Fell vagyok az Underfell-ből. Van egy szerelmem a neve Blueberry de szoktam hívni Blue-nak is. Blue az Underswap-ből van de ez viszonzatlan szerelem mert soha nem mondtam el neki. Minden szempontból cuki és ártatlan. Ez azután történt, hogy átadtam Cross-nak a levelet. 

Fell's POV:
Miután odaadtam Cross-nak a levelet elsétáltam az erdőig ahol hirtelen egy portál nyílt ki mellettem. A portálban Ink és Blue állt aki kinyújtotta a kezét felém. Haboztam egy kicsit majd megfogtam és berángatott a portálba. Ink háza előtt álltunk. 

-Mit keresünk itt?-kérdeztem Blue-től mire ő Inkre nézett, Ink zavartan vakargatta a a tarkóját és Error-ra nézett. Error közönyös volt de a röhögés kitört belőle a beállt szituációban majd átkarolta Ink vállát és a válla fölött intett nekünk, hogy kövessük. Bent a nappaliban leültünk és Ink ránézett Blue-ra.

-Blue? Te akarod elmondani? - kérdezte Ink mire Blue félénken bólintott. Erre Ink és Error felállt és távoztak a helyiségből. Ekkor kérdőn ránéztem Blue-ra. 

-Blue mi a baj?- kérdeztem aggódóan. Idegesen remegett. 
-Red, valamit mondanom kell de nem akarom, hogy a barátságunkat tönkre tegye ez a dolog. Holnap este elmondom addigra biztos összeszedem a bátorságomat ahhoz, hogy elmondjam. -mondta Blue és láttam rajta, hogy a sírás határán van.
-Hé, Blue! Bármit is akarsz mondani semmivel sem tudod tönkretenni a barátságunkat . A mi barátságunk nagyon erős. -feleltem és magamhoz húztam a remegő testét. Kicsivel nyugodtabb volt de távolról sem teljesen nyugodt a maga módján. Amikor felnéztem az ajtóban Ink és Error állt és kezükben mobiljuk ahogy valamit fotóznak. Ink szivárvány színű arccal és 'fangirl' státuszba ment át. Error meg csak vigyorgott perverzen. Minket fotóznak, gondoltam és teljesen elvörösödtem.

Utólag kiderült, hogy Ink mobilján ez a kép volt rólunk:

Míg Error mobilján ezt az egyet gondoltuk, hogy megnézzük mert ahogy ránéztem azt hittem orrvérzésben elvérzek a többit szemlélve. Blue meg akarta nézni őket de Error-nak megmondtam ha odaadja Blue-nak a mobilját vagy esetleg megmutatja a többit megölöm.

Asszem Blue-t majd felvilágosítom én. Ezt az egyet mutathatom:

Szóval ezeket  a képeket Ink és Error készítette valahogy de az az érzésem, hogy az egyik akkor készült miután átestünk a  vallomásokon és elsőnek aludtunk együtt. Error képe meg nem tudom. Ahhoz, hogy ezt készítse be kellett lopakodni a hálószobánkba vagy kémkednie amikor az első randink végén megcsókoltuk egymást. Nem tudom melyik feltételezés rosszabb belegondolva.

-ÖÖ, Blue? Elengedsz? Értem én, hogy mennyire megnyugtató engem ölelgetni meg minden de most el kell intéznem valamit.- mondtam vöröslő fejjel. Blue ártatlanul nézett rám mire gyorsan elengedett. Arca világos kékben játszott. 

-Persze menj, Red!- felelte és remegése már annyira nem volt látható.

Gyorsan felálltam és Ink-nek intettem, hogy mutassa a szobám. Ink mosolygott és elvezetett egy szobába ahol két ágy volt. Az egyikben már valaki aludt előző éjszaka. Fáradt voltam és felsőmet meg cipőmet lehajítottam az ágy mellé majd be se bújva az ágyba elaludtam. Álmomban egy mezőn voltam ahol Blue a földön feküdt. Ahogy közelebb értem vértócsát véltem felfedezni alatta amitől megrémültem. Rémülten mutogatott a hátam mögé és amikor megfordultam csak egy szúrást éreztem és lassan haldokolni kezdtem. Erre ébredtem föl és a szememből nem akart apadni a könnyeim. Blue az ajtóban állt rémülten majd az ágyamhoz rohant.

-Red!- mondta és aggodalmasan rám nézett. - Jól vagy? A nevemet kiáltottad de amikor bejöttem aludtál.

-Csak egy álom- feleltem megkönnyebbülve és magamhoz szorítottam Blue-t.

-Red biztos jól vagy? Világít a szemed!- mondta és a kezembe adott egy tükröt. A szemem pirosan világított és a könnyek csak nem apadtak.

-Blue, beszélnem kell Ink-kel valamiről. Majd utána én is elmondok valamit. -mondtam üres tekintettel és elsötétülő arccal.

-O-oké!- felelte dadogva Blue és ahogy mellettem elhaladt megfogtam a kezét majd kézen csókoltam. Blue arca elkékült majd ahogy elengedtem a kezét kiszaladt a szobából. Nevettem volna ha a rémálmom nem adott volna aggódásra okot.

Felálltam, visszavettem a cipőmet és a felsőm és afféle amerről Ink hangját hallani véltem elindultam.

-Ink!-mondtam magamra felhíva a figyelmét. Error rám nézett és a szeméből látszott tudja mit akarok mondani Ink-nek. Látszott, hogy nem rég sírtam és napok óta nem aludtam.

-Fell, hallottam álmod volt. - mondta Ink.

-Ink, rémálmom volt Blue-ról.-feleltem hirtelen elsötétülő arccal. Elmeséltem nekik miről álmodtam és láttam rajtuk, hogy aggodalmaskodnak. Én is aggodalmaskodtam az álmomon amikor visszafelé haladtam a szobánkba meghallottam Blue visszafojtott sírását és ahogy valakinek könyörgött. A szobaajtóban hirtelen megtorpantam. Dust háttal állt nekem és Blue szája kicsit vérzett, arca piros volt mintha valaki megütötte volna és folyamatosan folytak a könnyei. 

-Blue! - kiáltottam oda neki mire ő rémülten megrázta a fejét és Dust megfordult majd leütve Blue-t magával ragadta egy portálon keresztül. Annyira földbe gyökereztem, hogy 1 másodpercig csak néztem kővé dermedve aztán szaladtam Ink-hez. Ő szervezett egy csapatot, hogy megkeressük Blue-t és megmentsük. Ezekből álltak: Ink, Error, UF!Sans(én), UF!Papyrus, US! Papyrus, UT!Sans, UT! Papyrus, Nightmare és Cross.

Hosszú keresés után betévedtem egy AU-ba és egy olyan mező tárult a szemem elé mint az álmomban majd megláttam egy alakot a távolban a mezőn kékben. Eszembe jutott, hogy az álmom is így kezdődött és inkább felhívtam a többieket mielőtt valami butaságot teszek. 

-Ink?- kérdeztem miután kicsengett és valaki felvette.

-Fell! Végre, hogy hívtál! Hol a francban vagy? Először Blue tűnik el most meg te!- mondta Ink aggódva.

-Hát, emlékszel az álmomra? Na hát találtam egy olyan mezőt ami pont ugyan olyan és látom Blue-t. A mobilom jelét valahogy találd meg mert nekem igen csak mehetnékem van Blue-hoz. -mondtam és már készültem letenni.

-Mi van ha csapda? Fell gondolkozz! -mondta Ink. Mögötte Error beleszólt. 

- Fell maradj ahol vagy és ott leszek.- mondta Error és kinyomta majd 5 perc múlva tényleg itt voltak. - Most már hajrá, Fell!

el kezdtem szaladni Blue felé és a többiek szaladtak mögöttem teljes készültségben és megálltak tőlem 10 méterre. Blue fölé hajoltam aki rázta a fejét, hogy tűnjek el de nem tettem és rémülten mutogatott mögém majd a várva várt fájdalom nem jött. Megfordultam és pár méterre ott állt Dust kezében csont amit alig bírt megállítani a saját lelkétől. Balra néztem és US! Papyrus erősen próbálja Dust szívébe küldeni a csontot. Hú nem akarom bántani Blue-t az biztos mert akkor megöl Blue bátyja, Papyrus. UT! Papy-je idejött és elkezdte gyógyítani Blue-t aki egyre jobban nézett ki. Percek alatt minden sérülése eltűnt és boldogan ölelt át mintha nem lett volna rajta sokk a sok cselekmény ez alatt az egy nap alatt. Mindenki hazament  mi ketten meg Ink-kel meg Error-ral mentünk a házukba. Blue a hazatértünk után lepihent és én meg az egyik rajz terembe mentem. Soha nem vágytam, hogy rajzolhassak de most semmi vágyam nem volt aludni vagy enni így neki álltam. 5 óra múlva sok vázlat után megfestettem Ink-et és Error-t ahogy ölelkeznek. Egy másik kép már száradt amin megfestettem Blue-t ahogy megragadta a kezem és mutat valamerre. Ekkor jött be Ink és elmosolyodott ahogy a festményemre pillantott. Bepötyögött valamit a mobiljába és Error pár perc múlva megjelent.

-Mit akartál mutatni Ink? -kérdezte Error és Ink csak mosolyogva a képem felé mutatott amin ők voltak. Error elmosolyodott majd magához vontat Ink-et és szenvedélyesen megcsókolta.

-Ne itt kérlek!- nyögtem ki mintha szenvednék és eltakartam a szememet. - A képet bármikor megkaphatjátok de most légy szíves kimennétek? 

-Oké, Fell de idehívom Blue-t, hogy megnézze a képedet- mondta Ink vigyorogva és erre elvörösödtem mert tudtam melyik képről beszélt majd gyorsan letakartam az említett képet. Megpróbáltam elteleportálni de rájöttem sehova nem akarok menni Blue nélkül amitől még jobban zavarba jöttem. Ink és Error röhögve mentek ki majd Blue jött be aki először a képre nézett rá amin Ink és Error volt. Majd az arcomra amit erősen takartam. Túl vörös voltam, hogy felmerjek nézni. Blue közelebb lépkedett és az egyik kezemet óvatosan lenyomta, hogy megkérdezze, hogy miért takarom de amikor ránézett a vörös arcomra. Visszahőkölt és még jobban elkékült az arca. 

-Red?- kérdezte de nem reagáltam mert még mindig lesokkoltak a gondolataim. -Felly?~

Felkaptam a fejemet és Blue nézett vissza rám egész közelről. Megcsodálhattam ilyen közel a szemeit és az arcát. Mit sem tudva, hogy mit csinálok közelebb hajoltam és hozzányomta a fogaimat az arcához. Megriadva attól, hogy mit csináltam hátraugrottam és a megszáradt festményemről lerántottam a takaró vásznat. Blue ránézett és még jobban elkékült az arca és ő is a kezébe temette az arcát. Már ketten fogtuk a fejünket amikor fojtott hangon megkérdeztem Blue-tól. 

-Mit akartál mondani, Blue? - kérdeztem félve a válaszától. 

-Hmm. Ezt igen nehéz kimondanom de neked bármit kimondok, Felly~ - mondta Blue sóhajtva.

-Utálsz engem, Blue?- kérdeztem.

Blue POV

-Utálsz engem, Blue? -kérdezte tőlem életem szerelme Fell. Nem tudhatta mit akarok mondani. Ennyi kaland után lehetne annyi bátorságom, hogy a szemébe mondom de nem bírtam. Erőt vettem magamon, és felnéztem.

-Nem utállak, Felly~. Sőt szerelmes vagyok beléd!- kiáltottam és legszívesebben elteleportáltam volna de rájöttem, hogy Fell nélkül sehova majd elkékült az arcom és félre néztem. Vártam, hogy azt mondja utál de nem jött helyette felemelte az államat. Megcsókolt és tudtam szeret majd ahogy mélyült volna a dolog Ink benyitott mintha csak erre várt volna és Error röhögött a képünkbe. Fell kiabált, hogy menjenek és hagyjanak minket egyedül de ahelyett, hogy megtették volna ezt inkább fotóztak minket ahogy a földön fekszünk. Fell felettem én meg alatta. Egy szóval kínos volt és Fell vette az adást majd szó nélkül a szobánkba teleportált ahol *khm* sok dolog nem történt. Csókolóztunk meg ilyesmik de a testiséghez nem jutottunk el mert mindig meg lettünk zavarva. Na mindegy. Mielőtt szerelmet vallottam volna Fell-nek azt gondoltam lehetetlen, hogy szeressen és már lemondtam, hogy valaha elmondom neki. Dust viszont megerősítette bennem azt, hogy mondjam el Fell-nek végülis csak megrendezte Dust, hogy rábírjon a vallomásra. Soha nem akart bántani de Fell ezt az álmot biztos figyelmeztetésnek vette ezért hívott ennyi embert oda. Sajnáltam is Dust-ot ahogy ott küzdött a csonttal nehogy szét porladjon helyben. Átbeszéltünk sok dolgot de ezt soha nem árultam el mert az ütéseket akkor szereztem amikor ellenkezni akartam Dust terve ellen. Most meg hála Dust-nak végre Fell karjaiban aludhatok aki már elaludtam de egy vaku fényre az ajtó felé fordítottam a fejem és ott Dust állt aki lila pirulással az arcán. Kezében egy mobil és ki tudja mennyi képet készített vagy hogy mióta áll ott. Rám kacsintott és egy portálon keresztül eltűnt én meg mosolyogva elaludhattam amíg a következő vakura és halk nevetésre nem ébredtem.