8. Fejezet
Cináj viszonylag hamar elment és Kini kibújhatott a relytekéről. Az órára nem mert be menni, mert akkor rögtön lebukik, legalábbis gyanus lesz a Tanárnőjek.
Ettől vezényelve, pár perc múlva arra a következtetésre jutott, hogy besettenkedig az aura őrző irodájába. Nehéz művelet, de már régebb óta megakarta ejteni és most alkalmasnak tűnik az idő a betörésre, akarom mondani a látogatásra. Azért is ment most, mert Cináj jövőhéten elutazik valahova. Elvileg még a többi tanár sem tudja az úticélját, vagy nem árulják el.
Így indult el az iroda felé. Először is el kell érnie az átjárót, mert a tantermek a jobb szárnyban kaptak helyet, a tanárok lakrésze pedig a bal szárnyban. Egyébként hivatalos megnevezése is van a két épületrésznek, de ezeket nem szokták használni, csak például hivatalos iratokon. Annyit még elárulok, hogy a legtöbb hely nevezetes emberekről vagy eseményekről kapják nevüket. Így kapta a két szárny és az iskola többi része is a nevét.
Kini elindult a folyosón balra, hogy a sarki lépcsőn haladhasson tovább, amin jelenleg tartózkodik a legforgalmasabb lépcsőház. Útközben összefutott egy tanárral, de sikeresen elbújt egy oszlop mögé. Igen, itt is vannak oszlopok az égbetörő ablakok között. Ugyanolyan fehérek mint a gyengélkedőn, de a belmagasság miatt kicsit alacsonyabbak és barátságosabbnak tűnnek. A harmadik emeletre kellett feljutnia, mert onnan lehet az átjáróra lépni.
Végig sietett az üveggel körbe vett, fényes összekötő úton és már meg is állt az iroda előtt. A a fülét az ajtónak nyomta, de jól sejtette, nem volt benn senki. Benyitott a meglepetésére, nyitott irodába. Gyönyörűszépen nézett ki. Vagyis akarta volna gondolni ha nem az "ellenségéé" lenne. Az ajtóval szemben egy sötét fenyőből készült, faragott, nagy íróasztal tárult elé. Az asztal mögött egy feketés-pirosas bőrszékkel. Vagy inkább fotellel. Szemben vele, egy átlagos fa székkel. Az asztal mögött a falat piros, bársonyszerű tapéta fedte arany mintával, mi a plafonig futott. Egyébként a szoba belmagassága a folyosóhoz képest magas volt, de ott sem alacsony. A szoba hátsó felében levoltak kerekítva a sarkok, mivel az épület sarkán található örtotonynál helyeszhkedett el. Óriásnak tűnt a helyiség, de össze-vissza helyezkedtek el ládák, szekrények és tekercsek. Így mégis kis légtér maradt. Az íróaasztalon persze patyolat tisztaság uralkodott. A külső fal felé néző, hosszanti oldalon terpeszkedett egy nagy ablak, ami előtt vörös függöny lógott kiengedve. Így félhomályt varázsolt, megnehezítve a keresést. Mégis gyorsnak kellett lennie és nem szabadott elmélkedni semmin, mert az csak az itt tölthető ideét venné el.
Mit is keresett pontosan? Cináj (új) aura őrző furcsa viselkedésére utaló nyomokat. Remélet, hogy nem egy árulást fog felfedezni, mert abból semmi jó nem sülhet ki. Lehet egy világot ment meg, de a saját életét is veszélyezteti jelen helyzetben. Idegesen kezdett el kutatni, mert nem maradhatott sok ideje. Akár mikor kicsöngethetnek és neki addigra el kell tűnnie. Plussz még valami okot is ki kell találjon miért nem volt órán. Félt, hogy ha lebukik senki nem áll a pártjára. Ez volt a legnagyobb gondja, hogy egyedül marad, életveszélyben.
***
Már majdnem feladta mikor megpillantott egy ládát. Amit különleges talált rajta, hogy a sötétség jelével volt ellátva. Pontosabban egy fekete árny, közepén a Fájdalomostorával. Ennek a tárgynak gondolatára már felszisszent, pedig egy darab ilyen ostor sem ért a bőréhez.
A sötétség egy nép, de egy képességnek is nevezhetnénk. Ők olyanok akár a tűz népe vagy a víz népe. Csak egy képesség, de mégis a legeslegfélelmetesebb és legeslegveszélyesebb. Átkot, örök fájdalmat hozhatnak. A világ többi népe nagyon régen alkut kötött velük mikor, majdnem a világvége következett. Ez megakadályozta, hogy pusztítsanak. Sokáig feltartotta őket, de így is, kissebb támadásokkal befolyásolták a biztonságot. Vagyis megszegték az alkujukat. A kínzás, szenvedtetés, öldöklés a kedvenc műfajuk. Ezt már sokszor átélték a megtámadottak. Pontosítv az egész világ. Azt mondják, vér láttára összefut a nyál a szájukban. Kini sose tudta, hogy ezt ilyen szinten elhiggye-e, de abban biztos volt, hogy mindennek a vesztét okozhatják ha egyszer örökre megszegik esküjüket. Éppen nagyon rossz volt, hogy egy ilyen ládát talált tanára szekrényében. Bár meg sem kellett volna találja hivatalosan, de ez most mindegy.
Egy hozzájuk köthető tárgy sem lehetett a birodalmukon kívül. Beleértve családi ereklyéket, népüktől lévő adományokat, cselszővésük kellékeit, múzeumok kiállítási darabjait és miegy mást. Ami rosszat jelentett ebben az alkuban a "fehèr" népek számára, hogy az összes ellenük védelmet nyújtható, halálos eszköz sem juthat ki területükről.
Egy birodalmat alkotott a sötétség népe, régen elfoglalt területük 2/3-át megtarthatták, de aki távozni szeretet volna a leigázottak közül, el kellett engedjék bántalmazás nélkül.
Ennyi most elég a történetükről. Inkább mesélek pár mondatban a Fájdalomostoráról. Minden képességnek, de lehet pontosabb, ha úgy mondom népnek, meg van a maga különleges fegyvere. Ezek rendelkeznek népük képességével. A legtöbb helyen mindenkinek van belőle egy, például a tüzeknél a Lángkardja vagy a sötétségnél a Fájdalomostora. Van olyan nép ahol csak egy, vagy egy két darab készült belőlük, így nem harcolhat minden harcos azzal.
A Fájdalomostora a sötétség harcosainak fegyvere. Mindegyik fekete, de egyesekét minta borítja. Átkok, jelek, és személyenként eltérő motívumok. Ezeknek a jelentésèt csak a tulajdonosa tudja.
Kini lemelte a polcról a dobozt. Megforgatta a kezében és egy szépen megmunkált, fekete lakatot fedezett fel. Újra szétnézett a szekrényben, de nem találta meg a kulcsot. Idegesen fújta ki a levegőt, nem maradhatott sok ideje. Oda szaladt az íróasztalhoz és kihúzta a diókokat. Az egyikben meglátott egy apró, fekete kulcsot felfűzve egy nyakláncra. Gyorsan kiemelte és bele illesztette a zárba. Talált süllyedt, kattant a zár és Kini kiemelt a ládikóból egy sárgás tekercset, átkötve vörös szalaggal és egy fekete pecséttel amin a sötétség jele volt. Megfordult és pont, hogy ellépett az asztaltól zajokat hallott az ajtó felől. Megijedt és hirtelen leblokkolt, de aztán gyorsan jobb oldalt elhelyeszkedő, kicsit kintebb húzott szekrényhez futott. Most már érthetően kitudta venni a szavakat, ami két nő között zajlhatott.
-Majd beszélek vele!-hallotta osztályfőnöke hangját.
-Köszönöm Hina, igazán köszönöm!-szólt Cináj nyugodtan.
-Nincs mit! Gondoskodom róla, hogy többszer elő ne forduljon az osztályban.
-Nagyon ügyesen végzed a feladatodat!
-Köszönöm aura őrző!-a göndörhajú léptek zaját, aztán a kilincs hangját hallotta meg. Gyorsan beugrott a szekrény mögé a ládával együtt. Már nem volt ideje elhagyni az irodát.
Kitárult az ajtó és Cináj lépett be. Elsétált az íróasztaláig és le tette a cuccát. Kimerültnek és idegesnek tűnt Kini szemében. Az aura őrző megállt egy pillanatra. A göndörhajú a ládát szorongatva kezében, csak a szíve dobogását hallotta. Cináj afelé a szekrény felé fordult, ahol Kini elbújt. Felé sétált, de végül a szekrény mellett lévő sötètbarnára festett ajtónál állt meg a lába. Igen, nem említettem, ténleg ott egy ajtó. Cináj megfogta a réz kilincset, de az ajtó nem nyílt ki. Kini keze megremegett a félelemtől. Nagyon közel állt hozzá az őrző, félt, hogy lebukik. Cináj szitkozódva megfordult. Sajnsos a szekrény írányába és az íróasztalhoz vette az irányt. Nem sokat haladt, megtorpant és visszafordult. Elgondolkodva haladt vissza, ahol a szekrény felé fordulva megállt. Pontosabban a szekrény mögötti kis zug felé fordultva. Bele nézett az árnyékba és megpillantotta Kinit. Felemelte a fejét, a lány szemébe nézett és selytelmes, gonosz vigyorra húzta ajkát.
Sziasztok!
Nem tudom hányan olvassák, amit a feji aljára írok, de azért én írok ide. Nem tudom miért és hogyan, de nekem mindig van mit íronom egy rész végére.
Azt szerettem volna most kiírni, hogy felszeretném újítani az eddigi fejiket. Ez nem biztos, hogy jövőhéten lesz, de majd írok ha átjavítottam bármelyiket is. Emiatt lehet valamikor lesz max pár hét szünet egy új részig. Nem biztos, hogy most. Úgy is látni fogjátok mikor raktam ki egy részt.
Lehet lassan, egy kicsit változni fog a könyv borítója és lehet a címe is. Nyugalom megfogjátok találni a történetet! Csak arra gondoltam, hogy ez egy kőnyv sorozat lesz. Vagy pedig egy előzmény sztorit fogok hozni. Pontosabban előzményes könyv tuti lesz, mert régóta tervezgetem. Ezért a Képességek világában egy sorozat cím lesz, így fog kapni a könyv még egy másik nevet is. Amikor kitaláltam a biztosat akkor majd ugyaníg, kiteszem ide!
A másik, hogy szerintem ez egy töményebb és sok új információt hordozó fejezet lett. Nyugodtan írjatok ha valami emiatt nem lett világos. Vagy olvassátok el 100 ezer milliószor xd.
Egyébként meg áll még a kérdezz-felelek, úgyhogy írjatokkkkkkkk.......
Na akkor, ezt most publikálom. Nektek meg már publikálva van😂.
Úgyhogy, további szép napot mindenkinek!
(Egyébként én hosszan szoktam magyarázni? Csak, mert szerintem elég hosszan írtam le amit szerettem volna).
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro