Heyho! ❤️
Tudom, azt mondtam, hogy a héten nem lesz új rész, de mivel bezárták a sulit, így lett időm. Szóval jó olvasást és várom a véleményeket! ❤️

Már maga a fürdőzés is eléggé izgató volt, de ami utána következett, csak még inkább. A szobában ugyanis az ágy melletti szekrényen már vált a két elkészített pezsgős pohár, s a hozzá tartozó alkohol is, emellett néhány eper is.

- Úgy látom, ebből nem igazán lesz filmezés. - mértem végig a szobát, s az előttem egy szál köntösben álló gyönyörű lányt.

- Tudom, hogy fáradt vagy, így áttehetjük más korra is. - válaszolta szomorkásan. Mégis, hogy bánthatnám meg, ha már ennyit készült? És egy gyors menet belefér. Legalább levezetem a feszültségemet, ami fürdés közben keletkezett ott lent.

- Nem kell áttennünk semmit. Hozzád sosem vagyok túl fáradt. - léptem a pezsgőhöz, majd töltöttem belőle mindkettőnknek.

Belekortyoltam, s ízlelgetni kezdtem a bódító hatású italt. Régen is mindig ilyet ittunk. Persze csak titokban, hisz akkor még nem voltam nagykorú. Visszajött minden régi emlékem. Az első alkalom amikor lefeküdtünk, az első csókunk...

A kiürült poharat a szerkényre helyeztem, őt pedig magam alá döntöttem az ágyon. Fölé tornyosultam, s szép lassan megfosztottam köntösétől. Így már teljesen meztelen feküdt alattam, angyali sóhajokat kiengedve ajkai között.

A mai próba mégis csak jobban kifárasztott, mint azt gondoltam. A kezeimből kezdett az összes erő kimenni, így alig tudtam megtartani magam felette. Még sohasem volt velem ilyen.

- Látom, tényleg nagyon elfáradtál. - szóval neki is feltűnt. Remek! - De ne aggódj! Erre is van egy megoldás. - fordított helyzetünkön, s csípőmre ült. - Ma én irányítok. Nem kell semmit tenned, csak élvezd a helyzetet! - lehelt egy csókot ajkaimra, majd lábaim közé férkőzött. Az alsó alól kiszabadította nemességem, s a szájába vette. Az érzéstől egy hatalmasat mordultam, hisz iszonyat jól esett, ujjaimat pedig hajába vezettem.

***

Másnap reggel hatalmas vigyorral az arcomon ébredtem. Isteni estém volt. Sikerült teljesen kielégülnöm, így minden happy volt. Lia még békésen szunyált mellettem. Eszem ágában sem volt felkelteni, így kicsoszogtam a nappaliba. Rosé már minden bizonnyal elkészítette a kávémat.

Azonban a nappaliban nem teljesen az várt, amire számítottam. Mindenki kint ült, s meredten bámultak maguk elé. Lemaradtam volna valamiről? Megbeszélés van? Akkor mégis miért nem szóltak?

- Mi folyik itt? - tettem fel a kérdést, mire mind rám kapták a tekintetüket. Nam Joon fusztrált volt, Jin sírt, akit épp Tae próbált megvigasztalni, Yoongi pedig az orrnyergét dörzsölgette.

- Ezt mi is kérdezhetnénk! Mégis mit műveltél? - esett nekem Jimin. Nem túlzok. Szó szerint nekem esett. A falnak lökött, s aprócska kezeit ökölbe szorította. A szemei szikrát szórtak. Mégis mi ez az egész? Teljesen nem értem mi történik itt.

- Hé! Állj le Mochi! - szólt rá Yoongi.

- De hisz tuti az ő hibája! - mutatott rám ingerülten.

- De mégis mi?- értetlenkedtem. - Mit követtem el?

- Te nem is tudsz róla? - kérdezte meglepetten Hobi.

- Miről?

- Rosé elment. - sóhajtott leaderünk.

- Hogy érted azt, hogy elment? - vontam fel szemöldököm.

- Felmondott. Összeszedte a cuccait, és itt hagyott minket. - zokogott Jin.

Teljesen lesokkoltam. Mi az, hogy felmondott? Hogy hagyhatott itt minket? És mégis miért? Hát ezért volt ilyen az utóbbi időben?

- Szóval nem te tehetsz róla? - kérdezte szomorkásan Tae.

- Nem! Mégis miért tehetnék én róla? - kérdeztem felháborodottan.

- Egyszer már majdnem felmondott miattad. Ki tudja, hogy ezúttal is nem te idegesítetted- e fel valamivel. - jegyezte meg morcosan Jimin.

- Nem én voltam. Esküszöm. - válaszoltam higgadtan. Legalábbis próbáltam az lenni, de egyre idegesebb lettem. Tuti Chanyeol tömte tele a fejét valamivel. - Hol van most?

- Elment. Senki sem tudja hová ment. - adta tudtomra Nam.

- Akkor majd én megkeresem, és visszahozom! - csaptam be magam után az ajtót, s már mentem is a kocsimhoz. Tuti, hogy az EXO-nál van. De mégis hol lehet a dormjuk? Nem késlekedhetek. Mielőbb haza kell őt hoznom!

Egyenesen a cégükhöz hajtottam. Bár nem szabadna ide jönnöm, jelenleg ez érdekelt legkevésbé.

- Hol találom az EXO managerét? - kérdeztem a recepción lévő nőt.

- Jeon Jungkook? - vonta fel szemöldökét. - Mi...? Mi dolga van itt?

- Mint mondtam, az EXO managerét keresem. - válaszoltam kissé ingerülten. - De lehet, hogy maga is segíthet. Hol találom az EXO dormot?

- Ezt az információt én nem oszthatom meg. - rázta fejét.

- Aish! Ez esetben tudok beszélni az egyik taggal? Vagy esetleg Daisyval? - erőltettem egy mosolyt arcomra, ami elég idegbetegen hathatott, hisz másodpercek alatt elárulta hol találom meg a bent lévő tagokat. Legnagyobb meglepetésemre Chanyeol is bent tartózkodik. Lehetséges, hogy Rosé is itt van?

A gyakorló teremhez mentem, pont oda ahová a lány küldött. Kopogás nélkül nyitottam be, nem törődve azzal, hogy talán megzavarom a próbát. Azonban váratlan dolog fogadott.

- Te meg mégis mit csinálsz? - ordítottam el magam, amikor megláttam Mr. Tökéletességet Irene-el összefonódva. - Hogy van merszed ezt művelni Roséval? - trappoltam felé idegesen. - És te? Benned sincs annyi emberség, hogy ne mássz rá másnak a pasijára? - pillantottam a másik bűnösre, aki azonnal le is hajtotta a fejét.

- Ehhez neked semmi közöd! Húzz innen! - mordult rám Chanyeol, azonban nem tudott megijeszteni.

- Hogy teheted ezt vele? Tudod mennyire szeret téged? - kiabáltam továbbra is vele. - És egyáltalán mit mondtál neki, ami miatt elhagyott minket?

- Hogy én? - nevetett. - Én aztán semmit. Az egyetlen hibás itt, te vagy. - bökött mellkason. - Emellett milyen jogon kérsz számon? Te nem ugyan ezt csinálod vele? Játszod itt a hős szerelmest, közben minden lyukkal rendelkezőt ágyba viszel.

- Te utolsó gyökér! - húztam be neki egyet. Valamilyen szinten igaza van. Tényleg sok mindenkivel ágyba bújok, de Rosét sohasem bántanám meg, ha végre az enyém lenne. - Ha ezt megtudja, teljesen össze fog törni. De tudod mit? Legalább megszabadul tőled! Sokkal jobbat érdemel nálad.

- Egy olyat mint te? - törölte meg vérző ajkát. - Mit tudnál te neki adni, amit én nem? Mivel lennél jobb, mint én? Hisz még csak egy kis kölyök vagy. Ő már kész nő. Nem hozzád való.

- Azt majd ő eldönti!

- Nem fogom hagyni, hogy elvedd tőlem. Ő az enyém, és ezen már nem változtathatsz! - horkantott fel. - De ne aggódj! Ha majd a nevemet fogja nyögni, elmesélem neked, milyen csodálatos érzés is.

Eldurrant az agyam. Nem bírtam visszafogni indulataimat...