Reggel arra keltem, hogy a baldachinom valahogy elhúzódik és a Nap sugarai sütik az arcomat. Szeptember lévén már nem volt vakítóan erős, de még lehetett érezni és nagy különbség volt a napsütötte és az árnyékos területek közt. Milyen szép gondolatok ahhoz képest, hogy pár óra és kezdetét veszi az egy éves katasztrófa amit úgy hívnak:tanulás. Később kiderült, hogy a baldachin Ily jóvoltából húzódott el bár nem volt nehéz kitalálni. A korai napkelte ellenére is csak mi ketten voltunk ébren, így gyorsan bevettük a fürdőt. Én utálok reggel zuhanyozni így én csak arcot és fogat mostam amíg Ily zuhanyzott és fogatmosott. Belebújtunk az egyenruhánkba és tekintettel arra, hogy most fogjuk megkapni az órarendeinket nem vittünk magunnkal semmit. Mivel mind a ketten nagyon jól tudunk hajat fonni elkészítettük egymás évkezdési haját amik szerintem szuperül sikerültek.

Az én hajam: a rész végén megtalálható

Ily haja:a rész végén megtalálható

Elégedetten másztunk ki a portréból és vetttük irányunkat a Nagyterem fele. Szerintem sikerült kb. 5 percig tétován bolyonganunk a kastély egy folyosóján de szerencsére Sir Nicholas de Mimsy-Porpington vagy ahogy én hívnám Félig Fej Nélküli Nick-kinek hogy tetszik- útbaigazított minket miután közölte, hogy marhára ne mott vagyunk ahol lennünk kéne. Megérkeztünk a Nagyterembe ahol meg is láttam a barátainkatt de Ily hogy is mondjam nem volt felhőtlen kapcsolatban velük inkább nem akart odaülni, amit megértek így egy kicsit tőlük távolabb ültünk le. Amint drága Black észrevett intett a bátyámnak és odaültek patkánnyal. Hol lehet Remus?

- Reggelt! Merre van Lupin? Láttátok már?

- Hali, Reggelt, cső. – Kaptam meg a válaszokat a köszönésemre.

- Még nem láttuk, de lehet a gyengélkedőn maradhatott mert ugye szombaton láttad ott. – Ohh tényleg...

- Igazad van. Ma azért tanítás után nézzünk be hozzá. – Javasolta Ily.

- Ez egy nagyszerű ötlet! – James hevesen bólogatott mikörben tömte a fejét. Mióta helyesel ennyire hevesen bármire is azon kívül ami szabályszegés? Na mindegy.

- Nagyon jók a hajaitok!

- Köszi Pet. – Válaszoltunk neki kórusban Ilyval.

- Jó reggelt! Próbáljanak meg viselkedni az órákon, és nem késni. Itt vannak az órarendek.

Minnie kiosztotta az órarendket. Mindenki elkezdte böngészni őket. Fantasztikus:

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

1.:Gyógynövénytan Hugrabug

Sötét Varázslatok Kivédése (SVK) Mard

Bájitaltan Mard

Bűbájtan Holló

Mágiatörténet Holló

2.:Bájitaltan Mard

Bűbájtan Holló

Bájitaltan Mard

SVK Mard

Átváltoztatástan Holló

3.:Bűbájtan Holló

Legendás Lények Gondozása (LLG) Hugrabug

Gyógynövénytan Hugrabug

LLG Hugrabug

Bűbájtan Holló

4.:Átváltoztatástan Holló

Átváltoztatástan Holló

SVK Mard

Bájitaltan Mard

LLG Hugrabug

5.:

Mágiatörténet Holló

EBÉD

6.:

Este:Asztronómia Mard

Átváltoztatástan Holló

7.:

Este:Asztronómia Mard

Ahogy a csütörtökhöz értünk szinte egyszerre nyögött fel mindenki tekintve, hogy Merlináldotta hosszú nap less, este asztronómia és pénteken reggel mágiatörivel kezdünk ami ákkítólag a legunalmasabb tantárgy. Mondjuk nekem inkább a dupla bájitaltanon akadt meg a szemem. Betoltuk a maradék kajánkat és rohantunk fel a cuccainkért a hálókörletekbe, hogy összekapjuk magunkat még időben. Szerencsére a fiúkét is összeszedtük mert ahogy sejtettük, ők még a Nagyteremben voltak. Felszedtük őket és elkezdtünk kifele rohanni, mert közben meghallottuk a kezdést jelző harangot. Ahogy odaértünk az egyes számú üvegházhoz, megjelent Pomona Bimba Tanárnő. A Hugrabugosok áhítattal figyelték házvezetőjük minden mozdulatát. Intett, hogy menjünk be, így besorjáztunk a keskeny ajtón.

- Szép napot mindenkinek! A tanítási módszerem a következő: az óra elején megbeszéljük a dolgozatokat, és az elméleti részt. Mindenki figyel órákon, mert nem írjuk le, hanem a dolgozat mellé kijegyzetelik arról a növényről a fejezetet ha nem akarnak megbukni. Kezdhetjük? – Csapta össze a kezeit elégedetten a Professzorasszony.

- A mai órán a Lairien növényről fogunk szót ejteni. Ki tudja mi az? – Ily keze a magasba lendült amivel mindössze annyi probléma volt, hogy fellökte közben Jamest aki láncreakcióval engem, Orit és egy hugrás srácot asszem Amos Diggoryt.

- Elnézést! A lairien egy virágfajta, hasonlít a mugil orchideához kinézetre, csak van egy másféle fajtája is. Segít a bőrhibákat eltüntetni és megszépíteni a bőrt ám bizonyos anyagokkal keverve halálos méreg.

- Kiváló válasz. Tíz pont a Griffendélnek. – Ily büszkén kihúzta magát, miközben lepacsizott velem meg a többi tekergővel aki itt volt.

Az óra további részében meglocsolgattuk ezeket az izéket, majd megállapítottuk, hogy az illatuk is fantasztikus. Az óra végét jelző harangszóval egyszerre léptünk ki a fülledt üvegházból a szabadba.

- Mi a kövi óra?

- Sirius én komolyan nem hiszek el! Most kaptad meg az órarended nics is egy órája... Amúgy meg bájiitaltan a mardisokkal.

- Hurrá. – Nézett maga elé kiismerhetetlen mégis háborgó tekintettel.

Sikerült időben leérni a pincékben lévő teremhez így előtte várakoztunk és kizártuk a mardekér cukkolását, mivel ez az ő terepük így sokkal bátrabbak voltak. Szerencsére kinyílt az ajtó és egy duci varázsló lépett ki rajta és invitált be minket mintha csak egy teadélutánra mennénk. A teremben üstök várakoztak gazdátlanul. Mindenki letelepedett egy neki szimpi üst elé ám az úr ezt nem hagyta.

- Horatius Lumpsluck vagyok, bájitaltantanár és a mardekár ház házvezető tanára. Ezen az órán az általam megadott párokkal fognak ülni. A párok a helyüket azonban önállóan eldönthetik, hogy hol legyen. A párok :

- Avery Kirk, Frank Longbottom

- Charlus Blaire, Peter Pettigrew

- Lucius Malfoy, Remus Lupin

- Pansy Amaryllis, Sirius Black

- Petros Percival, Molly Prewett

- Blaise Zambini, Alice Fortescue

- Krum Brian, Marlene McKinnon

- Perselus Piton, Lily Evans

- Madison Bullstrode, James Potter

- Kevin Carrera, Jessica Potter

Egy igazán jóképű fiú lett a padtársam. Az egyetlen bibi, hogy mardekáros. A fenébe. Őszintén én nem vagyok az ítélkezős fajta, de zavart, hogy valószínűleg folyton bunkózni fog velem meg minden. Amikor levágódtunk megállapodás nélkül ugyan abba a padba a középső padsor negyedik/utolsó helyére igen elégedetten néztünk össze, és amikor a tekintetem megtalálta az övét, akkor lehet azt mondani, hogy minden várakozásomat felülírta. Minennel. Tényleg. A gyönyörű mogyoróbarna íriszeibe fúrtam a szemem amik melegen csillogtak és semmi ellenszenvet nem mutattak, sőt érdeklődően fürkészték arcomat mire éreztem, hogy nagyon halvány pír kúszott az arcomra. Barátságosan néztük egymást. Amikor végre el tudtam szakítani a tekintetem a szemeitől, tüzetesebben megvizsgáltam én is az arcát. Tökéletes arc éle vetekedett Siriuséval, a szája tökéletes formája is figyelemre méltó volt, ha nagyon alaposan megfigyeltem akkor észrevehettem a halvány szeplőket az arcán amik hasonlóan helyezkedtek el mint az enyémek, és gondolom neki is nyáron jönnek elő jobban. Formás homloka és orra tökéletesen helyezkedtek el az arcán ergo mind a ketten Siriussal úgy érzem egy pár év múlva a suli nagymenői lesznek Jamessel karonöltve plane a lányok körében. A szőkésbarna tincsei puhán ölelték körbe arcát, sem Jam rakoncátlan tincseihez, de még Ori hullámos vajpuha hajához se volt hasonlítható. Sokkal másabb volt, nem rossz értelemben. Tekintve, hogy Siriussal szinte első nap óta legjobb barátok vagyunk, az ő haját már volt szerencsém megfogni és azt kell, hogy mondjam, hogy nekem szerintem egész életemben az lesz a legkedvesebb hajkorona ami létezhet. Nem, nem tetszik Sirius Orion Black, mert a legjobb barátom és amúgy is.... Vissza Kev-hez. A külsejével elégedett voltam. Már csak a személyisége van hátra de ha ehhez a tekintethez, egy gonosz vagy akár nagyon ravasz mardekáros lenne akkor az őszintén meglepne. Elfordultam tőle, hogy elővegyek egy pergament és pennát, mert Lumpi elkezdte diktálni a fontos tudnivalókat az óráiról. Körbenéztem a teremben, és rajtunk kívül szerintem egyedül Lily és Pers párosa volt elégedett. A többiek mogorván vagy semlegesen meredtek a padtársukra vagy maguk elé. Mind a ketten egyszerre nyúltunk a pálcánkért, hogy megbűvöljük a pennánkat, hogy maguktól írják amit Lumpiklubb mond. Összemosolyogtunk, és suttogva kezdtünk beszélgetni.

- Szép neved van Jessica.

- Köszi, a te nevednek pedig fantasztikus jelentése. – Mosolyogtam rá tiszta szívből, mert a Kevin jelentése:intelligens, okos, nemes származású.

- Tudod mit jelent a nevem? – Csodálkozott félig nyitott szájjal.

- Persze, hogy tudom. Te aranyvérű vagy ugye?

- Igen. Te?

- Én is. Te aranyvérmániás vagy? Vagyis érdekel ez az egész?

- Nem! Egyáltalán, sőt hülyeség az egész, és utálom. Ha nem házasodunk be mugil családokba rég kihaltunk volna, és akkor hülyeség. Egy csomó olyan mugliszármazásút ismerek akik sokkal jobbak mint pl Malfoy hülye gorillái akik bezzeg aranyvérűek, így magától értetődő.

- Ebben teljes mértékben egyet értünk.

- Neked van tesód? Mármint az ikertesódat kivéve.

- Nincs. Neked?

- Nekem van egy húgom. Pont egy évvel alattunk fog járni. Margaret Carrera.

- Az ő nevének jelentése : gyöngyszem.

- Te nagyon vágod az ilyeneket. Egyébként igen. Nagyon féltem, mert ő nem a Mardekárba való egyébként én Griffendéles akartam lenni, de ha az leszek rögtön kitagadnak, és nem beszélhetek Margarettel az viszont rosszabb mint a mardekárba kerülni.

- Akkor pont Sirius öccsével Reggel fog kezdeni. Milyen izgiii. Már nagyon várom.

- Ja, már jó lenne magam mellett tudni a húgomat. Itt sokkal nagyobb biztonságban van. Meg amúgy is... - Nézett maga elé semmit mondó tekintettel. Mintha annak az esélye is, hogy nem látja a húgát elvett volna belőle egy darabkát.

- Ne aggódj ha hazamész karácsonyra már csak három, négy hónap és láthatod. – Itt határoztam el, hogy bármi áron szerzek neki egy ikertükröt, hogy amikor otthon még megkapja az ajándékot tudjon bármikor akár titokban is beszélni Margarettel.

- Mi lesz a következő órád? Nekem átváltoztatástan a Hurabuggal.

- Nekem bűbájtan a Hollókkal.

Még beszélgettünk jelentéktelen dolgokról és észre se vettük, hogy megkondult az óra végét jelző harang. Arra lettünk figyelmesek, hogy a többiek szedelőcködnek és Lily megáll az asztal előtt egy nyertes vigyorral megkoronázva és sejtelmesen kapkodja a tekintetét köztem és Kev között. Óhh Merlin irgalmazzon nekem ettől. Elindultunk trióban a termek felé. Pont ellentétes irányban voltak ezért egy gyors köszönés után elindultunk futva tekintettel arra, hogy volt kemény egy percünk beérni a 100 méterre lévő terembe Flitwick előtt mert ő mindig pontos. Nagyon kiszámoltuk, tekintve, hogy a professzor úr előtt masíroztunk be a terembe. Az asztal mögötti széken egy halom könyv sorakozott amire a professzor felmászott és úgy kezdte el az órát.

- Szép napot mindenkinek! Én nem határozom meg, hogy ki ki mellett üljön ám annyit kérek, hogy a két ház keveredjen össze, hogy így is jobban ismerkedjenek. Ha nem lenne nagy gond, kérem üljenek így minden órán, mert így egyszerűbb megjegyezni, ki hol van.

Végül a párok így lettek:

- Én, Isabella Göethe

- Sirius, Maya Kirk – ő azt hiszem a mardekáros Avery Kirk ikre

- James, Scott Göethe – na ő Isabelle iker thestvére

- Peter, Curtis Cho

- Marlene, Jasmin Hella

- Molly, Albert Clearwater

- Remu, Alex Boot

- Alice, Stanley Patil

- Frank, Frank Macmillan

- Lily, Allison Abott

Isabella egy gyönyörű világító mayakék szemű bongyor szőke hajú lány.

- Szia, neked is csak az ikertesód van mint testvér?

- Igen. Mi Scottal nagyon jól kijövünk és el sem tudtuk képzelni mit csinálnánk egymás nélkül.

- Hát ja ezzel mi is így vagyunk bár néha nagyon elegem lesz Jam- ből.

- Igen ez ismerős. – Ahogy egymásra néztünk akaratlanul is kiolvastunk egymás szeméből egy egy emléket és egyszerre tört ki belőlünk a nevetés. Szerencsére Lily pont akkor kezdett el vitatkozni valamin Jamessel meg Siriussal amibe bevonták a Professzort így nem igazán tűntünk fel nekik.

Az óra végéig szinte mindent megtudtunk egymásról és azt hiszem eddig nyert ügyem van padtársak terén. Így a harmadik óra után kezdtem érezni, hogy fáradok. Szerencsére reggelinél vettem el egy pár almát és ezeket kiosztottam a kis csapatunknak. A mardekárosokkal pont termet cseréltünk, így tudtunk gyors köszönni egymásnak. A terem ajtaja kinyílt így bemasíroztunk a terembe ahol leültünk úgy mint előző órán. Becsöngettek. Sajnos Remus nevét mindenhol csak mondták.

- Köszöntök mindenkit az első átváltoztatástan órájukon. Ez nem egy könnyű ága a mágiának ezért veszélyes is lehet. Aki nem azt teszi amit mondok az kérdés nélkül repül az órámról. Megértették? – Mindenki hevesen bólogatott. – A tudnivalókkal nem töltöm a drága idejüket. – Erre a mondatra körberöpült egy halom papír amiken az alap dolgok tudnivalók és az éves tananyag volt található. Profi – Kérném a házak tanulóit, hogy külön üljenek, mert ennek a tanév során jelentősége less és így könnyebb egkülönböztetni magukat. Vágjunk is bele.

Egy rövid elmélet után jött a gyakorlat. Egy piros virágcserepet kaptunk amit kékké illetve sárgává kellett változtatni. Néhány ember kivételével mindenkinek sikerült. A párok végül így lettek:

- Én, Sirius

- Lily, James

- Frank L., Peter

- Alice, Marlene

- Remus, Molly

- Isabella, Maya

- Jasmin, Stanley

- Scott, Frank M.

- Albert, Curtis

- Allison, Alex

Szerencsére kicsöngettek, és mindenki rohant az ebédlőbe mert nagyon éhesek voltunk. Levágtuk magunkat a griffendél asztalához, és még Ily sem ellenkezett ő is szedett szinte minndenből. Én krumplipürét ettem meg egy csirkecombot egy kis amerikai káposztasalátával. Nagyon finom volt minden. A fiúk úgy ettek mint akik évek óta egy falatot sem ettek volna. A mi adagunk kétszeresét nyomták be fejenként. Én befejezésnek szereztem egy körtét, Ily meg egy almát. A fiúk befejezték, és felmentünk a gyengélkedőre, ahol belépve rögtön megláttuk Remust ahogy hotsápadt arccal fekszik az ágyon és van. Nem csinált semmit ami annak ellenére is ilyesztő volt, hogy valszeg csak aludt. Odamentünk az ágyhoz és előhalásztuk az összes csokit amit neki tettünk el. Rápakoltuk a szekrényre és ahogy mentünk volna ki Ramus utánunk szólt, így beszélgettünk egy kicsit vele majd közös megállapodás alapján visszamentünk a klubbhelységbe. Remust ma este már kiengedik így addigra készek akartunk lenni mindennel. Mint mindig amikor belépek a klubb-ba, elcsodálkook, hogy hogy lehet valami ennnyire csodálatos. A középen lévő vastag és puha szőnyegen az oroszlán nyitja üvöltésre a száját a körülötte aranyban játszó árnyalatokkal. A többi szőnyeg piros vagy arany csíkos. Egy négyzetmm sincs szőnyeg nélkül amit imádok, mert nem fázok még ha papucs nélkül megyek se. Két kandalló van így mindig kellemes az idő. A kandallók körül fotelok, mögöttük kanapék és székek. A sarkokban arany asztalok mellett vörös székek. A mennyezetről arany és egy-egy piros lampion lóg le köztük szép csillogó lámpák, ezzel elég világos mégis meleg színekbe vonják a helyiséget. Az asztalok mögött és a lépcsők ellőtt végig ablakok ahova ki lehet ülni, tele van párnákkal. Két lépcső vezet fel, egy a lányok egy a fiúk hálókörletébe, és onnan a folyosóról nyílnak a hálótermek a mienk a legutolsó, és évente kerülünk közelebb a klubbhoz ezzel azt is jelezve egy kedves gesztussal, hogy minden évvel közelebb kerülünk ahhoz, hogy elhagyjuk a Roxfortot. A falak mentén mindenhol növények voltak. Rózsák, mikulásvirágok liliomok és jácintok. Ezektő egy kellemes illat lengte be az egész helyet. Imádtam mindennel együtt. A szobák is hasonlóan csodásak voltak. Beültünk egy szimpi asztalhoz, amíg a fiúk játszottak addig mi gyorsan lefűztük az aznapi pergameneket és kijegyzeteltük a gyógynövénytant meg átnéztük a holnapi cuccokat. Úgy döntöttünk Lilyvel, hogy megnézzük a könyvtárat, mert elvileg hatalmas. Még volt időnk amíg Remus visszajön így lesiettünk a könyvtárba, ahol Ily benézett és kérdés nélkül elszaladt vissza. Nem tudtam mire vélni, viszont és beljebb mentem, mert érdekelt. Megérte, teljes mértékben. Ameddig elláttam mindenhol mennyezetig érő könyvespolcok sorakoztak. Megigéző volt látni, és a polcok közt növények lógtak le a plafonról. A könyv illatához enyhe kellemes virágillat és kávé aroma vegyült. Imádtam. Leghátul asztaok voltak. Mögöttük nagy ablakok, így az a rész ahol tanulni vagy olvani lehetett kanapékkal és asztalokkal tele elég világos volt minden ilyenfajta tevékenységhez. Ahogy körbenéztem itt is kiülős ablakok voltak és egyenesen a kviddics pályára lehetett innen látni. Valamin megakadt a szemem ahogy az asztalokat kémleltem, és megláttam Ily menekülésének okát. Ott ült, visszafogott mosollyal figyelt engem a könyve mögül. Körülötte néhány pergamen és egy penna hevert. Belenéztem a meleg mogyoróbarna szemekbe és egycsapásra job kedvem lett. Én is visszamosolyogtam rá és odamentem hozzá. Leültem a hozzá legközelebbi kanapéra, mire szinte azonal leült mellém. Zavartan beletúrt a dús hajába, amitől akaratlanul is Siriust juttatta eszembe.

- Te már ma is ennyit tanulsz? – Kérdeztem tőle és visszafojtott mosollyal néztem ahogy halvány pír kúszik az arcára és valamit hebeg meg habog arról, hogy nem akar lemaradni. – Ne vedd magadra, csak szekáltalak egy kicsit, már én is tanultam. – Nevettem el magam a zavarán. Pár másodperc múlva ő is csatlakozott, és szívből nevettünk percekig. Néztük egymást és nem tudtunk megszólalni. Végül ő torte meg a csendet.

- Örülök, hogy te lettél a padtársam. Jófej vagy.

- Igen ezt én is mondhatom.

Elkezdtünk beszélgetni, és szerintem egy vagy két óráig megállás nélkül ömlöttek belőlünk a szavak. Folyamatosan csak beszéltünk vagy nevettünk. Nagyon jó időnk volt. Arra eszméltem fel, hogy meggyulladtak a lámpások.

- Merlin átkozzon meg ezt nem hiszem ellll.. Szent Merlinem elkéstemm. Bocsi Kev, majd találkozzunk valamikor. Nagyon jó volt beszélgetni máskor is beszélgessünk. Bocsi de sietnem kell.

- Megkérdezhetem hova mész? – Kérdő mégis vidám tekintettel fürkészett, valószínűleg a kifejezésmódomon szórakozott egy jót.

- Ja, az egyik barátunk beteg volt, és ma este enegdik ki de mi megbeszéltük, hogy mind a klubb- ban várjuk amikor belép ezért. Tényleg mennem kell, máskor tali. Sziaaa. – Integettem neki.

- Szia!

Lélekszakadva rohantam ki a könyvtárból amíért szúrós szemmel nézett rám a könyvtáros de nem tudott érdekelni. Végig sprinteltem a Dámáig.

- Miénk a kviddiskupa! Miénk a kviddicskupa! – Kántáltam folyton, hogy beengedjen végre. Bezuhantam a helyiségbe ami miatt egy pillatnatig minden szem rám szegeződött. A verejtéktől csapzott hajamra, és piroskás arcomra a futástól. Utána mindenki megunt, de én futottam tovább a társaságunk fele. Még Remu szerencsére nem volt ott. Leültem, és Ily cinkos pillantást vetett rám majd ...

- Merre voltál ennyi idejig? – Imádlak Jam. Komolyan.... Szemforgatva válaszoltam, és igyekeztem kerülni a tekintetüket.

- Találtam egy ismerőst a könyvtárban de szerencsére még nincs itt Remu. – Ebben a pillanatban nyílt ki a portré és mászott be a sápadt Remus mire szaladtam és a karjaimba zártam. Időben érkeztem. Nyugodtam meg.

- Miért nem érkeztél volna időben? – Akkor azt nem csak gondoltam.

- Est 11 kor gyere le a klubba és mesélek. – Nyomtam puszit a fejére.

A többiek is megölelgették és mentünk is le kajálni. Ott a tekintetemmel egy ismerős mogyoróbarna szempárt kezdtem keresni, amik a következő percben meg is érkeztek. Boldogan nyammogtam tovább a kajámon. Vacsi után felmentünk a klubb ba és mivel késő volt mindenki felment aludni. A lányok már húzták a lóbőrt, ezért halkan letusoltunk, és én elhúztam a baldachinom, hogy azt higgye Ily, hogy alszom. Tudtam, hogy nem úszom meg a mesélést, de jelen pilanatban csak Remu ra tudtam gondolni. Nekem ő mindig olyan volt mint egy második bátty. Sokkal megértőbb volt mint Jam. Ahogy a harang egkondult, kimásztam az ágyamból és leosontam a klubbhelységbe. A tűz még lobogott, és megláttam Remust ahogy ő is jön le a lépcsőn. Leültünk a tűzhöz, és midenről beszámoltam neki. Csak Siriusról felejtettem el valahogyan beszélni. Befeküdtem az ölébe és ott nyomott el az álom. Éreztem ahogy helyezkedik még egy kicsit, de túl fáradt voltam. Így Remus ölében aludtam el......

Az én hajam

Ily haja

Sziasztok! Remélem tetszett ez a rész. Szerintem kitettem magamért. Kommenteljetek bátran! Írjatok véleményt. Hogy vagytok mostanság? Milyen a suli? Kibírjuk már a szünetig nem? Lassan hosszúhétvége amúgy is. Sok sikert mindenben!!!! Ölelés!!!

Puszi:

Beka