Én a Dreamtale AU-ból vagyok. Dream!Sans a nevem. Van egy testvérem a neve Nightmare. Nagyon gyűlölt, de a végső harc során Ink-vel és Cross-val együtt legyengítettük és Ink elfeledtette a múltját, az emlékeit ami velem kapcsolatosak voltak. Visszatért Dreamtale-be és én itt maradtam. Egyedül. 

Cross elment vagyis elmenekült. Nem tudom, hogy miattam vagy, hogy nekem jó legyen.

Ink megszánt és magához vett. Valami más érzés kapott el és nem boldogság talán szomorúság?

Soha nem éreztem szomorúságot de most lassan befeketedett és beteggé tett. Folyton kérdeztem,hogy miért történik velem ez pont most. Hónapok teltek el úgy, hogy sírva riadtam fel a szobámban kiugorva az ágyból és elkeseredve arra gondolva, hogy lehetetlen. Nem hagyott el csak szüksége volt egy kis időre aztán 1 év után úgy éreztem megfulladok a szobámban. Elindultam lefelé a 3 szintes épületben amiben még Ink lakott de hát őt ritkán láttam és csak reggel és este bújt elő a pincéből. Nem tudtam mit csinálhat lent de nem is érdekelt. Láttam rajta sokszor, hogy ő is a démonjaival küzdött amikor a pincében tartózkodott, bár soha nem beszélt róla de ő neki is volt valakije aki elment és soha nem tért vissza hozzá. Alig értem le a földszintre kopogást hallottam a bejárati ajtó felől. Gyorsan elrejtettem a táskámat egy nagy váza mellett és odasettenkedtem az ajtóhoz és kikukucskáltam. Az ajtó túloldalán meglepően Error! Sans állt aki elméletben ki nem állhatta Ink-et. Beengedtem és a konyhába siettem mondván hozok neki teát és süteményt de mire visszaértem a tálcával úgy tűnt eltévedt a házban de nem érdekelt. Egy szobában elrejtettem egy levelet ami majd úgy is elvezet hozzám ahova tartok most csak egy csomó AU-ba el kell mennem. Felkaptam a táskát és kiléptem az ajtón és a régi életemből. Ami ezután következett egy kicsit fájt de mit tehettem volna? A szívemet mintha kitépték volna amikor visszatértem Dreamtale-be. Minden felől füst és hamu volt. Hirtelen valakit megláttam a földön feküdni. Odafutottam ahogy a lábam bírta azt éreztem, hogy mintha fél év telt el amíg pár perc alatt odaértem. Amikor megfordítottam az alakot földbe gyökerezett a lábam. Nightmare volt a testvérem. Lassan könnyek peregtek le az arcomról ahogy látnom kellett az egyre lassabban és az egyre halkuló légzését. Egy könnycsepp leesett az arcára és lassan kinyitotta a szemét.
- Dream? Te vagy az?-kérdezte szinte csak lehelve a szavakat Nightmare. -Azt hittem soha nem jössz vissza. Valaki idejött és téged kért, hogy adjalak oda vagy hívjalak de én nem is tudom... azt éreztem, hogy nem tehettem.

- Mi történt azután? - kérdeztem és egyre több könnycsepp gyülekezett a szemembe. Úgy éreztem mintha megfulladnék bármelyik pillanatban. Próbáltam az erőmet összpontosítani és meggyógyítani a testvéremet de a fejem elkezdett lángolni és fájni mintha valaki rácsapott volna valamivel. Hiába igyekeztem lassan elhalkult a légzése és többé nem hallottam semmit. Lehet, hogy csak elájultam, gondoltam ahogy a földön találtam magam és mellettem a testvérem volt aki lélegzett csak aludt. Örömömben megöleltem volna de eszembe jutott, hogy nem akarnám most felébreszteni. Körül néztem. Az összes tűz ami égett mielőtt kinyúltam volna már kihunyt. Hirtelen oldalra néztem és Ink-et láttam, ahogy Error-val beszélgetett. Error rám mutatott és Ink megfordult. Az arca felvidult és közelebb jött hozzám. 

-Annyira örülök, hogy jól vagytok. Amikor ideértünk akkor épp véreztél és a testvéred kinyitotta a szemét. Nem tudta mi történt épp. Aztán nekem is elmesélte, hogy valaki vagy valami idejött és azt akarta, hogy idehívjon téged aztán, hogy idejöttél és megpróbáltad meggyógyítani de valaki fejen csapott valószínűleg. - mondta lelkesen Ink. 

-Mit keres itt Error! Sans?- kérdeztem csodálkozva és látszódott rajtam, hogy furcsállom. Nagy levegőt vettem és Ink-re néztem. -Muszáj maradnom itt egy kicsit és utána tovább megyek. Egy kis időt szeretnék.... egyedül lenni.

Ink furán nézett rám de megértette. Nem tudok visszamenni a szobámba ahol oly sok fájdalmat elszenvedtem és talán újra be se tudnék lépni. Az eltökéltség ott égett a szememben és a fájdalom az arcomon. Ink felállította Nightmare-t és felém biccentett majd eltűnt egy portálon keresztül.

- Viszlát Ink! - mondtam csak úgy magamnak és nekidőltem a nagy almafának amit megmentett Ink és újrafestette az egész Dreamtale AU-t. Olyan volt mint új korában amikor gyerekként játszottunk a nagy alma fa alatt Nightmare-vel. Behunytam a szememet és hagytam, hogy elnyomjon az alvás és magával ragadjon.