Egy ideig még értetlenül állt az ajtóban a megdöbbentett lány. Aztán egy válránditás után leült a kanapéra. Gondolataiba merülve nyomta el az álom. Mikor Hoseok vissza jött a fürdőből, egy mosollyal nyugtázta ahogy élete szerelme összegömbölyödve alszik. Csak erről ő még nem tud,de lehet, hogy a türelmetlen csók után sejt valamit. Közelebb lépdelt és egy takarót térítve,be kuporodott mögé.

***

Reggel Medi telefonjának csörgésére ébredtek. A lány nem törődött a köré csavarodott karokkal és felült megkeresni a telefonját.
- Jó reggelt Medison!
- Szia,
- Hol vagy?
- Hát... Emily figyelj meséltem neked Sugáról!? - sétált az ablakhoz Medison. J-hope pedig fekve hallgatta a beszélgetést.
- Ühüm...
- Sajnos...balesete volt és a kórházba tartok - hangsúlyt fektetett a tartok szóra, hogy Hobi induljon öltözni. A fiú bólintott egyet és már ott sem volt.- hozzá - fejezte be a mondatot, és a végére kicsit elszomorodott.
- Jó, ott találkozunk - tette le Emily.
- Várj! Mi? Ne! - mondta Medison összezavarodva. - Ahhh...ez a lány!
- Legalább csinos?! - lépett Hoseok a háta mögé - Ha már ilyen makacs - puszilt Medi nyakába.
- Csinos....de várj,te mit csinálsz? - állt fel a kanapéról, hogy szembe állhasson vele - Nem értem mit művelsz,de majd később beszéljük meg! Most sietnünk kell, mert Emily nagyon gyors. Van kocsid?!
- Persze...
- Hmm... várj akkor miért..? Ahh... mindegy hagyjuk!

A kocsi kulcsot fel kapva, hamar oda is értek. Emily, Medison húga már ott volt. Pont akkor érkezett.
- Huh... nem előzött meg - súgta Medi Hoseok - nak. Aki csak mosolygott mert nem értette.
- Szia Emily!
- Szia Medi! - ölelték meg egymást. - Hogy vagy?
- Aggódom...- húzta keserű mosolyra száját, majd hátra pillantott a fiúra akivel jött. - Jah Emily, ő itt Jung Hoseok, Hobi ő a húgom, Emily - mutatta be őket egymásnak. - Mehetünk? - kérdezte Medison.

Amikor a folyosóra értek, megláttak öt fiút, akik ott ültek a székeken.
- Na ők mit keresnek itt? - hajolt Medison füléhez Hoseok...