Aftertale-ban lakom de időm nagy részében az Anti Voidban tartózkodom és általában meglátogat Reaper de nevezzük Deathnek. Kitalálhattátok egy isten látogat akinek az érintésétől rögtön meghalnék. Death meg akar érinteni, csókolni de nem teheti mert nem hagyom.

Geno:

Ültem az Anti Voidban gondolkodva és véletlenül elaludtam. Az álmomban újra álmodtam a borzalmat ami mindig ébren tartott."Frisk közelített és a kezében véres kés volt. Nem nézett rám csak a fejem mellett elsiklott a tekintette. Nem bírtam a folytonos ismétlést ezért megkérdeztem. *Miért? Miért, Frisk?* kérdeztem kétségbeesetten de tudtam, hogy választ úgy se kapok. Állt és rám nézett majd elkezdett felém futni. A keze maga elé húzva amiben a kés volt és nagyon gyorsan elhajoltam ahogy felemelte a kést majd suhintott vele egyet felém. Alig védtem ki az egyiket már  a következő támadást intézte felém.*Papyrus nem tett ellened semmit mégis megölted* mondtam neki bár tudtam ez őt nem hatja meg és tovább intézte  a támadásait míg én is intéztem felé. Én is fáradtam, ő is de nem zavarta és egyre gyorsabban támadt rám majd megvágott és tovább állt Asgore-hoz." 

Ekkor riadtam fel és eszméltem fel, hogy Death mellettem ült és aggódóan figyelt engem. 

-Végre felébredtél, Geno..-mondta Death és elnézett mellettem a távolba. Én is odanéztem és a legnagyobb rettegésem állt ott. Frisk véres ruhákban. Fel akartam állni de Death ruhán keresztül megfogta a csuklóm és az ölébe húzott inkább kerülve, hogy érintkezzek vele bárhogyan is. 

-Death! Miért vagy itt? Miért van itt Frisk ebben a formában?-kérdeztem elpirulva és próbáltam nem hozzá érve elhúzódni tőle de nem sikerült.

-Geno! Ez nem Frisk hanem Chara. Megölte Frisket akit úgy irányított mint bábot- mondta a mély ijesztő hangján Death közben a szeme fénylett kéken. Sokkolt Death mondata és megráztam a fejem majd ránéztem Death-re aki aggódva figyelt. - Minden rendben? Mintha szellemet láttál, Geno. A lényeg, hogy pár napja jöttem ide és aludtál fölötted meg Chara volt a kezében egy véres késsel. alig sikerült odáig vinnem ahol most látod. Nem akarom, hogy meghalj csak a csókom által.

-Mi?- kérdeztem már másodszorra sokkolva és Death rám kacsintott majd szorosabban szorított magához.-Death?

-Elvinnélek innen de tudom, hogy ha te innen kilépsz haldokolni kezdesz és ezt nem akarom.- mondta és valamit motyogott de már nem értettem mert újra elnyomott az álom de most Death volt benne.

"Death? Te mit keresel az álmomban*kérdeztem de nem bírtam befejezni mivel megcsókolt és hiába próbáltam ellökni nem hagyta magát így hát beletörődve átkaroltam a nyakát majd hagytam magam. 

Geno~*dalolta a nevem miután felemelkedett és az arca teljesen világos kék volt miközben fölöttem simogatta a levegőt. Az arcom a teljesen rám jellemző sötét kék volt és olyan érzésem volt mintha simogatna Death de tudom hozzám se ért csak a levegőt. Újra hozzáért volna a fogaival az enyéimhez de ekkor felriadtam újra." Most biztonságban voltam. Death is szundikált eddig de álmos mély hangja kirázta a bensőmet kellemesen. 

-Geno~-dalolta nekem és ismerős volt valahonnan de próbáltam lerázni magamról az érzésemet. -Chara idejött de mire felkaptam a fejem eltűnt. Lehetséges, hogy Frisk újrakezdte?

-Remélem nem.-feleltem és visszadőltem Death mellkasára aki erre megnyugodott picit a felvetése után. -Death? Amíg aludtam ugye nem csókoltál meg?

-Nem, miért?-kérdezte elpirulva Death. Ideges lettem mert hirtelen elfogott az érzés, hogy megcsókoljam Death-et de mi van ha egyetlen érintésétől meghalok. Gyorsan elhessegettem a gondolatomat de minél jobban próbáltam lerázni annál jobban sötét kékebb lett az arcom és próbáltam elrejteni. Death nem értette miért fogom a fejem és miért próbálom elrejteni az arcomat előle. Death megpróbált megfordítani de nem bírt és ellöktem magamtól amitől kikerekedett a szeme. -Geno mi a baj? Tudok segíteni neked?

-NEM!- kiáltottam felé és hirtelen rájöttem, hogy hülyeséget tettem. Felemeltem a kezem, hogy megsimogassam Death arcát de észrevétlenül visszahúztam a kezemet. -Death sajnálom.

Hirtelen könnyek kezdtek el folyni a szememből. 

-Geno?-kérdezte de elfordultam gyorsan és elhagytam az Anti Void-ot de nem teljesen tudtam elhagyni mivel utamat állta Egy Chara. Fekete ruha volt rajta mint Death-en és fekete voltak a szemei. Próbáltam hátrálni de egy kasza nyomódott a hátamba.

Death POV.:

Pár napot eltöltöttem Geno-nál aki viszont eltűnt. Kerestem égen és földön de nem találtam. Kezdtem az őrület szélére sodródni és hallucináltam, hogy Geno könyörögve kér leláncolva.

-Death ments meg! - kérlelt és közben fuldokolt a könnyeitől.

*Death nem jön érted, Geno! Látod? Most is néz minket az üres fekete szemgödrökkel* Geno megremegett és feleszméltem, hogy ez a valóság de mozdulni nem tudtam.

*Nem, Death* mondta Chara és démoni kacaj hagyta el az ajkát. Geno rám nézett és a lelke kijött, manifesztálódott majd rohamosan kezdett szivárogni belőle valami folyadék.

-Sajnálom, Death. Nem tudtam elmondani neked soha mert féltem, hogy te nem érzel úgy irántam-tartott egy kis szünetet Geno majd vett egy reszketeg mély levegőt. Arca egy pillanatra eltorzult a fájdalomtól és a jobb szeme előtt levő hiba lassan átlátszóvá vált majd látni engedte Geno olvadozó szemét.

-Geno tarts ki!- mondtam de ő megrázta a fejét.

- Nem, Death. Érzem, hogy én meghalok ma. - mondta Geno. Habozott egy kicsit és egy fájdalmas nyögést követén kipasszírozta magából. - Szeretlek, Death. Remélem nem haragszol rám.

-Geno!- kiáltottam és Chara meglepetésére Geno elé teleportáltam. Kiszabadítottam a láncokból és a karjaimba omlott.

-Death...- mondta Geno és alig volt magánál. Chara-t Geno-val a kezemben győztem le. Apró darabokra törtem a lelkét és bár kiélveztem volna ahogy látom meghalni lassan de most gyorsan kellett végeznem mert Geno-t meg kellett mentenem valahogy. Nem hagyhattam, hogy meghaljon a kezeim között. ReaperTale-be vittem Geno-t és ott Life-ot megkértem, hogy vegye gondjaiba amíg én elintézem egy problémámat. Ahogy kiléptem Life-tól elteleportáltam Chara lélekdarabkáival a zsebemben a házamhoz. Papy nem kérdezett sokat tőlem az utóbbi két napban. Sétáltam a pincébe néha felvillantak az üvegben a darabkák de nem tulajdonítottam túl sokat neki. Amint leértem a pince egy olyan részébe értem ahol a polcok üvegektől roskadoztak és némelyik felvillant, némelyik csak picit lüktető pulzálással jelezte felém, hogy szeretne kiszabadulni. Egy különleges helyet szántam neki. Távol az összes üvegtől, egy sötét, mély gödörben ahol egy különleges földdel terítettem be és körbe az üveget. Ahova eltemettem egy díszes kőlapot tettem ami passzolt a többihez, hogy elfedjem. Kicsit megszédültem ezért lefeküdtem a pince kövére és szundikáltam egy 4 órát amikor felébredtem eszembe jutott Geno akit otthagytam Life-nál ezért ahelyett, hogy lassú tempóban elsétáltam volna a nagy lila ajtóhoz inkább odateleportáltam.

-Life!- kiáltottam és eszeveszetten kopogtattam az ajtón. Az ajtó túloldalán hangos és sietős lépteket hallottam meg.

-Death!- mondta Life és lassan kinyitotta az ajtó majd beterelt engem. - Geno-t megmentettem de ez nem tudom, hogy ez mennyire befolyásolja az ő életét, Death.
-Mit csináltál vele?-kérdeztem Life-tól.

-Majd te kitalálod. - felelte Life és elvezetett Geno-hoz. Magunkra hagyott mondván hozz pár dolgot Geno-nak mielőtt távoznánk. Közelebb és közelebb mentem Geno ágyához. Mélyen aludt, körülötte nem láttam semmit majd közelebbről vettem szemügyre az arcát. A vérzés nem állt el de már nem lebegett a lelke a teste felett. Meg sem várva Life-ot felkaptam Geno-t és elteleportáltam és hagyva egy üzenetet, hogy ne jöjjön a házam közelébe. Befektettem Geno-t az ágyamba és vártam 3 napot. Kinyitotta a szemét és felülve körbe nézett.

-Hol vagyok? Meghaltam? -kérdezte de én csak felkacagtam a kérdéseire amitől elpirult.

-Geno, én is szeretlek- mondtam volna miközben egyre közelebb és közelebb hajoltam Geno-hoz amikor kivágódott az ajtó. Hátra ugrottam ijedtemben és az arcom totálisan kék volt. Life amikor bejött először rám aztán Geno-ra és elnevette magát.

-Úgy látom rosszkor jöttem. - mondta Life és jót kacagott az arcunkon. Az enyém szenvedős volt, Geno meg rettenetesen zavarban volt épp. Legszívesebben megöltem volna Life-ot amikor elrontotta a pillanatomat amikor végre megcsókolhattam volna Geno-t és ezt is elcseszi Life.

-Nem, Life. Mondjad!- mondtam feszülten.

-Asgore hívatott.-felelte Life. - Addig én itt maradok és elszórakoztatom Geno-t.

-Oké- feleltem és megigazítottam a csuklyámat. Kilépve még megsimogattam Geno arcát egy gyengéd mosollyal és elteleportáltam a kastély közelébe. Leroskadtam a térdemre és beleütöttem frusztráltságomba a földbe. -Miért nem tudtam megcsókolni őt? Az egyetlen aki érzelmeket adott. Az a ribanc Life....

Besétáltam a kastélyba és a kertbe mentem ahol Asgore már várt rám.

-Szia, Sans!- köszöntött Asgore és hellyel kínált engem amit elfogadtam. Ahogy leültem  öntött magának és nekem is teát. - Azért hívattalak ide, hogy gratuláljak.

-Mihez?- kérdeztem meglepődve.

-Megölted Chara-t így nem kell megölnöd Geno-t. Nem kell begyűjtened a lelkét.- ahogy ezt mondta nagy kő esett le a szívemről amivel meg lehetett volna ölni egy egész falut. Nem mutathattam, hogy megkönnyebbültem így csak egy mosolyt eresztettem mondván eggyel kevesebb munka.

-Köszönöm, Asgore!- mondtam és Asgore bólintott, hogy elmehettek. -További szép napot, Asgore!

-Neked is, Sans- mondta Asgore és ahogy beértem egy sarok mögé a száraz fák erdejébe teleportáltam. 

-Minek képzeli magát, hogy bejön és elrontja a legjobb esélyemet, hogy megcsókoljam Geno-t? Ráadásul Life-nak keresnivalója nem volt nálam. Általában ki se jön az ajtó mögül és most valamilyen oknál fogva mégis. Miért?- kérdeztem ijesztőnek mondható mosollyal és fekete, üres és semmibe meredő szemgödrökkel. Éreztem ahogy az ujjaim Life képzelt nyaka köré tekerednek. Próbáltam lenyugodni így amikor hozzáértem a mellettem lévő fához az egyetlen érintésemtől szétporladt. Miközben gondolkodtam ülve a földön egy portál nyitódott ki mellettem. Kicsit hátrahőköltem de amikor Cross lépett ki rajta rám mosolygott.

-Helló!- mondta Cross én meg előhalásztam a levelet amitől Geno-tól bányásztam és a sajátomat.

-Most nem igazán ajánlanám, hogy beszélgessünk. Most inkább menj vagy látni fogod valakinek a halálát*mondtam és a szemem újra feketévé vált. Cross fura arcot vágott de csendben és mosolygósan elment. Én meg visszateleportáltam a házba és Life ahogy meglátott gyorsan elsorolta mit csináltak Geno-val majd elment mint akit 100 ördög kergetett.

Néhány nap múlva kiderült, hogy Geno-ra nem hat az érintésem aminek mindketten örültünk. Főztem magunknak és aznap minden tökéletesnek tűnt. A kis dobozkával már 1 hete játszottam a zsebemben és ma meg lesz. Geno kicsit meglepődve leült és meggyújtottam a gyertyákat is. Ahogy közeledtünk az este végéhez egyre idegesebb lettem majd a desszert megevése után felálltam és miközben letérdeltem elővettem a dobozt majd kinyitottam. 

-Hozzá jössz a Halálhoz?- kérdeztem és Geno elmosolyodott. -Ez most egy nem?

-Igen- mondta Geno és megölelt engem. Könnyei csak úgy potyogtak a  boldogságtól. Végül az ujjára húztam egy koponyás gyűrűt ami a családunkban apáról fiúra száll. 

(Cross múltja a második részben)