csak nevetett, majd másodjára sikeresen, ütközés nélkül guggolt le mellém. A csavarokat egy új, hibátlan dobozba gyűjtöttük, majd visszatettük a helyére.

-Áruld el, hogy került egy porg a hajódra?-kérdezte vigyorogva, miután felállt, majd nyújtotta a kezét, hogy felhúzzon ismét.

-Képzeld el, hogy fogalmam sincs- mosolyogtam és belekapaszkodva felálltam.-Valahogy belógott a hajóra.

Visszamentünk a pilóta fülkébe, Poe pedig újra sajátkezűleg vezetett. A rádiómba sistergés hallatszódott, majd egy férfihang szólalt meg.

-Azonosítsák magukat a leszálláshoz!

A pilóta benyomott egy gombot az irányítópulton, majd válaszolt.

-Poe Dameron vagyok-nem vitte le a hangsúlyt, várt pár másodpercet, hogy kell-e folytatnia, vagy egyértelmű már a másik ellenállónak, hogy ki is ő.

-Engedély megadva Dameron százados.

-Szóval százados igaz?-kérdezem őt cukkolva.

-Igen százados-felelte, de közben nem nézett a szemembe.

-És ennek miért nem örülsz? Lefokoztak igaz?-kérdeztem egy kicsit kárörvendő vigyorral.

-Néha túl talán forrófejű vagyok-vallotta be végül, majd felállt a székemből. -Organa tábornok biztosan szeretne veled találkozni. De... várj csak! Hogy találtad ki?

-Hmm. Ráhibáztam-vontam meg a vállam, majd kiléptem a pilótafülkéből.

Együtt szálltunk le a hajóról. Áthaladtunk a bázison, s közben végig mesélt nekem. A csatákról, a különbféle küldetésekről. Magát sosem emelte ki, leginkább a társait dicsérte.

Ahogy haladtunk, a folyosó végéről egy gömb testű, kis droid, egy BB egység gurult felénk nagy lendülettel és közbe vidáman sípolt. Poe nagyon megörült neki, futólépésekben sietett a droidjához, majd leguggolt hozzá.

-Ohh pajti, milyen régen találkoztunk!-dörzsölte meg lelkesen a kis droid oldalát. Látványosan feldobta őt a kis gömböc.

-Szervusz, BB...-vakartam meg a tarkómat.

-8 -egészítette ki a mondatomat Poe.

-Örülök a találkozásnak-mondtam a droidnak mosolyogva, majd mikor felegyenesedtem, már egy idősebb hölgy állt előttem.
Amint Poe észrevette, ő is felállt.

-Organa tábornok, hadd mutassam be Tarat. Lezuhant a gépem a Tatooinon és ő hozott el onnan.

A hölgy elégedett mosollyal méregetett engem.

-Üdvözlöm az Ellenállásnál, Tara. Fogadja hálámat. Megmentette ennek a férfinak az életét. Mikor óhajt csatlakozni?

-Köszönöm tábornok, de én nem csatlakozhatok az Ellenálláshoz.
Leia hercegnő kicsit furcsán nézett rám.

-Miért ne csatlakozhatna?

-Tábornok, én megfogatdam, hogy a háború alatt nem állok senkinek az oldalára sem. Ki akarok maradni az egészből.

A tábornok bólintott, annak ellenére, hogy különböztek a nézeteink igen erősen.

-Éjszakára kap szállást, és ha úgy gondolja, reggel továbbálhat-mondta nekem végül, majd továbbment a dolgára.
Poera néztem.

-Azthiszem, nem igazán kedvel-mondtam feszülten, mégis mosolyra állt a szám.

A pilóta csak hallkan nevetett és megcsóválta a fejét, karba tett kézzel.

-Akármennyire nehéz elhinni, vannak itt páran, akik engem sem kedvelnek túlzottan.

-Ezt nem hiszem el! Vajon miért?-kérdeztem színpadiasan tele iróniával a hangomban. Fogalmam sem volt, aznap hányadjára, de ismét összenevettünk.

-Gyere, menjünk el az étkezőbe, biztosan éhes vagy.

-Persze, a porgom megdézsmált mindent a cirkálómon.