Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

29.rész - A szokásos dolgok

Ash szemszöge:

Az idő gyorsan telt. Észbe se kaptam és már le is érettségiztem. Aztán beadtam a jelentkezésem két suliba.

Március közepe van, de a vissza jelzés csak március végén jön meg. Lauren, Camila, Lucy és én, mind egy helyre adtuk be a jelentkezésünket. Csak egy a baj. A jelentkezők 40%-át veszik csak fel, de mivel mindenkinek jól sikerült az érettségi én reménykedek, hogy felvesznek minket. Te jó ég. Milyen jó volna New Yorke-ba tanulni a többiekkel. Egy álmom válna valóra.

Az esküvő óta eltelt fél év. Laurennel szinte folyton együtt vagyunk, de nem visszük túlzásba, nem csüngünk egymáson. Kiválasztottuk az eljegyzési gyűrűket ezzel tudatva mindenkivel, hogy már foglaltat vagyunk. Nagyon szeretem őt és bármit megadnák érte. 

Ez alatt a hat hónap alatt, még nagyobb lett a hírnevük Camzzel. Mindig jött valami felkérés, a rajongói levelek szinte halmokban álltak a szobába. Laurennel a legtöbbre próbáltunk is vissza válaszolni, de aztán egyre több és egyre több jött. Még végül már arra sem érkeztünk, hogy felbontjuk őket, így a legtöbbet átvittük a szobámba, hogy majd egyszer elolvassuk.

...

-Min gondolkozol? - kérdi Lauren és átkarolja a vállam.

-Csak a sulin. Remélem felvesznek minket. Lehetnénk egy szobába - tervezek, mire elmosolyodik.

-Hülyék volnának, ha nem vennének fel. Megérdemled. Keményen dolgoztál ezért.

-De vannak nálam jobbak is! - mondom és fejem fáradtan a vállara hajtom.

-Cody bulit rendezz. Nem megyünk el? - kérdi és egy puszit nyom az arcomra.

-Inkább kihagyom, de te nyugodtan menj! 

-Akkor én se megyek! - elkezdi nyakam csókolgatni.

-Komolyan mehetsz. Nem kell mindig hozzám igazodni. 

-Tudom - suttogja és elkezdi nyakam szívni, ami egyszerre volt jó, de ugyan akkor fájdalmas. 

-Lauren várj egy kicsit - mondom, mire leáll és mosolyogva rám néz.

-Mi az? 

-Nagyon szeretlek - suttogom ajkára, mire elmosolyodik és már sokkal lágyabban csókol. 

-Én jobban szeretlek - nyom arcomra egy puszit. - Volna kedved egy kicsit játszani? - kérdi vigyorogva és hasam alját kezdte simogatni. 

-Csak ha én nyerek - suttogom ajkára és meg is nyalom azt, mire halkan felnevet.

-Szerintem mindketten nyernénk.

-Ez elég fairnek tűnik - magam alá gyűrtem és letámadtam a nyakát. 

-Annyira sexy vagy - simítja ki a hajat az arcomból, mire elmosolyodtam és levettem róla a felsőt. 

-Annyira gyönyörű vagy - próbálom utánozni a hangját, mire halkan felnevet és fordít a helyzeten, így már alulra is kerültem. 

-Gyönyörű vagy Ash - csókol meg lágyan. 

...

-El megyek lezuhanyozok aztán ha akarsz benézhetünk arra a bulira - nyomok egy gyors puszit az ajkára és már ki is szállok mellőle. 

-Megyek veled - jön utánam, mire elmosolyodtam és felkaptam a köpenyem, akárcsak Lauren. 

Beálltunk a zuhany alá és elkezdtem magam mosni. Lauren maga felé fordít és ő teszi ezt helyettem. Minden egyes apró részletre ügyelve, főleg a melleimre. Hátamat a hideg csempének támasztom és Lauren szemébe nézek. A zöld és az kék szempár találkozása. Annyira szeretem ahogy rám néz. Szinte teljesen megbabonáz, elveszi az eszemet. 

-Ha így folytatjuk nem érünk oda a buliba - suttogom vágytól fűtve.

-Igazad van, de annyira imádom a tested - suttogja és finoman combomba markol. 

-Csak a testem? - kérdem és közelebb húzom magamhoz. 

-A tested, a szemed, a lelked, az arcod, az érzéseidet, az érzelmeidet - csókol meg, mire elmosolyodtam. 

-El sem hiszem, hogy már több, mint másfél éve járunk - mondom hitetlenkedve. 

-Miért olyan nehéz ezt elhinni? - kérdi mosolyogva és megfogja a zuhanyrózsát, hogy lemossa rólam a habot. 

-Olyan mintha egy álomba élnék - veszem át tőle a zuhanyrózsát és most én mosom le róla a habot. 

-Szóval egy valóra vált álom vagyok neked? - kérdi egy elégedett mosollyal. 

-Pontosan - nyomok még egy gyors csókot ajkára és már ki is szálltam a zuhany alól. 

Gyorsan elkészülődtem és a nappali felé mentem. Lauren a kanapén ült és valakivel írogatott. Mögé osontam és épp megijesztettem volna, mikor is a képernyőre tapadt a szemem. Egy lány egy meztelen képet küldött neki, amin vigyorog, mint a tejbe tök.

"Ja megismételhetnénk a tegnapit. Nekem oké!"

 Írja az üzenetet Lauren, majd el is küldi azt. Mérgesen kikaptam a kezéből a telefont. Felállt a kanapéról és mikor meglátta, hogy én vagyok az össze zavarodottan nézett rám. Bele mentem a messengerébe. Egy csomó emberrel írogat és küldözgetnek egymásnak képeket. Idegesen felnevetek és csalódottan megrázom a fejem. Lauren telefonját a kanapéra dobom.

-Én most...most kiszellőztetem a fejem! - mondom és kimegyek az ajtón.

Lauren utánam fut és megragadja a kezem. Maga felé fordít és rám néz könnyes szemekkel.

-Megmagyarázom - mondja és arcán már patakokba folynak a könnyek. 

-Hallgatom, hogy a fenébe magyarázod meg azt, hogy miután mi tegnap szeretkeztünk, te elmentél este azzal a kifogással, hogy Camznek szüksége van rád és közben annak a lánynak az ágyába akadtál ki - kiáltok mérgesen. 

-Én, én sajnálom Ash - nyúl a kezemhez, de én azt elhúzom tőle.

-Ne érj hozzám...

-Ő nem számított nekem - ahogy ez kimondta lekevertem neki egy pofont. 

-Elég nem vagyok erre kíváncsi. Elég volt felnéznem a messengeredre, az összessel voltál igaz? - nem szólt semmit csak lehajtja a fejét. - Nem értelek Lauren.

-Sajnálom, kérlek menjünk be a házba. 

-Nem megyek veled sehova - hangosan kifújom a levegőt és letörlöm az arcomon végig folyó könnyeket. - Miért Lauren? Miért csináltad? 

-Mert hülye vagyok.

-Igen az vagy. Mindent megadtam neked, mindig az volt amit te akartál. Akkor basztunk amikor te akartál, én... te jó ég. Végig átbasztál - mondom és majdnem össze estem a nagy soktól.

-Nem ez nem igaz. Szeretlek!

-Legalább most ne hazudj - ordítom le a fejét. 

-Beszéljük meg! - mondja és arcán lefolyik egy könnycsepp.

Mosolyogva lesimítottam arcáról a könnyét. Ajkamba haraptam és megráztam a fejem.

-Nincs miről beszélni. Másodszor baszol át. Soha többet ne írj, ne hívj, ne beszélj hozzám. Vége van, de nincs több második esély! - mondom és a kezemre nézek, amin a gyűrű van. Ezt ő is észre vette és megrázta a fejét.

-Ne, kérlek - suttogja, de nem törődtem vele. Már annyira sírok, hogy minden homályos. Lehúztam ujjamról a gyűrűt és Lauren kezébe adom. 

Arcomat könnyek áztatták. Elkezdtem szaladni, csak futottam és futottam. Mikor elég messze voltam lelassítottam és elkezdtem sétálni. Mérges voltam, csalódott és össze tőrt. 

Észre se vettem, hogy besötétedett. Fogalmam sincs, hogy hogyan, de Katie egyik bárjába kötöttem ki, valami sztriptíz bár volt. Leültem a pulthoz és elkezdtem inni.

-Nicsak kit látok. Vigyáz Lauren féltékeny lesz! - mondja Katie és leül mellém.

Int a pultosnak, hogy öntsön neki is valamit. Elkezdtünk inni. Nem beszéltem hozzá, ami neki is feltűnt. A telefonja elkezd remegni, mire lenéz rá, majd valamit írt.

 Annyit ittam, hogy már kezdtem szédülni és mindenem bizsergett. 

-Nézd Ash. Lauren amúgy jó gyerek csak az a baj, hogy nem fogja fel, hogy milyen értékes is vagy neki. Mert szeret téged. Vagyis ezt érted? Nem tudom mit akartam mondani! A lényeg, hogy te olyan vagy Laurennek, mint nekem Roden. Szükségünk van rátok mert mellettetek jobbak lehetünk - nevet fel Katie. Megcsókoltam, mire ellök magától és megtörli a száját. - Hey kislány. Most mondom, hogy Holland fontos nekem - akad ki.

-Ennyit kéne neki is csinálni? Csak nemet kéne mondania a többi lánynak - mondom és felhúzok egy újabb felest. 

-Lauren mindig is nehéz esett volt, de én látom rajta a változást. Jót tettél vele - simítja meg a hátamat. 

-Szerintem haza megyek! - mondom és felállok.

Vagyis felállnák, de annyira forog minden, hogy a földre esek. Felálltam és mentem tovább. Minden olyan gyorsan történt. Az a lány, a tánc, a taxi, a csók.

...

Reggel mikor felkeltem egy ismeretlen szobába voltam egy ágyhoz bilincselve. Mi a fasz? Nagyon zúg a fejem. Csak egy bugyi és melltartó van rajtam. Az ajtó lassan kezd nyitódni. Egy fekete hajú, kék szemű lány jött be az ajtón.

-Jó reggelt - mondja álmosan és egy tálcát hozz felém.

-Szia!? - inkább kérdésnek hangzott, mint kijelentésnek. 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro