- Ha van kedved, maradj itt estére. Csinálunk valami közös programot. – vetette fel az ötletet, kissé belepirosodva.

Nem tudtam mit válaszolhatnék. Kissé korainak találtam, ugyanakkor semmi kedvem nem volt hazamenni.

- Rendben. Maradok, ha senkit sem zavarok. – bólintottam rá.

- Minket nem zavarsz. – kelt fel a fekve nyomó padról Kai. – Mi több, jó hogy végre egy lány is van köreinkben.

- De ha itt alszom, haza kéne mennem pár cuccért. – néztem az előttem álló magas fiúra. – Nincs pizsim, se fogkefém.

- A miatt ne aggódj! Majd én adok. Alhatsz az egyik pólómban, fogkefe meg bőven van. Suho előrelátó volt, és egy csomót vásárolt. – nevetett.

- De váltóruhám akkor sincs. – csóváltam meg a fejem.

- Akkor azért elugrunk. – fogta meg újra a kezem.

Leparkolt a házunk előtt, s közölte, hogy a kocsiban megvár. Berongyoltam, és amilyen gyorsan csak tudtam összepakoltam szükséges cuccaimat.

- Rosé, hát haza jöttél? – lépett be a szobámba Taehyung.

- Igen, de csak pár cuccomért. Már megyek is. – kapkodtam.

- Hová? Hisz most értél haza. – csodálkozott el.

- Chanyeolhoz. Ma este náluk alszom. – feleltem és közben leltároztam táskám tartalmát.

- Szóval ennyire komoly, ami köztetek van? – ült le az ágyamra.

- Mondhatni. – bólintottam. – Szeretjük egymást.

- De nem korai ez egy kicsit? Hisz csak 2 hónapja ismeritek egymást. – intett óva. – És idősebb, is mint te.

- Ne aggódj! Ő nem olyan. Kedves és tisztességes. Egy igazi úriember.

- Hát akkor szép estét. – ölelt magához. – Ha bármi gond van, szólj és megyünk!

- Nem lesz semmi gond. – ráztam meg a fejem. – De mindenképp szólok, ha lenne. – nyugtattam meg. Elköszöntem és már mentem is. Beszálltam mellé a kocsiba, s visszahajtottunk hozzájuk.

Az ajtón belépve egyből Baekhyun fogadott. Mosolyogva megölelt, majd csuklómnál fogva vezetett be a nappaliba.

- Örülünk, hogy itt vagy. – köszöntött Suho.

- Ne haragudj, hogy az előbb nem mutatkoztunk be. – hajtott fejet D.O.

- Nagyon bele voltunk merülve az énekpárbajba. – mentegetőzött Chen.

- Semmi baj. Nekem tetszett, amit hallottam belőle. – mosolyodtam el.

- Valóban szemrevaló lányka vagy. – nézett rajtam végig Sehun. – Kikaptad a főnyereményt tesó! – karolta át a mellettem álló fiút.

- Tudom, éppen ezért nem mehetsz a közelébe. – nevetett Chanyeol.

- Játszunk valamit! – vetette fel az ötletet Xiumin.

- Benne vagyok. – foglalt helyet Kai.

Mind leültünk és elkezdtünk unozni. Az első kört én nyertem, amire eléggé rá is csodálkoztak. Végül annyit játszottunk, hogy legalább egy kört mindenki nyert.

- Nézünk filmet! – ült fel a kanapéra Baekhyun.

- Áh, én már nagyon álmos vagyok. – ásítozott D.O. – De ti nézzetek nyugodtan! – indult el a szobájuk felé.

- Ne haragudjatok! Én is megyek. Jó filmezést. – csatlakozott hozzá Suho.

- Akkor heten maradtunk. – állapította meg Kai.

- Rosé, te mit szeretnél nézni? – fordult felém érdeklődve Baekhyun.

- Rátok bízom. – adtam a rövid és egyszerű választ.

- Nézzünk horrort! – dörzsölte ördögien kezeit Xiumin.

- Nem tartom jó ötletnek. Nem vagyok oda az ijesztő dolgokért. – ellenezte Chen.

- Én támogatom a horrort. – értett egyet a legidősebbel Sehun.

- Neked is megfelel? – karolt át Chanyeol.

- Ha nektek jó, nekem is. Szeretem a horror filmeket. – bólintottam rá. – De Chen miatt nem kéne mégis inkább mást néznünk? – fordultam a fiú felé.

- Miattam ne aggódj! Mindig ezt csinálják. – sóhajtott. – Már hozzászoktam. – helyezkedett el a kanapén, majd az ölébe vett egy párnát.

- Ma este én választok. – húzta mosolyra száját Kai, majd rányomott az egyik filmre.

JUNGKOOK SZEMSZÖGE

El sem hiszem, hogy Lia tényleg itt van. Lassan egy éve annak, hogy utoljára láttam. Mikor elment nehéz volt. Sokat sírtam miatta. És most. Újra itt van mellettem. Mintha semmi nem változott volna.

A szobámban feküdtünk az ágyon összebújva, amikor meghallottam Rosé hangját. Végre itthon van! Már épp készültem kikelni az ágyból, hogy megkeressem, de Lia visszatartott. Egy aprócska csókot lehelt ajkaimra, ezzel maradásra késztetve.

Nem tudtam ellenállni. Még mindig odavoltam érte. Visszacsókoltam, kezemmel pedig közelebb húztam magamhoz. Kissé belenyögött csókunkba, amitől egy mosoly terült el az arcomon.

- Annyira hiányoztál. – suttogtam fülébe.

- Ahogy te is nekem. – fonta körém karját.

- Éhen halok. Ennünk kéne valamit! Te nem vagy éhes? – pillantottam rá.

- Lenne pár ötletem, mit csinálhatnánk evés helyett. – kezdte el csókolgatni nyakam. Apró csókjai kisebb szívásokká és harapdálásokká alakult át.

- Semmit sem változtál. – csókoltam meg újból. – De tényleg éhen halok. Ha vacsiztunk, utána áttérhetünk arra is, amit te szeretnél.

- Rendben. Vacsizzunk, de aztán tartsd be az ígéreted! – nézett rám hatalmas barna szemeivel. Feltápászkodott az ágyról, s a konyha felé indult.

- Rosé? – néztem a konyhában szorgoskodó Jinre. – Miért nem ő készíti a vacsit?

- Nincs itthon. – adta az egyszerű ugyanakkor rövid választ Nam Joon.

- Hogy lehet, hogy nincs itthon? Megmernék rá esküdni, hogy az előbb az ő hangját hallottam. – értetlenkedtem.

- Hazajött pár cuccáért, és ment is. – rántotta meg a vállát Suga.

- Chanyeolnál alszik. – tette hozzá Tae.

- Ezt nem kellett volna elmondanod. – szidta meg az előzőt Jimin.

- Mi? Chanyeolnál? – szorult ökölbe a kezem. Elöntött a düh, és a féltékenység. Ő az enyém. Csak is az enyém, és nem hagyom, hogy bárki megkaparintsa.

- Kookie, nézz rám! – fogta kezei közé arcom Lia. – Ne törődj vele! Neked itt vagyok én. – suttogta fülembe. Bárhogy is próbált nem tudott megnyugtatni. Másra sem tudtam gondolni, csak Rosére. Arra, hogy mégis miket csinálhat vele az a féreg. – Ne felejtsd el mit ígértél! – nézett rám kérlelőn. Valahogy le kellett vezetnem a feszültségem. Felkaptam az ölembe, s egyenesen a szobámba vittem. Ott az ágyra löktem, és felé másztam.

ROSÉ SZEMSZÖGE

- Remek film volt! Nagyon tetszett. – lelkesedett Xiumin.

- Nekem is bejött, bár azért sajnálom, hogy a végére mindenki meghalt. – sóhajtottam.

- A horrorfilmeknek ez a lényege. – nevetett Sehun.

- Meg kell hagyni, ez a film még nekem is tetszett. – állt fel a kanapéról Chen. – De ha rémálmom lesz...

- Azt minden bizonnyal én fogom elszenvedni. – sóhajtozott Baekhyun.

- Menjünk is aludni. – vetette fel az ötletet Kai. – Jó éjt!

- Én még gyors letusolok, ha nem gond. – indultam meg a fürdőjük felé.

- Menj csak nyugodtan! Törölközőt találsz a polcon, tusfürdőt pedig a kád szélén. – csukta be mögöttem az ajtót Chanyeol. – Itt megvárlak. Nem akarom, hogy bárki is rád nyisson.

- Köszönöm. Sietek. – kezdtem hozzá levetkőzni. Nem húztam az időt. Bevizezett testem gyors átmostam tusfürdővel, majd leöblítettem. Mi tagadás elég pasi szagom lett, hisz férfi tusfürdőt használtam. Ezután felvettem a Chanyeoltól kapott pólót, ami magasság különbségünk miatt a combom közepéig ért. Megmostam a fogam, majd boldogan nyitottam ki az ajtót. – Kész vagyok!