Sajnálom a több hetes kimaradást!

Ilyenkor az emberek általában azzal keresik a kifogást, hogy suli, club-tevékenység...Nálam családi okok voltak, de a kis Hai-chan felszerelkezett részekkel! Nem kertelnék, itt is lenne egy  Albínó vámpír, ki szerint az erőszak mindig megoldás! Subaru x Yuma-tan ! (a részt a Set it off! Wolf in Sheep's Clothing-ra írtam :) )

Yuma egyedül ballagott a kihaltfolyosón. Barna copfja minden lépésénél lágyan vállánakcsapódott, miközben a monoton cipőkopogások egyre halkultak. Alány már osont. Meg akart szökni a kastélyból, és úgy érezte,az ötlete sikerülni fog, bármennyire életveszélyes. Megállt azegyik ablaknál, körülnézett, hogy biztosan nincs-e senki akörnyéken, majd bő fekete kapucnis pulóverének ujját feltűrte.Gézkötései közül előhúzott egy tűt és egy kisebb kést, ésezzel a két tárggyal kezdte babrálni a zárat.

-Mit csinálsz?-a lányban megfagyott avér. Pont, mikor már a szabadság izét érezte szájában.Ráadásul pont az egyik legutálatosabb testvér talált rá. Vöröstekintetével a lány kezeinek mozgását követte, amivel azeszközöket rakta le a párkányra, és szembefordult a férfival.

-Csak múltkor észrevettem, hogy rossza zár, és megcsináltam.-adta az ártatlant, állítását egyműmosollyal toldotta meg.- Most pedig, ha megbocsátasz.-A lányfelkapta a tárgyakat, és sietve távozott a folyosóról, egyedülhagyva a férfit, akin látszódtak a kételyek, amint az elméjébenkavarogva újabb és újabb tényeket állítanak fel, miszerint egyszökést zavart meg, még épp időben. Amint észbekapott, a tettesmár eltűnt a látóköréből. Dühösen csapott a falba, ami ahirtelen támadásra berepedt, ő pedig idegesen csettintettnyelvével.

-Tsch, legközelebb elkapom...

Nemsokkal később már az összesSakamaki fivér lent vacsorázott Yumával. Senki sem szólalt meg,mindenki az ételre koncentrált. Egyvalakit kivéve. Yuma a többiekarckifejezését figyelte, de pozitívan csalódott: Subaru nemárulta be.

-Milyen napod volt?-kérdezte Reiji alány felé fordulva, miközben teáját kortyolgatta rózsaszínvirágos csészéjéből.

-Nem történt semmi különös. Csaksétáltam, és a szobámban voltam.-Mosolygott, mire Subarurácsapott az asztalra.

-Egy fontos részletet kihagytál...nemgondolod?- Yuma sokkoltan nézett a férfire. Ha most beárulják,neki vége, és az öngyilkosságából gyilkosság lesz.-Haddsegítsek emlékezni..-nézett az albínó a lányra- az„ablakszerelés" kihagytad...

-Miről beszélsz, Subaru-kun? Kisszuka tud szerelni? Hát ez csodás! Nem kell szerelőt hívnimiattad!-Csodálkozott Raito, majd elgondolkodott.- Vagy azablakszerelés alatt a SZÖKÉST érted?

-Yuma-san rossz volt, Ugye,Teddy?-Beszélt Kanato a mackóhoz, Yuma pedig ijedten húzódotttávolabb tőle.

-Kellemeten, de nem érdekel.-állt felShuu az asztaltól, és elhagyta az étkezőt.

-Jellemző...-masszírozta orrnyergéta másodszülött.-Felelőtlen lustaság...De ami téged illet-nézetta barna hajúra-Egy hétig nem hagyhatod el a kastély déliszárnyát, és a vérszívásod triplázódik.-a lány szomorúanbólintott egyet, és felállt az asztaltól.

-Köszönöm a vacsorát.-suttogta, ésa legidősebb példáját követve, távozott a teremből.

Szomorúan sétált a végtelenhosszúságúnak tűnő folyosón, mígnem egy hirtelen ötlettőlvezérelve felment a lépcsőn, egészen fel a tetőre.

A szél hűvös fuvallattal fogadta afiatalt. Hajgumiját kikapta hajából, és hagyta, hogy a barnatincseit táncba hívja a szél. Odalépett a tető peremére.Egyetlen lépés. Egy rossz mozdulat, és minden szenvedésnek végetvethetne. A lányt csak pár másodperc választotta el életevégétől, de a háta mögül valaki megszólalt.

-A könnyebb megoldástválasztod?-Subaru kérdőn nézett a kétségbeesett lányra, akibarna szemei a mélység, és a fiú között jártak.-Megfutamodsz avégzeted elől?

Yuma ökölbe szorította kezeit. Mostnem hiányzik neki a lebeszélés, főleg nem egy agresszívvámpírtól, aki miatt tenné meg ezt a cselekedet.

-Nem hiányzik a térítésed.

-Csak magam miatt vagyok itt. Szomjasvagyok-vont vállat egykedvűen.

-Hogy tudsz mindig csak magadragondolni...-szűrte ki dühösen fogai közül Yuma.

-Tsch, és te, hogy tudod ahazugságaidat igazságnak álcázni? A többiek mindig beveszik azállításaid, de engem nem versz át!

-Téged már átvertelek..-húztagonosz mosolyra ajkait-rengetegszer átvertelek.

-Bűnös vagy gondolataiddal együtt...

-Hidd el, legszívesebben megölnélek,de a kés nálad van.-a fiú szúrósan tekintett a lányra.

-Egy gyáva öngyilkosnak aszagátérzem, jobb is lenne, ha odavesznél, itt te vagy a probléma!-

Megannyi mázsás súllyal rendelkezőszót zúdított a barna hajúra, meggondolatlanul. A lány belülösszetört a szavak hatására, és ez reakcióján is meglátszott:ajkai megremegtek, a levegőt szaggatottan vette, szemeibe könnyekgyűltek. Bánatosan rámosolygott a meglepett fiúra, majd kétkezét kitárta, és zuhant.

Várta a megváltó fájdalmat,eszmélet vesztést, halált, de a kemény beton helyett két erőskarba esett.

-Régóta reméltem, hogy elhagyodbeteg tetteidet-Yuma ijedten nyitotta ki szemeit, és feltekintettSubarura.-...hogy majd egyszer látni fogod mind azt amit velemtettél, mert..-a fehér hajkorona tulajdonosa elpirult, és hirtelenüvöltötte el szándékait-SZERETLEK, A FASZOMBA IS!

A lány lefagyva nézte a pirospozsgásvámpírt, majd miután felemésztette a hallottakat, ravaszulelmosolyodott.

-A karma begyűjti azadósságod...-megragadta Subaru nyakláncát, és lehúzta azalbínót egy csókra.

Nyuhh gyálákáim, hát ez egyszámomra irtó kawaii ff lett. Őszintén, lehet, el kéne mennemvalami „írásjavító" tanfolyamra, mert hát a két erős karhelyett két sós kart olvastam. Nemsokára jön az újabbrészecske!(#holnap, mert bepótolom az elmaradottakat)