Yoongi szemszöge :

Egy kis idő után, vadul megcsókoltam őt.
- Nehh... - tolt el magától.
- Mi az?
- Te is csak kihasználsz! Mint a többi fiú! Neked is csak erre kellek!
- Nem baby, ez nem igaz! - Oh dehogynem - én sosem használnék ki egy ilyen szép lányt, mint te - vagy mégis...
- Szerinted szép vagyok?
- Nálad szebb lányt, még sosem láttam - khm... csak egy párat.

A lány elpirult. Élveztem, hogy így zavarba tudtam hozni. Kihasználva azt a kis időt, amíg zavarban volt, újra megcsókoltam.

***

- Tetszett? - simítottam meg az arcát.
- De még mennyire!
- Na ugye! Én megmondtam! - vettem vissza a pólómat.
- Várj! Most hova mész? - nézett rám a lány.
- Egy valamit jól jegyezz meg! Nem létezik normális fiú.
- Neked is csak a szexre kellettem.
- Mit gondoltál?
- Azt hittem te más vagy.
- Olyan naív vagy baby.
- Nem hiszem el, hogy te is kihasználtál. Még szűz voltam!
- De már nem vagy az. Hála nekem.
- Rohadj meg te szemét!
- Na naaa! Vigyázzon a szájára a kishölgy! - ráztam meg a fejem, majd elhagytam a szobát.

- Yoongi! Már mindent tűvé tettem érted. Hol voltál? - támadt le Hoseok, amint becsuktam magam mögött az ajtót.
- Én csak elkísértem azt a lányt a szobájába - feleltem vigyorogva.
- Ennyi ideig?
- Ehhez semmi közöd!
- Jól van na! Akkor jössz?
- Ja.
- Van egy jó hírem.
- Mégpedig?
- A bevétel az elöző évben keresett összegnek a kétszerese.
- Igen ez tényleg jó hír. Tessék! Még egy kis munka, hogy ne unatkoz - nyomtam a kezébe egy bőröndöt, ami tele volt pénzzel - Nekem még van egy kis dolgom. De te nyugodtan elkezdheted számolgatni, mert különben sosem végzel.
- Jól van - indult el.

- Manó! Megjöttem!
- Na végre! Már azt hittem sosem jösz vissza! - zárt karjaiba Medison.