Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

21. Fejezet: Vérfürdő

Nem bírom elhinni, hogy NA nyert.

Ez az otromba ember szokott ugyan nyerni a versenyeken, de akkor soha, amikor vagy Rhodes vagy én részt vettem. És most mégis körülveszik az emberek, akik üvöltöznek és a gratulációjukat kiabálják. Vannak, akik fizetnek, mert elvesztették a fogadást (, ami a többségre igaz), mások pedig elveszik a pénzt, amit nyertek a fogadáson (, akik főleg NA csicskái).

Észreveszem Ambert, akit NA emberei épp elhúznak Jessicától. Rugdos és kapálózik, de a srácok kétszer akkorák magasságban és súlyban is. Nézem, ahogy a fekete kisteherautóba dobják, majd elhajtanak. Ez egy fogadás. Nem tehetek semmit.

"Ez egy faszság!" hallom Rhodest kiabálni a belső körének.

"Tesó, a fogadás az fogadás..." mondja Sean a vezetőjének.

"Bassza meg a fogadás, a krapek csalt! Nem is láttam, hogy elment volna mellettem!" kiabálja Rhodes vissza.

"Egy levágás az elévágás," mondják az ikrek egyszerre.

Akármilyen nehéz is belátnom, Rhodesnak igaza van. Tényleg nincs semmi esély arra, hogy NA ne csalt volna, de... de kit érdekel, ha elvitte Ambert? Az a fogadás úgyis veszett fejsze nyele már. Nem érdekel, mi történik az arany lánnyal.

"Blake, tényleg hagyni fogod, fogy elmenjenek?" kérdi mellőlem Lynch. Olyan, mint egy kiskutya. Egy nagyon idegesítő kiskutya.

"Igen," válaszolom.

"De... de mi lesz a fogadással?" kérdezi. A sok göndör tincséből az egyik az arcába hullik, és úgy néz ki, őszintén aggódik Amberért.

"Ha ezt a fogadást nem tudjuk megnyerni, mi a biztosíték, hogy az Ambereset igen?" kérdem. A bandák világában a szavad mindened. Senki nem üzletel veled, ha nem tartod a szavad, mert hát nem mintha be tudnának perelni, amikor az egész dolog illegális amúgy is.

"CSINÁLNOTOK KELL VALAMIT SRÁCOK!" mondja Jessica miközben hozzám és a belső körömhöz viharzik.

Na tessék, ez az, ami miatt nem hagyom, hogy csak úgy visszabeszéljenek nekem az emberek. Amber viselkedése egy egész láncreakciót indított el, és a következő dolog, amire felkapod a fejed az lesz, hogy megtámadnak, mert azt hiszik az emberek, hogy kiabálhatnak velem és átsétálhatnak rajtam.

"Fogd be Jessica," morgom vissza.

Belefagy a mozdulatába, és látom, hogy Liam a testsúlyát egyik lábáról a másikra rakja át. "Hé, van benne valami... Mind ismerjük NA-t... Meg fogja dugni. Tényleg NA lehulló maradékát akarod?" kérdi Liam. Csak azért mondja, mert még mindig érzései vannak Jessica iránt.

"Nem érdekel. Nem kell hogy szexeljek a lánnyal, hogy megnyerjem a-" megállítom magam, mert Jessica nem tudhatja meg a fogadást. Ha ő tudja, Amber is tudni fogja.

"Ha te nem segítesz, megkérem Owent. Biztos vagyok benne, hogy Amber végtelenül hálás lesz neki," mondja Jessica és Rhodeshoz viharzik.

"Blake, ha megmentjük Ambert, néhány jó pontot fogsz nála szerezni... Nagyobb esélyed lesz majd a nyerésre, és nem akarok kegyetlen lenni, de a tegnap esti bukás után szükséged is lenne rá," hallatszik Liamtől. A srác úgy néz ki, mint aki egy katonaságból jött a lenyírt hajával, mégis összerezzen a reakciómtól.

"Igen, tennünk kell valamit!" könyörög Lynch. Mégis mióta érdekli ennyire a lány?

"Nem szeghetjük meg a fogadást..." suttogom.

Gondolatban villámsebesen végzek számításokat. Ha NA tényleg csalt, ami egészen esélyes, akkor akár még meg is ölhetnénk, ha akarjuk. Egy kibaszott bandavezér vagyok, ő pedig csalni mert, miközben velem versenyzett!

Ezek mellett... Ott van az az idegesítő bűntudat is... Meg kellett volna nyernem ezt a versenyt, mert... még ha nem is akarom belátni, szükségem van egy estére Amberrel. Nem azért, hogy lefeküdjünk vagy valami, hanem hogy... hogy javítsak a múlt estén... Nem bocsánatkéréssel természetesen, hanem el akarom mondani neki, hogy tudom, milyen érzés elveszíteni valakit? Fogalmam sincs, nem vagyok ebben jó.

"Jack, most kell egy hack," mondom.

"Lol, ez rímelt," nevet Lynch, én pedig egy szemforgatással díjazom.

Jack rám néz. A fehér hajától olyan jegesnek tűnik este. "Ha meg tudom szerezni a GPS kódját, láthatom, hogy milyen útvonalon haladt, és ha kiderül, hogy hamarabb kanyarodott le, mehetünk kibaszni vele," közli Jack.

"Akkor szerezd meg a kódot," válaszolom, mielőtt az idegesítő Rhodeshoz sétálok, aki még mindig a belső körének nyavalyog.

Amikor a keletiek belső köréhez érek, mindannyian engem bámulnak, én pedig viszonozom ezt. Sean kimondottan irritáltnak tűnik, és Matt az öklét szorongatja.

"Ha NA átbaszott minket, jogunkban áll megölni," mondom Rhodesnak.

Rhodes gyanakodva néz, "A hackered meg tud erről bizonyosodni?"

"Épp ezen dolgozik Jack."

"Mi van Amberrel?" kérdi Rhodes. Úgy mondja, mintha egy öntözésre szoruló növényről beszélne. Ennyit a  közömbösségről. Ez az alak jól megjátssza magát körülötte.

Gunyorosan rámosolygok. "Hát, bárki is menti meg hamarabb, megszerzi a háláját," válaszolom.

Jessica - aki épp szólni akart Rhodesnak, hogy tegyen valamit Amber elhurcolása ügyében - úgy néz rám, ami 'köszönöm'-öt sugall. Tudja, hogy ha mindketten megyünk, akkor Amber jól lesz. Csak sietnünk kell.

"Akkor ez egy újabb verseny," vigyorog Rhodes.

"Igen, az," válaszolom és elsétálok.

"Amúgy meg akkor én nyertem, szóval a holnap estémet a lánnyal tervezem tölteni," mondom a vállam felett visszafordulva.

Érzem a hátamon az égető pillantásokat, amik csak még nagyobbra nyújtják a mosolyom.

"Megvan," mondja Jack, amikor visszaérek a belső körömhöz. Ha ennek az alaknak van valamije, aminek van aksija, valószínűleg elég is neki a hackeléshez.

"Tökéletes, mit mond az útvonala?" kérdem.

"Hamarabb kanyarodott le. Csalt. És most pedig a régi Északi oldali bandaháznál van," válaszolja Jack.

"Isabellánál?"

"Pont ott."

"Mióta mozgolódik az Észak újra?"

"Nem tudom. A tél biztosan közeleg," mondja Jack egy mosollyal, ami ritka tőle. Hatalmas Trónok Harca rajongó. Megígértem neki, hogy nem említem senkinek a Havas Jon és Daenerys babáit- akarom mondani figuráit.

Elveszem Jack telefonját, és egy pótkerékre állok, hogy mindenki rám figyeljen. A lányok azonnal elkezdenek bámulni, a srácok pedig próbálnak nem a szemembe nézni.

"NA CSALT," üvöltöm a tömegnek.

A zene, ami néhány autó hátuljából jön, lehalkul egy kicsit.

"SENKI NEM CSALHAT EGY BANDAVEZÉR ELLEN. LEGYENEK A KÖVETKEZŐ ÓRÁK PÉLDÁI ENNEK," fejezem be, mielőtt leugranék a kerékről, és visszasétálnék a fekete Bugattimhoz.

"Menjünk," Közlöm a belső körömmel, akik mind becsusszannak a saját autóijaikba. Még Rhodes és az ő bandája is mozgásba lendül. Ez egy verseny Amber hálájáért, de legalább tudom, hogy holnap este az enyém.

Ahogy elhajtunk a kikötőtől és a város északi része felé haladunk, a gondolataimba betöri magát Amber. Gondolatok, hogy mi történhet épp most vele. Hogy milyen feldúlt volt tegnap este. Hogy nincsenek szülei, és hogy valószínűleg van egy sötét oldala, amit nem akar, hogy bárki is ismerjen.

Ezért mosolyog mindig és szinte ragyog. Próbál távol maradni az énjének azon részétől... azt hiszem rám ez az egész megölték-a-családomat dolog pont fordítva hatott. Én hagyom, hogy a sötétség felemésszen

Rhodes és a bandája velünk együtt hajt Isabella felé, és én elkezdem szőni a terveimet. Ha Ambert előtte akarom megmenti, akkor kegyetlennek kell lennem. Lelövöm, akit látok, és elveszem, amit akarok. Hegynek felfelé megyünk Isabellához, és Rhodes és az én kocsim a többieké előtt van.

Lelőni a négy őrt a kapunál egyszerű számunkra.

Liam kiszáll az autójából és kirúgja a kaput. Mindannyian behajtunk. Kezdődjék hát a vérfürdő.

Lövések robaja lengi be az esti égboltot, ahogy a házhoz érünk és mind teljesen elveszítjük a hideg fejünket. Nincs nálam automata, de amúgy is jobban szeretem a pontosságot. Egy egyszerű kézi pisztoly képes egy királyságot is porba dönteni, ha tudod, hova kell célozni

Ijesztően nincs itt sok ember, aki ránk várna. Miután a ház előtti részt másodpercek alatt kitakarítjuk, felfutunk a házhoz. Liam előremegy és berúgja a bejárati ajtót, majd mindannyian beözönlünk. Ez egy masszív, öreg ház, amit valószínűleg drágább csillárok világítanak meg, mint néhányunk autója. Figyelnem kell arra, hogy bármelyik irányból lőhetnek ránk emberek.

Ez nagyon emlékeztet arra a bizonyos lövöldözésre, ami az apám és bátyám életébe került... Hogy milyen túlerőben voltak ők... Hogy Rhodes apja hogyan ölt meg két olyan embert, akiben bíztam és akikre felnéztem...

Két gengszter fut felénk fegyverekkel és Rhodes meg én gondolkozás nélkül lelőjük őket. 

Emberek lövöldöznek ránk, de én megérzem, hova céloznak, szóval azelőtt ellépek a célkeresztből, hogy esélyük lenne lelőni. Ugyanezt teszi Rhodes és a bandája. Láttunk már ilyet számtalan alkalommal. Csak nem éppen ennyi beszari emberrel. Az Észak tényleg megváltoztatta a toborzási standardjait.

"NA a konyhában van" kiáltja Calvin. Egész idő alatt csendben volt, de a helyettesem már csak erről ismert. Csöndes, de pontos.

"Amber?" kérdem, mert NA ráér egy kicsit, de nekem kell őt előbb megmentenem. Hatalmas előnyöm lesz, ha így történik.

"Még nem tudom," hallatszik Calvin válasza. 

"Meg kell találnunk!" kiabálom a lövedékek zaját túl.

Mert előnyt jelent.

Nem pedig azért, mert tudom mire képes az Észak vezetője. Nem attól tartok, hogy mi történhet Amberrel.

Ugye?

Úúúúúristen óriási bocsánat kéréssel tartozom srácok... Tudom, tudom csak mentegetőzök, de az a helyzet, hogy az utolsó év, az érettségi és az arra való készülés úgy, hogy ide a végére egy online oktatást is bekaptunk, hát talán az írja le legjobban ezt az egészet, hogy több erőt, energiát és időt vettek el tőlem, mint amire számítottam. Deeee öröm az ürömben: itt vagyok, visszatértem, és most már elvileg lesz időm mindenre is, főként a fordításra ^-^ Szóval megcsúszva ugyan, de nem elfeledve itt a következő rész, remélem tetszett nektek.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro