Reggel hasogató fejfájással és másnaposan ébredek.

Mivel nem vagyok egy reggeli ember, így dinoszauruszra emlékeztető hangokat kell először kiadnom miközben nyújtózok, csak ezután vagyok képes kikászálódni az ágyamból, majd lecammogni a konyhába egy aszpirinért.

Anton bácsi a konyhapultnál ül - az újságot olvassa fejjel lefelé.

"Jó reggelt, Csipkerózsika." Üdvözöl.

"Eghelt"

"Mi?"

"Ughrrr"

Egy pohárba töltök vizet, majd előveszek és lenyelek két aszpirint - biztos, ami biztos. Amiatt a kibaszott Brandy miatt érzem ennyire pocsékul magam!

Jessy szintén cammogva jelenik meg - valószínűleg hasonlóan rosszul festünk, neki a barna haja a szélrózsa minden irányába mered, és az előzőleg füstös szeme most egy mosómedvére hasonlít.

"Eghelt" Mondja köszönésképpen.

"Ughrrr" Hangzik a válaszom.

"Hughhhhh" - add ide az aszpirint, "Aghrrr" - légyszi.

Előveszek még két gyógyszert, és odaadom neki a pohár vizemet is. "Ughorrl" - tessék.

Jessy elveszi a poharat és lenyeli a tablettákat. "Tuhhhh" - köszi.

"És így fejődik vissza az emberiség a primitív énjéhez." Figyeli meg a fejleményeket Anton bácsi.

"Az, ahogy te a sütő működésére akarsz rájönni, na az az, ahogy az ember visszafejlődik egy hallá." Mondja Tessa néni köszönés helyett, amikor belép a konyhába.

Anton bácsi morog valamit arról, hogy akkor végre ő lenne Aquaman, amit Tessa néni figyelmen kívül hagy. Mindannyiunknak csinál kávét, majd újra felénk fordul.

"Mit fogtok ma csinálni, lányok?" Kérdi.

Úgy érzem, végre képes vagyok alapvető emberi beszélgetésre megint, ezért én válaszolok. "Még nem vagyunk benne biztosak. Arra gondoltam, hogy Jessy és én elmennénk felfedezni a várost? Nem ismerem még igazán a járást errefelé."

"Ez egy nagyon jó ötlet!" Reagál Tessa néni.

"Benne vagyok." Teszi hozzá Jessy.

Miután vettem egy csodás, meleg zuhanyt, felvettem a kedvenc vintage kezeslábasomat, és megittam a kávémat, Jessy-vel beszállunk Kék Szajkóba, és elindulunk a küldetésünkre, hogy megismerjem Tygerwell-t.

"Szóval... mi történt tegnap este?" Kérdi Jessy.

Sóhajtok. "Minden, ami csak rosszul sülhetett el... Belefutottam Owenbe, és ellopta a telómat! Azt mondta, ha vissza akarom kapni, meg kell vernem az ivásban. Figyelembe véve, hogy jól bírom az alkoholt, én álltam nyerésre. Azonban, mielőtt nyerhettem volna, Owen itatott velem Brandy-t, és tudod, hogy milyen hatással van rám a Brandy." Magyarázom

"Oh, fenébe.." Sóhajt fel Jessy.

"Na ja, ez a kijelentés nem csak erre illik! Együtt táncoltunk, és amikor elmentem a mosódra - számos Brandy után -, Owen ott volt és... Oh Istenem... megcsókolt!" Kiáltok fel.

Végre felfogom, mi történt, és kezdek kiakadni egy kicsit. Nem hiszem el, hogy ez a faszfej megcsókolt! EZ NEM AZ ELKERÜLÉS! EZ GYAKORLATILAG EGY ZAKLATÁSRA VALÓ FELKÉRÉS!

"Hogy micsoda?" Kérdezi Jessy.

"Oh édes Istenkék! Miért, miért, miért? Hogy történhetett ez meg?" Siránkozom.

"És ti csináltátok... tudod, azt?"

"Majd ha piros hó esik! Amikor végül ráeszméltem, hogy Owen épp megcsókolt, arrébb húzódtam. És akkor... megjelent Blake. Rövidre fogva... egy kisebb macska-egér játék volt, és amikor végre megtalált... annyira goromba volt, Jessy! Én... én elmondtam neki, mi történt a szüleimmel, hogy végre befogja, mert egyszerűen nem bírtam elviselni..." Fejezem be.

"Oh... Amber, annyira sajnálom..." Mondja Jessy.

"Nem a te hibád..."

"Akkor is sajnálom... De nem épp az a céljuk, hogy megnyerjenek? Ezek a srácok kész idióták." Kuncog Jessy.

Mély levegőt veszek, és arra kényszerítem magam, hogy ellökjem magam a hívogató sötétségtől. Amikor sikerül elővarázsolnom egy nevetést, megspékelem egy kacajjal is, biztos, ami biztos alapon. Aztán így szólok: "De a hab a tortán az volt, amikor Titokzatos Baszakodótól kaptam egy üzenetet, amiben azt írta, élvezte, hogy táncoltunk..."

"MI?!?!?! TÁNCOLTÁL VELE????? KI AZ???" Kiabálja Jessy.

"Még mindig nem tudom... Részeg voltam, Jessy, de... szerintem csak fiúkkal táncoltam, így a gyanúsítottak listája ezzel egy kicsit csökkent" Válaszolom.

"Hát, jobb lesz, ha nyitva tartjuk a szemünket!"

Jessy és én áthajtunk a városon és a plázába megyünk. Nem vagyok egy túlságosan sokat a plázába járó lány, de rajta van a megnézendő-dolgok listánkon, így megállunk egy kis gyorskajáért. Épp a szuper méretű sajtburgeremre várok extra sült krumplival és extra nagy csokis turmixszal, amikor a semmiből feltűnnek a menő lányok.

"Helló lányok" Üdvözli őket Jessy, de a pillantás, ami Barna Cam és Goromba Jude arcán megjelenik, arra enged következtetni, hogy nem egy kis könnyed beszélgetés miatt vannak itt.

"Oh, elloptad az esélyemet Blake-kel!" Morogja Barna Cam, miközben a szemével lyukat éget a fejembe.

"Uhhh... Mikor?" Kérdezem, mert valóban aggódok a lány látása miatt. Próbáltam elkerülni Blake-et!

"Oh, tegnap este a bulimon!"

"Ami Jane házában volt tartva?"

"Oh-igen, ami Jane házában volt tartva!"

Barna Cam őrjöng. Pillanatok választják csak el attól, hogy megpofozzon engem, és én őszintén ártatlannak érzem magam a történtekkel kapcsolatban. Hol van az a kíváncsiskodó Puerto Rico-i lány, aki akkor volt, amikor megismertem? Ennek a lánynak egy valóság showban lenne a helye!

"Nem csináltam semmit." Próbálok érvelni. Még Kocka Birdy is gyilkos pillantásokat vet felém. Egyedül Egyszerű Jane túl ideges ahooz, hogy bármit is tegyen.

"Pontosan!" Kiáltja Goromba Jude.

"Ennek semmi értelme!" Mondja Jessy.

"Tudod, hogy hogyan jutottunk idáig? Hogyan másztuk meg a társadalmi létrát, Amber? Kérdezi Barna Cam.

"Biztos vagyok benne, hogy el fogod mondani azo-"

"Két fegyvert használva másztuk meg. Az egyik az, hogy kedvesnek tettetjük magunkat. És a másik, hogy megszabadulunk a versenytársainktól. Nem vagyok gazdag. Anyuci és Apuci nem adnak meg nekem mindent, Édes. Meg kellett dolgoznom érte, és ha nem takarodsz el a képből, szólok a bátyámnak." Mondja Barna Cam.

"Nagyon reméltem, hogy ti, lányok, ellent mondtok a kliséknek." Sóhajtok, egy lázadó szemforgatással kísérve.

Úgy néz ki, Kocka Birdy jegyzetel, miközben Goromba Jude hirtelen megszólal: "Tudod egyáltalán, hogy ki a bátyja? Az északi banda tagja!"

"És ha nem tűnsz el az utunkból, akkor majd ő rá fog venni." Teszi hozzá Barna Cam.

Ezeknek a lányoknak komoly bajuk van.

"Ja, próbáltunk kedvesek lenni, de nyilvánvalóan a város új kurvája egy problémát fog jelenteni." Hangzik Goromba Jude gunyoros megjegyzése.

A lányok folytatják a szidásomat. Jessy csak áll mellettem lefagyva, míg én hallgatom őket. Barna Cam valami olyasmit mond, hogy Blake és Owen milyen gazdag, és hogy éveken keresztül próbálták magukra vonni a figyelmüket. Nem igazságos, hogy az új kurva lopja el a figyelmüket. Szajha. Lúzer. Figyelemhiányos.

"JOBB LESZ, HA MINDANNYIAN IDEFIGYELTEK!" Mondom, amikor elegem lesz ebből az egészből. Nem hagyom, hogy ezek a szánalmas lányok a földbe tiporjanak. "ELŐSZÖR IS, nincs erre nekem időm. Ez egyszerűen csak szomorú. MÁSODSZOR, már így is meggyűlt a bajom két bandával, egy harmadik már igazán nem számít. És HARMADSZOR..." Veszek egy lélegzetet, mert minden,a mit mondhatnék túlzsong a fejemben.

A szüleim halottak, fogd be a szád hülye kurva.

Szüzek nem lehetnek kurvák, azok ti vagytok.

Ti mindannyian csak gorombák és gyerekesek vagytok.

Ezek helyett inkább ezt mondom: "Nem fogok bíráskodni felettetek. Cam, sajnálom, hogy úgy érzed, csak akkor lehetsz végre boldog, ha van pénzed. Nagyon szép vagy, és nem hiszem, hogy egyedül arra kéne támaszkodnod, hogy majd szerzel egy pasit. Légy önálló. Jude, te szereted sértegetni az embereket, de szerintem ez igazából azért van így, mert mélyen belül te is sértett vagy. Lovebird, ne próbálj olyan lenni, mint a többiek. Légy önmagad. És Jane, soha ne hagyd, hogy az emberek kihasználjanak." Fejezem be.

Megragadom a kajámat, és miközben elmegyek, a lelki szemeim előtt eldobom a láthatatlan mikrofonom.

"Ez nagyon.... wow... volt..." Hallom Jessy hangját, amikor a kocsihoz érünk.

"Köszi" Válaszolom, mert tényleg minden erőfeszítésembe került, hogy én ne legyek velük gonosz. Mielőtt elindulhatnék, a telefonom rezeg egyet.

"Ki az? Titokzatos baszakodó?" Kérdi Jessy.

"Hadd nézzem meg." Válaszolom és megnyitom az üzenetet.

Amikor elolvasom, ráncolom a homlokom. Mégis mire gondol ez az ember- ez a srác? Válaszolok:

Tudom, hogy a következő üzenetemre nem adna választ, ezért meg sem próbálom.

"Ő volt az?" Kérdi Jessy.

"Ja"

"Mit akart?"

"Nos, mondjuk csak annyit, hogy hozzáadtam egy megállót ebbe a felfedezésbe. A kikötőben kell lennünk este kilenckor." Válaszolom.

"Rossz előérzetem van nekem ezzel kapcsolatban..." Figyelmeztet Jessy.

"Nekem is." Válaszolom, majd elhajtok a plázától.

A kikötő. Az utolsó megálló az egy napos felfedező túránkon.

Mielőtt idejöttünk, gyorsan megálltunk otthon is. Ettünk, és melegebb ruhákat vettünk fel estére. Jessy egy haspólót vett fel farmerral és egy dzsekivel, míg én egy fekete cicanadrágot és egy vintage stílusú, váll nélküli felsőt húztam magamra. A kabátomat pedig csak bedobtam a csomagtartóba.

"Mit gondolsz, mi fog történni?" Kérdezi Jessy.

Nem kell megválaszolnom a kérdését, mivel épp ekkor érünk a kikötőbe. Az, hogy mit fogunk csinálni, elég egyértelmű.

 Nagyjából egy tucat menő autó sorakozik fel egymás mellett. Az átlagosabbnak kinéző autók a parkolóban vannak, és ezeknél az autóknál egész sok ember gyűlt össze. Veszélyesen rövid ruhákba öltözött lányok parádéznak közöttük. Srácok, akiknek nagyobb az egójuk, mint a golyójuk, mászkálnak nagyképűen össze-vissza. És az egész közepén egy tömeg alakult ki.

Az sem teszi az egészet barátságosabbá, hogy ezt egy teliholdas éjszaka és a nedves járda spékeli meg.

Titokzatos Baszakodó azt akarja, hogy versenyezzek.

Titokzatos Baszakodó teljesen megőrült.

"Esélytelen... Most mi komolyan... Mi? Mit csinálunk, Amber?" Kérdi Jessy.

"Szerintem versenyezni fogunk" Mondom és a többi menő autó mellé parkolok le.

Az emberek azonnal észre vesznek és a tömeg felém tart. Néhány srácnak leesik az álla, amikor kiszállok Kék Szajkóból, a lányok pedig meredten bámulnak. Biztos vagyok, hogy nagyon vagánynak és szexinek nézek ki, de belül épp be vagyok fosva.

Plusz egy hajtincsem a számban van.

"És mihez van szerencsénk itt?" Kérdezi valaki.

Felnézek, és egy a harmincas éveiben járó ember áll előttem, akit nem ismerek. Majdnem megkérdezem, hogy ő-e Titokzatos Baszakodó, de megállítom magam, amikor rájövök, hogy egy valószínűleg bandatagtól majdnem megkérdeztem, hogy Titokzatos Baszakodó-e. Az biztos, hogy nem végződött volna szépen.

"Van pénzük, ami azt súgja, meg tudlak alázni ebben a versenyben." Válaszolom.

Nem fogok megijedni.

"Whoa, ez egy harcias darab, Fiúk!" Mondja a férfi és még néhány, ápolatlanabb kinézetű srác gyűlik körénk.

"Mennyiben akarsz fogadni, Kis Hölgy?" Kérdi a férfi.

"Ötezerben." Válaszolom, mert tudom, hogy a csomagtartóm alatt van tíz. Pénz vész esetére, amire a szüleim erőszakoltak rá, hogy eldugjam.

A férfi ezen csak nevet, és egy pillanatig azon gondolkodom, hogy megduplázom az összeget, csak hogy elhallgattassam, de aztán így szól: "A pénz erre felé semmit nem jelent Kis Hölgy. Mit szólsz egy estéhez Nagy Apuval?" Kérdi.

Majdnem a csizmájára okádok.

"Az nem fog megtörténni." Mondom - az igazat megvallva, hányingerrel küszködve.

"Nos, ha biztos vagy benne, hogy nyerni fogsz, hol a probléma?" Kérdezi. Amikor mosolyog, azt hiszem láthatóan öklendek egyet, mert a fogai ocsmány gusztustalanok.

A büszkeségem egy gyenge pontom, ezért majdnem elfogadom a fogadást.

"Áll az-" Kezdem, de valaki közénk lép.

"Ez egy olyan üzletnek hangzik, aminek én is a része akarok lenni." Mondja Owen Rhodes. A szememet forgatom, mert hogy a fenébe is ne bukkanna fel.

"Engem se hagyjatok ki." Teszi hozzá Blake Bowmen, amikor ő is előkerül.

Nos, ez hatalmas szopás.

"Akkor hát áll az alku. Mindannyian versenyzünk, majd a nyertes kap egy éjszakát a Kis Hölggyel." Mondja Gusztustalan Fickó.

"Áll az alku." Hangoztatja rajtam kívül mindenki.

"Uhh, igazából, nem hisze-"

"Sofőrök, szálljatok be az autótokba!" Üvölti egy szép vöröske.

"Whoa! Várjunk egy pillanatot!" Próbálkozok újra, de a srácok már az autójaik felé tartanak, és szállnak be.

"Jobb lesz, ha mi is beszállunk." Mondja Jessy, és Kék Szajkóhoz futunk.

Amikor Szép Vöröske azt mondja: "Motorokat beindítani", végre az ajtót csukom már be.

"Fenébe, fenébe, fenébe, Amber! Mibe kevertél minket?!" Követeli a választ Jessy.

Végre beindítom a motort, és Kék Szajkó jóleső morgásokat hallat. Látom, hogy a többiek mind rám vigyorognak a saját autójukból. Minden erőmet igényli, hogy ne mutassak be mindegyiknek. Ehelyett inkább az előttem lévő útra fordítom a figyelmem.

Őszintén nem tudok válaszolni az uncsitesómnak.