Miatta Tetted?
Jimin szemszöge:
A tenyerembe temettem az arcom.
Hogy történhetett ez?
- Azt hiszem ideje menned! - kortyolt bele italába Taehyung.
Felpillantottam rá és kedvem támadt volna feltenni azt a kérdést, hogy ő hogyan lehet ennyire érzéketlen. Most szereztem tudomást arról, hogy az egyik legjobb barátom bőrtönben van. És Taehyung ahelyett, hogy megvígasztalna el akar küldeni. - Jimin kérlek...
- Taehyung! Nem akarlak egyedül hagyni! - törtek ki belőlem a könnyek. - Nagyon félek, hogy elveszítelek.
- Semmit sem vesztenél.
- Ne mond ezt! Nekem számítasz és én szeretlek! Lehetnék én az ok, hogy maradj,mert...
- Nem!
- Miért nem?
- Miért gondolod, hogy miattad maradnék, ha?
- Hát ha végig hallgattál volna...
- Felesleges. Tudom, hogy miattad nem maradnék. Sőt, inkább öngyilkos lennék, akárhányszor meglátlak - vette újra a kezébe az italját.
Kicsit nevettem a válaszán, de közben mégtöbb könny csordult végig az arcomon. Igazából nagyon fájt, amit mondott.
- Taehyung én szeretlek!
- Jimin leszarom! Nem érdekelsz! Miért gondolod, hogy miattad maradnék, mikor Madison... - kiabált, majd hirtelen megszakította mondani valóját.
Ma... Madison? Ő... ő az oka? Miatta ilyen szomorú?
- Taehyung... Madison miatt tetted?
- Nem! Nem! Csak...
- Miatta vagy szomorú?
- NEM! - üvöltötte.
Mostmár teljesen biztos voltam benne.
- Taehyung! Nekem elmondhatod!
- Befogod a pofád, vagy én teszem! - fogott egy kést a torkomhoz és a falhoz nyomott. - De ha én teszem, nem fogsz neki örülni, azt garantálom - súgta, majd hirtelen valaki kopogott.
Micsoda szerencse! Már éreztem,ahogy a kés éle áthatól a bőrömön. Nagyon megijedtem Taehyung - tól, de már látom mennyire bántja az a dolog.
- Szia Taehyungie! - mosolygott a lány, aki belépett az ajtón. - Ajánlom, hogy kib@szott kanos legyél - kezdte el szívni Taehyung nyakát.
Oké. Ez most... ez... Oké! Jimin te csak... öhm... Hát nem tudom. Akkor mi álljunk itt és... mondjuk nézzük a földet! Ez jó ötletnek tűnik! - Mmm... ki ez a szépfiú? - mért végig.
- Ő Jimin.
- Nem is mondtad, hogy ma édes hármasban nyomjuk - harapott az ajkába.
- Nem. Jimin igazából épp menni készült.
- Igen - erőltettem mosolyt az arcomra.
- Kikísérem aztán jövök - mondta Tae a lánynak.
- Öhm... Tae! Megadnád a számod? Azt hiszem megváltoztattad és...
- Megváltoztattam.
- Oh... akkor jól selytettem. Akkor megadod?
- Nem. És ne merészelj elmenni Madison - hoz. Tudom mi jár a fejedben, de ha elmész oda, megöllek! - csapta rám az ajtót.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro