Emily szemszöge:

Leültem az asztalhoz és vártam Yoongi - ra. Közben eszembe jutott milyen volt mikor együtt voltunk...
Számomra egy valóra vált álom volt, de Madison még azt is elrontotta. Szerencsére, most nincs itt! - gondoltam, aztán megláttam Yoongi - t. A fiú zavartan kereste, hogy ki jött el hozzá. Amikor meglátott, félmosolyra húzta a száját. Imádom mikor ezt csinálja és ő jól tudja!
- Yoongi! - fontam a karjaimat a nyaka köré.
Elég nehéz úgy ölelni valakit, hogy közben elválaszt egy asztal.
Ráadásul Yoongi vissza sem tudott ölelni mert az őrök szigorúan álltak mellette és a csuklója is meg volt bilincselve, ahogy a lába is.
- Szia Emily! - hajtotta le a fejét.
De nem tudta elrejteni! Láttam, hogy mosolygott! Tényleg örült, hogy eljöttem hozzá. - Úgy tűnik ma népszerű vagyok.
- Tényleg? Ki látogatott még meg?
- Senki - nevetett, ám láttam, hogy szomorú. - csak jól esett ezt mondani. Bár igaz lenne!
- Én eljövök hozzád! Minden egyes nap! Minden egyes nap!! Eljövök hozzád Yoongi! - fogtam meg a kezét. - Megígérem neked!
- Ne! Ne gyere ebbe a mocskos bőrtönbe miattam!
- De igen! Yoongi! Én eljövök! Miattad!
- Ne gyere ide! Inkább várj rám!
- Tizenkilenc évet? Annyit nem bírok ki nélküled!
- Akkor vigyél ki innen! Ez az egyetlen mód.
- Még nem lehet óvadékot fizetni. De amint lehet kiviszlek innen. Ígérem.
- Csak veled akarok lenni! Távol innen. El akarok innen menni! És veled lenni!
- Ki ne akarna innen elmenni? - szólt közbe az egyik férfi, akit szintén látogatni jöttek.
- Fogd be a pofádat!
- Azt hitted sosem buksz le, mi? - röhögött. - Amúgy meg ki ne akarna egy ilyen csajjal lenni? Én is szívesebben lennék valahol odakint és jót k*rnék  a kis barátnőddel. Szebb, mint ez a vén k*rva - biccentett a feleségére.
- Nem buktam le. Lebuktattak! Nem mindegy.
- Igen Yoongi erről is beszélni akartam... én sajnálom, hogy rész vettem ebben.
- Miért kérsz bocsánatot? Tudom, hogy nem a te ötleted volt és csak azért szálltál be a kis játékukba, mert Madison oldalán kell állnod. Tudom, hogy végig velem voltál. A nővéred nem is tudja, mi van köztünk.
- Igen!
- Hát akkor? - húzta félmosolyra az ajkát.
- Lejárt az idő - szólaltak meg az őrök.
Yoongi mélyen a szemembe nézett. Muszáj volt megtennem!

Yoongi szemébe néztem, majd az ajkaira.
Közelebb hajoltam és megcsókóltam.
- Gyere te rosszfiú! - rángatták őt az őrök.
- Szopjál le! - felelte Yoongi összehúzva a szemöldökét. - Héj Emily! Kib@szottul csinos vagy! - mondta egy félmosollyal az arcán.
- Ez igaz! - helyeselt a másik férfi, akivek szemben a felesége ült.