Medison szemszöge :

- Yo... Yoongi? - döbbentem le.
- Taehyung... magunkra hagynál egy kicsit?
- Persze - sétált ki Tae.

Yoongi becsukta az ajtót és rámnézett. Nem tudtam, hogy fog reagálni. Nyeltem egy nagyot, összeszedtem az összes bátorságomat, majd megszólítottam. Azonban Yoongi gyorsabb volt.
- Úgy féltettelek! - szorított karjai közé.
- Hát... nem kellett volna. Mint látod jól vagyok - toltam el magamtól.
- Most mi bajod van?
- Emily elmondott mindent! Hogy tehetted...
- Kit érdekel Emily? Medison!Emily fontosabb neked, mint Mi?
- Ő a testvérem Yoongi!
- És akkor mi van? Attól még, hogy testvérek vagytok, lehet életed. Nélküle. Velem. Együtt. Csak mi ketten.
- Yoongi! Én...
- Te? Medison! Mit akarsz? Egy életen át azon aggodalmaskodni, hogy mi van Emily - vel? Az tény, hogy ő a testvéred, de ti két külön személy vagytok. Attól még, hogy neki nincs élete, neked lehet! Válasz! Ő vagy én!
- Yoongi... - sírtam el magam.

Nem volt szép, amit Emily - vel tett. De én ennek ellenére is szeretem. Utálom kellene... de nem tudom. Képtelen vagyok rá.
- Na, Medison? Hogy döntesz?
- Kaphatnék egy kis időt?
- Nem Medison! Itt és most kell válszolnod!
- Nem tudom...
- Már nem szeretsz?
- De igen! És épp ez a baj! Utálom kellene téged! De nem vagyok képes rá. Mert halálosan beléd szerettem Min Yoongi!
- Válasz engem és kezdj el élni!
- Én... Emily - t választom! - szorítottam össze a szemhéjaimat. Tudtam, hogy helyesen döntöttem, de Yoongi...

Yoongi megrázta a fejét, majd kiviharzott a szobából. Azt suttogva...
- Életem végéig várni fogok rád.

Nem kellene választanom, ha Yoongi elfogadná Emily - t. De mostmár úgyis mindegy. Egy percig sem bántam, hogy Emily - t választottam. Nehéz időszakon megy keresztül és szüksége van rám. Én pedig mindig itt leszek neki. Számíthat rám!
- Na? Videójátékozol velem? - kérdezte Tae.
- Ja! Persze bocsi - nevettem kínosan.