- Szerinted tényleg hasonlítunk? - tartotta Jungkook a fehér nyusziplüsst a feje mellé és a hatás kedvéért még mosolyogni is hajlandó volt, amitől a pult másik oldalában álló Jimin kuncogni kezdett, hiszen a srác ettől végtelenül édes ábrázatot varázsolt magára tudtán kívül.

- Határozottan hasonlítotok. - bólintott Jimin és bár nem volt szíve hozzá, előre nyúlt és kivette a fiú kezei közül a játékot, hogy a többi céllövöldés ajándékközé visszahelyezze. - Mindketten aranyosak vagytok és fiatal lányok ezrei akarnak titeket. - magyarázta, hiszen a rózsaszín nyúl valóban az egyik olyan játék volt, amiért sok lány képes volt több ezer wont fizetni, abban a reményben, hogy megnyerjék azt. Bár Jungkookért nem fizettek még korábban, Jimin elképzelhetőnek tartotta, ha a nyuszi helyett a fiút vihetnék magukkal haza, biztosan hajlandóak lennének még akár pénzt is fizetni.

- Ebben látod, igazad van. - értett egyet Jungkook és kivillantva fogait mutatta be barátjának, hogy tisztában van tökéletes arc berendezésével és Jimin lemerte volna fogadni, hogyha nem éppen a pulton ült volna - ami egyébként tilos, de mégis ki állítaná meg Jeon Jungkookot bármiben is? - még a pólóját is felhúzza, hogy a kockáit is megmutassa.

- Jól van, kaszanova. - rázta a fejét Jimin kacagva. - Örülnék, ha lekászálódnál onnan, mert a főnökasszony még a végén megöl.

- Ugyan. - vonogatta a fiatalabb a vállát. - Tudod, hogy imád engem és emiatt téged se bántana.

- Lehetetlen vagy. - adta fel végül Jimin, majd megigazított a sapkája alól szemébe hulló tincseit, amik a tikkasztó nyári melegben erősen ráizzadtak a homlokára.

Elképzelése sem volt, hogy Jeon Jungkook, akibe lassan egy éve határozottan szerelmes volt, mióta elkezdte az ifjabb az egyetemet, miért pont nála múlatta az időt szinte minden áldott hétvégén, amikor Jimin a vidámpark egyik céllövöldéjében dolgozott. Nem volt ez ellen semmi ellenvetése, hiszen természetesen élvezte, hogy kiválasztottja vele volt, de nagyon nem tudta hova tenni a helyzetet, hiszen az iskola falai között is csak azért kommunikáltak, mert a Jungkook unokatestvére véletlenül Jimin legjobb barátjával jött össze, így egy társaságba keveredtek. Sok buliba jártak együtt ugyan, de nem nevezte volna magukat barátoknak. Inkább közeli ismerősnek tartotta, akibe egyébként őrülten szerelmes volt, de Taehyungon és Yuyun kívül ezt senki nem tudta. Főleg nem imádatának fő eleme.

- Mikor végzel ma? - váltott témát hirtelen Kook, Jimin pedig a szemöldökét ráncolva nézett fel rá. - Yu és Tae egész hétvégén odavannak, azon a nyálas wellness hétvégén, szóval csinálhatnánk valamit kettesben...

- Mi? - szaladt ki a kérdés a szőke hajú fiú száján meggondolatlanul. - H-hogy érted, hogy kettesben? Sose vagyunk kettesben...

- Most is kettesben vagyunk, buta. - ütött játékosan a pulton ülő a másik vállára, aki ettől kénytelen volt zavarában leszegezni tekintetét a földre. - Tán nem élvezed a társaságom?

- Erről szó sincs, csak...

- Nincs csak, Jimin. Ha bezár ez a szar, mármint a céllövölde, elmegyünk együtt mulatni egyet! - mondja ellentmondást nem tűrően a fiatalabb, amire egyébként Jimin nem is akart érveket felhozni.

- Öhm... Yunho jön másfél óra múlva leváltani. - vakarta meg a szőke a füle tövét, ahol meglehetősen elnyomta a sapkája. - Ha gondolod...

- Remek, akkor maradhatunk és felülhetünk a játékokra. - Jungkook hangja csengett az izgatottságtól és olyan gyermeki játékosság csillogott szemeiben, hogy Jimin ajkai ösztönösen görbültek felfelé. - Meg vehetünk olyan édességeket, amiket Taehyung szerint, annyira szeretsz.

Jimin húsos alsó ajkába mélyesztette felső fogsorát és egyszerűen nem bírta felfogni, hogy a fiú, akiért odáig van így figyelt rá. Illetve, arra, hogy közös barátjuk miket állít róla.

- Yuyu szerint te is imádod a vattacukrot, szóval ne tegyél úgy, mintha feláldoznád magad értem. - öltötte ki vidoran az előtte ülőre a nyelvét, mire legnagyobb döbbenetére Jungkook ujjai közé csippentette testrészét és fájdalmasan közel hajolt hozzá.

- Ne nyújtogasd, mert le fogom harapni. - súgta az arcába. Jimin érezte, hogy most nem a melegtől forrósodik fel neki két rózsácskája, hanem imádottja közelsége és kijelentése miatt.

Jungkook elengedte a nyelvét és kissé el is hajolt, majd, mintha mi sem történt volna az imént tovább kezdett fecsegni valami újmozifilmről, de Jimin képtelen volt rá figyelni. Hiszen hogyan is tudott volna, amikor Jungkook az előbb ennyire közel volt hozzá?

Yunho valóban szokásosan időben ért a céllövöldéhez és miután Jimin elmondta neki azt a kevéske infót, amit ilyenkor kellett, már fel is kapta a pult alá helyezett táskáját és Jungkook legnagyobb örömére elindulhattak a többi játékhoz.

- Lehet egy kérdésem? - köszörülte meg Jimin a torkát, amikor éppen a repülő csészealj elnevezésű játékhoz álltak sorba, aminek azon kívül, hogy a saját tengelye körül forog, volt egy másik funkciója, miszerint a teremben a padló is ment körbe körbe, időnként megváltoztatva az irányát, így szinte garantált volt, hogy mindenki hányingerrel és szédülve hagyja el a játékot. Az idősebb srác nem is értette mi a jó ebben, de mivel Jungkook szeretett volna mindenképpen felülni rá, rábólintott, hiszen valóban képtelenség neki ellent mondani.

- Kettő is. - biccentett Kook egy nyuszimosoly kíséretében az alacsonyabb felé.

- Miért töltöd itt minden hétvégédet? - tette fel Jimin a már nyár kezdete óta benne lakozó kérédéseket. - Úgy értem... - seperte fel kissé lelapult szőke tincseit a tarkóján, majd folytatta. - biztosan jobb és érdekesebb programjaid is lehetnének, főleg hétvégén, minthogy engem szórakoztass, amíg dolgozom...

Jungkook ugyanazzal az édes bazsallyal a képén figyelte, ahogy Jimin zavarában elfordítja a fejét és az egyik kifüggesztett térképre szegezi tekintetét. Nem is bánta, hogy ezt tette, hiszen így végre volt ideje jobban szemügyre venni tökéletesre kanyarított arcformáját, kecses nyakát, amin most apró izzadságcseppek folytak le. A pólója szűk fazonjának köszönhetően felfedezhette Jimin minden apró kitüremkedését és a térdig érő zöld nadrág is olyan csodásan nyomódott az alacsonyabb elképesztő idomaira, hogy akaratlanul nyalintott végig ajkán.

Ugyan Jimin nem is sejtette, de Jungkookot sosem izgatták a lányok már a középiskolában sem. Akkoriban ugyan még a fiúkat sem nézte meg, hiszen zavarba jött tőle, de tudta, hogy a lányok semmiképpen nem lehetnek az esetei. Egyszer próbálkozott egy iskolatársával, Yuyu egyik barátnőjével, de egy csókon kívül - ami szintén szörnyű élmény volt számára - semmi nem történt köztük.

Amikor unokatesójának hála megismerkedett Jiminnel, egyből megbabonázta őt a férfi szépsége. Egyszerűen lehetetlennek gondolta, hogy lehet egy fiút eme jelzővel illetni, de ezen elmélete ott helyben megdőlt, amikor Jimin ragyogó szemei találkoztak az ő döbbent bambi párjával.

Akármennyire is macsónak tűnik Jeon Jungkook, nem csak az arcberendezése, a lelke is egy ijedt nyusziéval hasonlatos, mivel bár szerette volna randira hívni a srácot - immár tíz(!) hónapja - valamiért mindig visszatáncolt.

- Nincs ennél jobb szórakozás számomra, Jimin. - ejtette ki szépen ívelt ajkain a szavakat, amire az alacsonyabb újra rákapta tekintetét és döbbenten pislogott rá néhányat. - Szeretek veled lenni, vagy netán téged zavar, hogy...

- Ugyan, dehogy! - szakította félbe Jimin őt, mielőtt folytathatta volna. Érezte, amint ketyegője az ütem kétszeresét, ha nem négyszeresét vette fel és majdnem kiszakította a mellkasát. - Csak érdekelt... ennyi.

Jungkook végtelenül édesnek találta a reakcióját és, ahogy a fejét újból lehajtó fiúra lesett, már biztossá vált benne: Yuyu nem hazudott neki.

A cserfes, nagyszájú Jeon lány teljesen akaratlanul szólta el magát Jungkooknak, amikor május végén együtt ebédeltek. Amikor, azonban megtudta, hogy Jimin érzései viszonzásra leltek, már egyáltalán nem bánta, hogy kikotyogta a titkát barátja legjobb haverjának. Sőt, azóta Taehyung és ő is azon ügyeskedtek, hogy mihamarabb összehozzák a két jómadarat, akik szeptember óta epekedtek egymásért, de még mennyire nagyon...

A két fiú a csészealjak után betért egy elvarázsolt kastélyba, felmásztak egy kisebb hullámvasútra is, majd végre megközelítették Jimin kedvencét, az édességárust. Felvásároltak kókuszrudat, rizssütit valami pockyhoz hasonló édességet, valamint egy óriási epres vattacukrot is.

- Akkora ez a cucc, mint a fejem. - tartotta maga mellé Jimin a pálcára tekeredett cukortömeget. - Tuti rosszul leszek és mehetek a sürgősségire ennyi édesség után...

- Akkor majd megyünk együtt gyomormosásra. - értett egyet Jungkook kacagva, majd leültek a mesefigurák szobrával körbe ölelt szökőkút közelébe egy kacifántos padra, ami valóban úgy nézett ki, mintha egy mesefilmből szalasztották volna, színvilága és érdekes formája végett.

Lepakolták maguk közé a papírzacskót és heves beszélgetésük közepette mindent egytől-egyig be is faltak. Mindketten élvezték a közösen töltött perceket és imádkoztak, azért, hogy lassabban teljen számukra az idő.

Két csillogó szempár és egy ütemre dobbanó szív úgy talált aznap este egymásra, ahogyan az a romantikus filmekben is meg van írva. Apró, észrevétlen érintések és gyengéd flörtnek ható viccekkel telt el a délután és kora este, majd azon kapták magukat, hogy már Jimin albérlete felé haladnak, ami pár utcányira volt csupán a vidámparktól.

- Nagyon jól éreztem ma magam veled. - fordult szembe Jimin a magasabbal, amikor megálltak a társasház előtt.

- Én is jól éreztem magam. - felelte kelletlenül Jungkook és minden erejével próbált valamit kitalálni, hogy még magához láncolhassa a srácot egy kicsit tovább. - Ha gondolod... megismételhetnénk.

- Örülnék neki. - ismerte be Jimin. Fura csend telepedett közéjük, amire órák óta nem volt példa, így Jimin hátrált egyet a kapu felé. - Akkor én azt hiszem megyek is...

- Várj... - kapott az apró csukló után Jungkook, így megállítva a másikat a mozgásban.

Szavak ugyan nem jöttek a szájára és nem talált kifogást, így a cselekedeteire hagyatkozott és a következő pillanatban már magához is húzta a tökéletes férfitestet.

Úgy csókolt a kívánatos, cukortól csillogó ajkakra, mintha a világ legtermészetesebb dolgát tenné. Ujjaival körbe fonta Jimin derekát, amit a másik nem tudott csak úgy a semmiben hagyni. Ahogy Jungkook megízlelte őt, úgy kóstolgatta ő is Jungkookot.

Két egymásba fonódó test állt egyedül az utcán, amit gyönyörűen megvilágított a lemenni készülő nap lágy fénye. Rózsaszínre és lilára színezett ég adta a költői hátteret nekik, így varázsolva a pillanatukat még tökéletesebbé, már ha ezt lehet számukra fokozni.

Többszöri gyenge próbálkozás után tudtak csak leszakadni egymástól, hevesen mozgó mellkassal és olyan bugyuta szerelmes szemekkel, amiket maga Shakepeare is megirigyelne.

- Nem hittem volna, hogy a vattacukor után kóstolhatok ma valami édesebbet. - súgta lágy hangon Jungkook, ujjaival édesen megcirógatva szerelme arcát, aki a bókra fülig pirult. - Megengeded...

Jimin bólintva hagyta, hogy újra megtegyék, amit korábban is és ezt még hosszú ideig így folytatták, csupán a helyszínt cserélték fel az utcáról, Jimin lakására.