Taehyung szenszöge:

Mostmár nem érdekelt, hogy Madison milyen boldog Hoseok - kal. Velem sokkal boldogabb lehet! És én azt szeretném ha az lenne. Én boldoggá tenném őt! Megóvnám mindentől és mindenkitől. És mindent megadnék neki. Mert szeretem.
Nem fogom őt elengedni! Most össze fog jönni! Madison szeretni fog! Most olyan erősen érzem, hogy így lesz!
Főleg így, hogy Leyla is segít. Ő majd boldoggá teszi J hope - ot, én pedig Madison - t.
Már olyan sok ideje tervezem! De most... most véghez viszem! Csak...
Nem tudom hogyan. Madison eltévedt abban a rózsaszín ködben, amit Hoseok köré fújt. De én segítek neki kijutni és megtalálni azt az embert, aki igazán szereti őt. Engem. Mindig is ott volt a szeme előtt! És tudnia kellett volna, hogy csak én szeretem igazán. De persze nehéz észrevenni ha egy rózsaszín köd vesz körül.

- Taehyung! - kopogtak.
- Mi az? - nyitottam ki az ajtót.
- Te mit csinálsz itt? Azt hittem Madison - nal vagy.
- Sajnálom.
- Na ne! Csak azt ne mond, hogy kiszállsz!
- Nem, nem! Erről szó sincs! Csak nagyon nehéz, miközben Hoseok mindig vele van.
- De te elviheted Madison - t bárhova. Barátok vagytok. Én nem vihetem el Hoseok - ot csakúgy, mint te.
- Épp ez az. Elb@sz@tam.
- B@zdmeg! Mit csináltál? - kérdezte Leyla idegesen a hajába túrva.
- Madison rákérdezett...
- Mire? Mire b@ssza meg?
- Hogy többként tekintek - e rá, mint egy barátra.
- Ahhh és mit mondtál?
- Az igazat. Azt hittem elég bátor lesz, hogy elmondja, hogy ő is szeret. De nem volt az.
- A rohadt életbe! - temette tenyerébe az arcát. - Most hogyan tovább? Mit tehetnénk, mikor te k*rvára elb@sztad!
- Ő kérdezett rá.
- Te meg válaszoltál rá. És ezzel nem is lenne semmi baj. De nem gondolkodtál, mielőtt válaszoltál volna. Őszintén még az is jobb lett volna, ha kiszállsz! Többre mennék nélküled.
- Tévedsz. Hoseok - ot is én intéztem el, ezért eltudtál menni hozzá a korházba, és kettesben lehettetek.
- Hát büszke lehetsz magadra! Összeverted. Brávo! - tapsolt a lány.
- Lehet, hogy tényleg kiszállok.
- Jaj csak nem megsértettelek?
- De, ami azt illeti, de.
- Jajj ne! Mit tegyek hogy megbocsáts? - kérdezte színlelt kétségbeeséssel Leyla.
- Tudod hogy engesztelhetsz ki - ültettem az ölembe.