Sorry Guys, de inspiráltak, és
Yumiko-senseinek miszáj megírnia.
(A fönti AMV-ből jött az ihlet⬆️)

Idegesen doboltál combodon ujjaiddal a lelátón, amikor a Rakuzan egy ujjabb kosarat dobott. De te inkább ellenségnek hívtad őket. Az "ellenség" név egy régi emlékfoszlányig nyúl vissza.

"A Teikoban az utolsó évetek közeledett, utána választanok kell egy felső-középiskolát, ahonnan majd az egyetemre mehettek. Mindenáron eldöntötted, hogy a Rakuzanba mész, Akashi miatt, aki a legjobb barátod, és egyben titkos szerelmed. Igaz, mostanában Akashi furán viselkedik, de ez mindenkivel megesik. Épp a tornaterem felé tartottál, amikor Kise ijedt arckifejezéssel rohant feléd.
-Mi az Kise?
-(N-Név)-cchi!! Segíts! Itt vér fog folyni!!-Olyan komolyan mondta Kise, hogy azt hitted, Titánok vs Felderítő egység harcról, vagy valami ilyesmiről van szó,így futva követted őt, a tornateremig, ahova benéztél. A pálya szélén Kuroko, Aomine, és Midorima állt, a pályán Murasakibara és Akashi.
"Végül is"-gondoltad-"Egy titán méretű ember küzd a Levi erősségű Akashival."
Ránéztél a táblára- és nem hittél a szemednek. A táblán ez állt:
Murasakibara: Akashi:
4 0

Akashi lehajtott fejjel állt Murasakibara előtt, akinél a labda volt. Nem hallottam, mit mondott, de a következő pillanatban elindult a labdával, de Akashi kilökte a labdát a kezéből, majd felnézett. A szemei nem megszokottak voltak... végül 4-5-re nyert Akashi, de mégfurcsább lett. Mintha ridegebb lett volna pár perc alatt. Elhatároztad, hogy megkeresed őt, és beszélsz vele. Ugyanis az érzéseidet tisztáznod kell előtte.
Lassan lépkedtél a folyosón, az ismerős szoba felé haladva. Bekopogtál, és egy "Gyere be"-t hallottál, majd kinyitottad az ajtót, és beléptél. Akashi az ablak előtt állt, háttal neked. Egyenruhája mint mindig, rendezett volt, és olyan jól állt neki.
-Mit szeretnél?-kérdezte ridegen.
-Csupán beszélgetni.-próbáltad a feszültséget oldani, de lehetetlen volt.
-Heeeh, beszélgetni.-mondta, és mintha eltöprengett volna ezen a szón, majd a lehető legridegebben válaszolt.-Nincs szükségem beszélgetésre.
Hirtelen nem tudtál szóhoz jutni. A legjobb barátod, Akashi, akivel régen olyan jól elbeszélgtettetek, mindig együtt lógtatok, most látni se akar.
-Akkor szeretném, ha tudnád-Próbáltad végigmondani, de félbeszakított.
-Tudom, hogy szeretsz. De, ez engem nem érdekel. Nem kellesz. Nincs rád szükségem.-mondta hidegen, majd megfordult. Az arcáról az undort, és a lesajnálást lehetett leolvasni. Elkezdett feléd közeledni, és folytatta-Egy olyan lány, mint te, kinek kellene? Elvégre, nincs benned semmi. Semmi figyelemre méltó, mégis, megpróbálsz barátokat szerezni. El kell, hogy szomorítsalak: az összes barátod kihasznál. Kihasználják a segítséged, és az eszed, bár, ha még ezt sem vetted észre, akkor a semmit keresik. Én is kihasználtalak. - mondta, és benned megfagyott a vér. A legjobb barátod, kihasznált? Nem, ez lehetetlen.
-Kihasználtalak, hogy legyen menedzserünk, legyen ki foglalkozik a mezeinkkel, legyen ki segít a többieknek a tananyagban-Folytatta, majd álladra emelte jobb kezét, és kicsit felljebb döntötte-Ugye te sem gondoltad, hogy szeretnek téged?-egy undok vigyor jelent meg az arcán. A szavai késként hatottak, melyek a szívedet döfték, és minden egyes döfésnél egy darab kitépődött belőle. Szemeidet fátyol hintette be, majd ellökve Akashit kifutottál a teremből, meg sem állva otthonodig. Szüleid arckifejezésedet látva megbeszélték a hátad mögött, hogy az utolsó évedet egy másik alsó-középben töltöd. Még azbap este eldöntötted, hogy nem a Rakuzanba tanulsz tovább."

Most itt ülsz a Seirin és a Rakuzan meccsén, és Kuroko-nak szurkolsz. Akashi megint sikeresen elvette tőlük a labdát, te pedig még inkább idegesebb lettél. Miért nem tud veszíteni? Mi a gyengepontja?-agyaltál, amikor Kuroko mondott valamit Akashinak. Akashi pedig egyenesen rád nézett, benned pedig ismét megfagyott a vér. Mert amikor rád nézett, a szemei ismét egyformák voltak, és mosolygott. Könnybelábadt a szemed, mert -reményed szerint- visszakaptad a régi Akashit. A meccset végül a Seirin nyerte, és Akashiék veszítettek. Rohantál, Akashit keresve szemeiddel, hogy minnél hamarabb találkozz vele. De sehol sem találtad. Tempódból fokozatosan vettél le, mígnem megálltál. Hazament. Itt hagyott. Újra elveszítetted a reményt, de egyszer csak valaki mögüled megszólalt.
-Rég találkoztunk, (Név).-Megfordultál, és Akashival találtad szembe magad. Örömödben megint sírhatnékod támadt. Könnyeid lefolytak arcodon, melyeket Akashi egy hirtelen mozdulattal letörölt. Ismét megemelte álladat, de most mást mondott.
-Hiányoztál. Mégiscsak vannak emberek, akik szeretnek téged.-Mondta, majd ajkait ajkaidra tapasztotta.