- BOLDOG KARÁCSOOOOOOOOOONYT! - Keltem fel elsőnek és kiabáltam az első dolgot ami ma számított. Végre Karácsoony el sem hiszem. (Direkt kettő o-val van, nem írtam el.-Beka) Kipattantam az ágyból és az ablakomhoz szökdécseltem. Kint akkora pelyhekben szakadt a hó, mint egy hipogriff patája, és mindent a fehér paplan borított. Gyönyörű volt az egész. Utána, hogy megszzakítsam az idilli pillanatot rá ugrottam az emberkékre egyesével. Mindenkire.

- Jess takarodjál már! – Na vajon ki ilyen kedves? Igen kitaláltátok, James.

- De karácsony vaaaaaaaaaan. – Nyafogtam miközben átmentem Ori-hoz.

- Akkor issssss.....Várjál már mivan?! Karácsony??? – Merlinem segíts. Nem bírom...

- Igeeeen Karácsooony! – Ugrottam rá a többiekre is. Ily csak morgott egy sort, majd lecsapott mint a taxiórát. Kösz. A többiek nem szoktak még hozzám ezért nem értették mivan, de a három hűséges alattvalóm már megszokta az esetenként előforduló szófosásaim, agymenéseket és az ilyen marha jó ötleteimet.

- Nem vagyunk az alattvalóid. – Motyorogta James a még nemlétező bajsza alatt. Hoppi?

Vidáman szökdécseltem be a fürdőbe ahol kb.öt percig voltam, amíg fogat, arcot mostam meg megfésülködtem illetve szempillaspirált is tettem fel majd kiléptem. A szekrényemhez ugrálva elővettem a kedvenc fekete bakancsom, egy zoknit, egy fekete bélelt nacit, egy fekete tapadós hosszú ujjút, meg a külön Karácsonyra vett pulcsim, amin a vörös anyagon ezüst szállal rajta van, hogy "Christmas", és arany szállal körbe egy szivecske ami mellett körbe kicsi ugráló szarvasok Vannak, és MOZOGNAAAK. Olyan cukiiii. Ez is picit nagy ezért az érzés ahhoz hasonlít mitha be lennék egy bélelt takaróba burkolva. Mindenki összekészülődött, és lementünk a külön kis fácskánkhoz. Ahogyan leértem a lépcsőn megtorrpantam, mert annyira megilletődtem aminek következményeként a többiek belém botlottak, de ők is lesokkoltak. A klubbhelység két külön színben pompázott, ami hihetetlen gyönyörű volt. Az átmenet finoman szépen egymásba vezetett színekből állt és tökéletesen illeszkedett és olyan varázslatos volt az egész. A két rész pont a karácsonyfánknál fonódott össze egy csillogós szürkés ezüstös részletté. James és Sirius szokásukhoz híven elrontották a következő lehetséges jelenetet.:"Mindenki tátott szájjal ámuldozva sétált a fához és elkezdtünk ajándékozni." Nem, nem ők helyette:

- De állat! – Kiáltottak fel, és odarohanva a kupachoz, a sajátjukat kiválogatva feltépték a csomagolásokat. Mi is felocsúdtunk, és mentünk megkeresni a sajátunkat.

"Angel, (a megszólításból már tudtam ki az angyalkám-Jess) Tudom, hogy már a sok könyv miatt – amik feleslegesek - elhasználódott a jelenlegi táskád, ezért gondoltam örülnél egynek. Boldog Karácsonyt!" Miután elolvastam a legjobb barátom levelét nem tudtam, hogy sírjak-e vagy röhögjek, de azt tudtam, hogy a mellkasom mintha fel akarna robbani úgy feszült az érzelmektől. Végül nem tudtam dönteni, így mindkettő egyszerre tört ki belőlem ami miatt tuti mindenki teljesen hülyének nézett, mert elkezdtem röhögni miközben folytak a könnyeim a meghatottságtól és az örömtől.

- Most mit csinál? – Kérdezte James, mert én tovább folytattam a magán akcióm, de közben feltápászkodtam és ráugrottam Ori-ra.

- Köhmmszöhmnöhhmmmm. Annyhhiiraa jhhól eshett, hohgy mehghjehgyhezhted. Ahzt hitthem, hohgy elh feh....

- Jólvan értem, amire ki akarsz lyukadni, és nagyon szívesen. Persze, hogy megjegyeztem, te vagy a legjobb barátom. – Erre a mondatra ketten is felhorkantak. (Ily és Jam)

- Héééééé. – Mondták egyszerre.

- Mi ez kérem? – Kérdezte Ily.

- Haver ezt, hogy képzeled, lopja a helyem? – Háborodott fel a tesóm is.

- Nyugi van mindenkinek. – Tette fel a kezét, de emiatt le kellett vegye a hátamról, ami nem igazán tetszett. Mindegy... - Evans, ő a te legjobb barátNŐD – Hangsúlyozta ki a végét. – és James te a haver szerű legjobb barátom vagy vágod? Olyan mint egy testvér nem is barát.

- Awwwww de megható. – Fújtatott Ily.

- Ja az, de mindegy. – Értett egyet Jam. – Na de folytassuk a bontogatást.

Még kibontottam egy csomó édességet, csínyekhez való cuccokat és könyveket, más érdekes nem nagyon volt. A többiek is olyasmiket kaptak, mint én így nem is húzom velük az időt.

- Na most végeztünk úgyhogy csinálhatunk is valamit. – Kapta fel a fejét James.

- Okés. Menjünk hógolyózni!!!! – Ugrott fel Greti. Mindenki felkászálódott, felvettük a legmelegebb cuccainkat, és rohantunk a többi klubb-ba, hogy megkérdezzük akarnak e jönni. A Hollóhátasok egyértelműen elküldtek melegebb éghajlatra minket amiért megzavartuk az olvasásukat, a Hugrások pedig finomkodva kihátráltak a szerintük eldurvulható, szerintünk mókás ajánlatból. A Mardisokat hagytuk utoljára. Kev bement, és az összes itt tartózkodóval jött ki. Mindenki rohant a szabad ég alá a gyönyörűen szakadó hóesésbe. Amint megérkeztünk az udvarra, kitártam a karom, és élveztem az arcomra hulló hópihécskék hűvös simmogatását. Olyan varázslatos és elbűvölő a tél. Egyszerűen minden képzeletet felül tud múlni.

- MOST, KEZDŐDIK AZ IDEJI TÉL LEGNAGYOBB HÓCSATÁJA! – Ordította el magát Sirius, és nyomatékosítás képpen gyönyörűen célozva fejen találta Remut.

- BLACK! – Kiáltott fel az említett. – MEGHALSZ! – Erre mindenki röhögni kezdett,(még a mardisok is) majd egy repülő hógolyó fülön találta az előző kedves feladóját.

- Szép célzás Lupin. – Kiáltott oda egy negyedéves Mardekáros. Erre Remu csak biccentett mosolyogva, és elkezdődött egy komoly harc.

Mindenki mindenki ellen volt, de közben meg fedeztük egymást, és támadtunk folyamatosan. A hóvárak épültek, rombolódtak, és a "lövedékek" (a fiúk szerint) csak úgy záporoztak mindenhonnan mindenhova. Hihetetlen nagy küzdelm volt, és mindenki rendesen megküzdött. Már folyt rólunk a víz mindenhogyan érthető módon. A csata két részre bomlott, még így is egymással harcolt a két fél és keveredett, viszont voltak akik távolabb voltak a kastélytól, és voltak akik közelebb. Mi akik közelebb voltunk észrevettük az öt professzort akik lobogó talárral vonultak felénk. Minnie szemei szikrákat szórtak, a többiek pedig szórakozva figyelték a kibontakozni készülő jelenetet. Megpróbáltunk jelezni a hátrébb lévőknek, hogy állj van, de nem vették észre a nagy küzdelemben.

- Mégis mit csinálnak? – Szorította össze mérgesen a vékony ajkait Minnie. (Jó rossz szokásához híven)

- Mi csak játszottunk. – Bújtam elő, mert az én ötletem is volt, és ha bajba keveredünk a többieket hagyja ki.

- Ilyen barbár módra?! Mindenki teljesen átázott és ordít mint egy vadállat. Már azt hittük megtámadták a Roxfortot. – Túlozta (szerintem) el Minnie . – Nem tudnak normális diákokhoz hasonlóan viselkedni? Komolyan nem hiszem el magukat, és még maga is Mr.Lupin. – Nézett szigorúan a vigyort visszafojtva cipőjét bámuló Remura.

- Tudja Professzorasszony rossz társasággal barátkozik. – Vigyorogtam pimaszul a tanárnő képébe, közbe meg rákacsintottam Remre.

- Nemhisz...... - A Tanárnő nem tudta befejezni a mondatot, mert közvetlen két hógolyó is az arcába csapódott. Hátranéztem és James és Sirius jóvoltából akik valószínűleg észre sem vették a tanárokat és tényleg hülyéskedtek tovább ártatlanul. Ha lehet annak mondani a másik fojtogatását a hóban.....

- MR.BLACK ÉS MR.POTTER! – Üvöltötte el magát Minnie a türelmét elvesztve. Erre mind a ketten felkapták a fejüket.

- Hoppá... - Kezdtek el egyszerre hátrálni. – Elnézést tanárnő! – Kiabált hátra Jam miközben elkezdtek rohanni.

- Jöjjenek vissza most azonnal, komolyan mondom maguk akasztanivalóak.

- Igen igen rendben profiasszony. – Szólt most Ori vissza. Erre a professzorok Minnie-n kívül (Dumbli-bá, Flitwick, Bimba, Lumpi) megeresztettek egy halvány mosolyt.

- Ezt megbánják! – Motyogta Minnie, közben intett a pálcájával, és a két jómadár a lába elé pottyant. Felvett két adag havat és tökéletesen célozva eltalálta mind a kettőt.

- Nade Profiasszony! – Fordult meg méltatlankodva Ori, mire kapott még egy adagot a drága pofikájába. Erre a tanárok elkezdtek megrohamozni minket nekünk meg össze kellett állni, és aki tüzelt az folyton dolgozott aki meg várat épített folyton siránkozott mert a tanárok hógolyói romba döntötték a felét szinte percenként. Mindenki derekasan megküzdött, és fél óra múlva lihegve kipirosodva mégis átfázva és átázva a tanárokkal hangosan beszélgetve és nevetve baktattunk befele a kastélyba. A Nagyterembe tereltek minket ahol egy pillanat alatt megszáradtunk és átmelegedtünk. Már csak egy asztal állt az öt helyett, megterítve és minden finomsággal rogyásigpakolva. Merlin mackónadrágja karácsonyra jöjjön le mi lesz itt este?

Miután megtömtük a hasunkat, felmentünk és egy órát csak bámultuk a hóesést, gőzölgő forrócsokival a kezünkben.

Halihóóó újra itt!

Remélem mindenkinek még van ez után kis nyár érzete hehehe... Remélem jó lett, és nyugodtan kommenteljetek. Jó éjt mindenkinek!!!!

Puszi:

Bekaaa