Aranyra mosolygok, amikor végre rájön, hogy én vagyok a hőse.

Válaszként csak morog, és ezt kérdi: "Lehet ez a nap ennél is rosszabb?"

"Épp megmentettem az életed" Védekezek. A helyes reakció Aranytól az lenne, ha élete végéig hálás lenne, és nem is tudok, menthetetlenül szerelmes lenne belém?

"Megoldottam volna" Morogja.

"Majdnem halálra fojtottak."

"Ez a legjobb alkalom arra, hogy meglepd a támadód."

"Valószínűleg sokkban vagy"

"Kaphatok egy turmixot? Úgy érzem, megérdemlek egy turmixot"

"Randira hívsz?" Kérdezem az arcomon egy csábító vigyorral.

A megrémült arca felbecsülhetetlen. "Csak szeretnéd!" Mondja.

Kibámulok a sötétített ablakon, amikor Matt és az ikrek visszajönnek. A két amatőr Északi-oldali bandatag már csak egy kupac véres pép a járdán.

Matt az anyósülésre ül és az ikrek is elfoglalják a helyüket Arany és előttem.

"Ember ne vérezd össze az autót! Tegnap tisztítottam ki!" Panaszkodik Sean a vezetőülésről.

"Nem az én hibám, hogy nem akarta abbahagyni a vérzést." Védekezik Matt.

"Igaz" Mondják az ikrek egyszerre.

Arany felé fordulok egy elégedett mosoly kíséretében. Egyértelműen látszik, hogy összezavarodott. Mivel egy úriember vagyok meg minden, bemutatom a bandám belső körét: "Miszter Vinnyogó Tisztaság a vezetőülésben Sean. Vér és izom ott Matt és ez a két seggfej pedig az ikrek. Ryan és Bryan."

"Nem vagyunk seggfejek!" Ellenkeznek mindketten.

A szememet forgatom és a nézésemmel közlöm: Nagyjából két perce kérdeztétek meg, hogy mi az a mangó saláta.

Visszafordulok Aranyhoz, "Most te következel. Mi a neved, Arany, és miért nem vagy iskolában, mint a többi jó lány?"

Arany körbenéz mielőtt válaszolna: "Amber. A nevem Amber, és azért nem vagyok suliban, mert balszerencse szindrómában szenvedek."

Sean beindítja az autót és elindulunk, amikor megszólalok: "Hát, mivel egy autóban vagy velem, ezért nem lehet olyan veszélyes betegség." Mondom pont elég bájjal fűszerezve.

Mielőtt válaszolna, Arany végignéz rajtam: "Valójában szerintem ez akár végzetes is lehet."

"Ooooh, égő!" Nevetik az ikrek.

"Máris megkedveltem" Mondja Matt.

Elégedettség villan Arany szemében és emiatt elengedem a fülem mellett a sértést.

"Sean, vigyél minket a legközelebbi helyre, ahol lehet turmixot kapni"

"Yay!" Kiált fel Goldy.

Amikor Darla Vendéglőjéhez érünk, a srácok arról fecsegnek, hogy látták, ahogy Arany tökön rúgott egy alakot mielőtt odaértek volna. Matt őrülten nyomul rá, de ez nem jelent problémát, mert tudják, hogy én evezek először ezekre a vizekre.

Mindannyian sietünk be, ahol biztonságban vagyunk az eső ellen. Sean előre megy, és leül egy bódéba, mi pedig követjük a példáját. Arany a bódé legszélén ül, mellettem.

Amikor a pincér ideér majdnem a szememet forgatom.

Erősen kisminkelte magát, és valóban félek attól, hogy az egyik műkörmét fogom megtalálni a rendelésemben.

A szemével végigpásztáz a belső bandán, mielőtt Arany kihagyásával rám bámulna.

"Miben segíthetek nektek?" Kérdi, és nem hiszem, hogy a rendelésünkről beszél.

"Rágógumi turmix" Mondja Sean.

"Nekem eper" Ásít Matt.

"Lime" Mondják az ikrek kórusban.

"Csokoládé" Mondjuk Arannyal egyszerre. Az orra alatt káromkodik egyet, én pedig egy olyan pillantást küldök felé, amitől a legtöbb lány elájulna.

Barbie baba lefirkantja a rendeléseinket, és egy hosszadalmas pillantást küld felém, miközben elmegy. Még meg sem fordulna a fejemben, hogy alkalmazzam. A családi biznisz lehet, hogy nem olyan... tiszteletreméltó és engedélyezett, mint amilyennek a törvény követeli, de a fenébe is, legalább a mi lányaink nem úgy néznek ki, mintha egy valóságshow-ból léptek volna ki.

Miközben a turmixainkra várunk, Matt arról beszél, milyen szép gyerekeik lennének Arannyal, mert mindketten szőkék, és szép szemük van. Sean rámutat, hogy senki nem akarja, hogy a Lannisterek legyenek, és hogy az ő sötét haja változatosságot vinne a családba. Arany próbál nem minden adódó alkalommal megsérteni mindenkit, és az ikrek azon tanakodnak, hogy vajon a tej rázásával automatikusan turmixot lehet-e létrehozni.

Amikor a turmixok megjönnek, Arany már világossá tette, hogy azt szeretné, ha a gyerekei intelligensek lennének, így az asztalnál senki sem lehetne a megfelelő férj.

Aztán az ikrek már biztosan állítják, hogy a tej rázásával nyerhető a turmix.

"Itt vannak a turmixaitok." Mondja Barbie baba és elénk teszi a rendeléseinket.

Megkönnyebbülök, amikor nem találok egy műkörmöt sem az italomban.

"Van még bármi, amiben segíthetek?" Kérdi Barbie baba és rám mosolyog.

"Elmehetsz" Mondom unott hangon.

Csodálkozást vélek felfedezni az arcán mielőtt odébbállna.

"Eléggé tapintatlan" Mondja Arany.

"Micsoda?" Kérdezem védekezően.

"Lehettél volna kedvesebb"

"Ő egy kurva" Mutatok rá. És én még azt hittem, hogy Arany le lesz nyűgözve, hogy visszautasítom Barbie baba közeledését.

"Honnan tudod?"

"Láttad, hogy milyen erősen kisminkelte magát?"

Most komolyan, Arany vak? Más lányok megőrülnének, ha előttük utasítanék valakit vissza. Milyen fajba tartozik ez a lány?

"Csak azért mert sok smink van rajta, nem lesz egy kurva. Talán csak nagyon bizonytalan a kinézetével kapcsolatban. Talán csak akkor gondolja magát elég szépnek egy fiúhoz, amikor úgy néz ki, mint valaki más." Mondja Arany.

És idegesítő, de igazat kell neki adnom.

"Tök mindegy" Mondom, mert annak a bevallása, hogy tévedtél nem olyan valami amit egy banda vezér tesz.

"Amber kettő, Owen nulla." Mondja Matt.

Gyilkos pillantással jutalmazom.

Amikor végzünk a turmixokkal, fizetek, és most már jobban viselkedek Barbie babával. Mindannyian jókedvűen hagyjuk el Darla Vendéglőjét, mert végre elállt az eső.

"Ti miért nem vagytok az iskolában?" Kérdi Arany.

"Csak fel kellett vennünk pár-"

"Dolgunk volt." Vágok közbe Matt mondandójába, mielőtt még eljárna a szája, mint általában. Az a srác tiszta izom, de egy csepp agy nem szorult belé. Legalább Sean rámered Matt-re, mert ő tud gondolkodni.

"Oh" Közli Arany.

Mindannyian beszállunk az autóba és a sulihoz hajtunk. Szerencsére amikor a parkolóba érünk, mindenki hazafelé tart, vagy már el is ment.

A srácok az autóban maradnak, amikor és kinyitom Aranynak az ajtót. Kimászik, és én ráncolom a homlokomat, amikor a torkán ékeskedő mérges vörös foltokra nézek. Ha nem dobtunk volna ki Candy-t és Crystalt a Park streeten, nem vettük volna észre, hogy Aranyt épp fojtogatják, és mostanra már haleledel lenne.

"Kösz, hogy beavatkoztatok, mielőtt még szétrúghattam volna a seggüket." Mondja Arany.

"Úgy gondolom, azt akartad mondani: Köszi, hogy megmentettél" Javítom ki.

"Nem"

Frusztráltan kifújom a levegőt, de megváltoztatom a közeledési módom. Közelebb hajolok egy kicsit és ezt suttogom: " Ez az a rész, amikor megjutalmazol."

"Vagy nem."

Figyelmen kívül hagyom, és odahajolok, hogy megcsókoljam, mert az mindig működik.

Megpofoz még mielőtt egy kicsit is közelebb tudnék hajolni.

"Mi a a fene?!" Kiáltok fel.

"Ti fiúk mind ugyanolyanok vagytok! Csak akkor figyeltek, amikor valaki megpofoz benneteket!" Kiabálja és elviharzik.

Mi a fene történt? Mindent jól csináltam. Megakadályoztam Bowment abban, hogy szidalmazza reggel, megmentettem az életét, vettem neki egy csoki turmixot, visszahoztam az iskolához és a legjobb vigyoraimat mutattam neki. Hogy hogy nem zúgott belém?

Amikor Arany kikerül a látókörömből, kinyitom az anyósülés melletti ajtót és Mattre morgok, hogy menjen hátra. Bevágom az ajtót magam mögött.

Ez nevetséges. Ez a lány őrült.

És amikor Sean elindítja az autót és elhajt, Mattnek muszáj ezt suttognia: "Amber háromezer, Owen nulla."

Utálom visszautasítva érezni magamat.