Taehyung szemszöge:

Reggel:

A nap gyenge sugarai melengették az arcomat, jelezve, hogy itt az ideje, hogy felébredjek.
Nem gondoltam volna, hogy még valaha itt fogok ébredni. Nem így terveztem...
- Jó reggelt! - fordult felém Leyla.
- Jó reggelt!
- Mit tervezel mára?
- Nem tudom, te?
- Meglátogatom a szerelmem. Ahhh... alig várom! - nyújtózkodott.
- Leyla...
- Mi az?
- Azt hiszem nem fog működni...
- Miről beszélsz?
- A terv. Madison...
- Ahh... teszek arra a ribancra.
- Ne hívd ÍGY! - fontam a nyaka köré az ujjaimat. Képes lettem volna megölni őt.
- Mmm... úgy felizgatsz mikor ilyen vagy Taehyung! - harapott az ajkába.
Leyla egyáltalán nem mutatta annak a jelét, hogy félne, hogy meghal. Pedig tudja mennyire feldühít. Talán nem hiszi el, hogy tényleg képes lennék végezni vele. Vagy talán... ő is megakar halni, mint én. Tudom, hogy ő is szomorú hiszen nekünk csak ez a szerep jutott.
- Neked már... volt barátod Leyla? - kérdeztem hirtelen. Kicsit megbántam, mert meg sem gondoltam, hogy megkérdezzem, csak úgy kicsúszott a számon.
Leyla rámnézett, kicsit szomorúnak tűnt.
- Nem - rázta meg mosolyogva a fejét. - Az igazira vártam. És amikor megláttam Hoseok - ot, éreztem, hogy ő az. Ő teljesen máshogy bánt velem. Ő nem a testem miatt akart, mint minden más fiú. Ő igazán szeret engem. Tudtam, hogy ő volt, akire vártam - felelte.
Eddig nem igazán ismerhettem meg Leyla érzelmes oldalát, de most bemutatta nekem. És ez... ez egy szép történet.
Én is próbáltam más lányok segítségével feledni Madison - t, de nekem meg ő az igazi.
És én gyűlölöm, hogy nekem már csak ez a szerep jutott, amiben én csak arra vágyom, hogy együttlehessek vele, de tudom... a lelkem mélyén tudom, hogy nem fog beteljesülni a vágyam.
- Figyelj Tae! Valahogy segítened kell. Megegyeztünk. Miért adod fel? Még nincs veszve minden, még...
- De! Nagyon is veszve van minden! Madison nem lehet az enyém.
- És? Ilyen könnyen feladod?