Jó Barátok Voltunk
Jimin szemszöge :
Eszméletlenül találtam rá Taehyung - ra. Most a kórházban ülök és arra gondolok, hogy mellette kellett volna lennem. De én önző voltam és csak Emily - re tudtam gondolni. Elhanyagoltam Tae - t. És most azt sem tudom mi történt vele.
- Jimin! Mi történt?
-Jimin? Mi történt Taehyung - gal? Jimin!!!
Néha megjelentek...
A többi tag. Aggódtak Tae - ért,de nem jobban, mint én. Hallottam, hogy tudni akarják mi történt vele... De nem tudtam felelni. Valószínűleg azt hitték őrült vagyok. De addig én sem jövök rendbe, amíg Tae sem.
Az egyetlen ember, akivel beszélni akartam, Yoongi volt. Felhívtam egy párszor. De nem hinném, hogy olyan sokszor hívtam volna. Én csak rányomtam a hívás gombra, ő nem vette fel, ezért letettem. Aztán újra újra újra újra és újra. Yoongi nem vette fel. Pedig jó barátok voltunk. De eltávolodtunk egymástól. Nem akarom, hogy ugyanez történjen Taehyung - gal. Hiányoznak a pillanatok amiket együtt töltöttünk. Mint a híres együttes, a BTS. De már vége. Már nem vagyunk egy együttes. Csak hét barát. Mindig barátok maradunk! Legalábbis ezt mondtuk egymásnak, de már nem állunk olyan közel egymáshoz. Sokszor találkozunk, sokszor lógunk egymás házában, ez is arról árulkodik, hogy mindenkinek hiányzik a BTS. Talán nem minden szempontból volt jó, de az mindenképp az volt, hogy egymásra találtunk. Nagyon szoros kötelék fűz hozzájuk. Nem szeretném túlságosan kiemelni Taehyung - ot, mert a többieket is szeretem, de úgy érzem Taehyung - gal lelkitársak vagyunk. Nagyon nehéz volt látnom őt akkor... Ahogy csak feküdt a padlón...
Nagyon félek, hogy többé nem látom. Ha Taehyung képes ilyenre, akkor biztos nagy fájdalmai vannak. Talán ha mellette lettem volna, és lett volna valaki akinek kiönti a szívét, nem lett volna ez. Nagyon rosszul érzem magam, amiért nem voltam mellette és hagytam mégjobban megromlani a barátságunkat.
- Jimin! Mi történt? - lihegett J hope.
- Nekünk sem mondott semmit - felelte Namjoon helyettem.
- Jézusom! Felébredt már? Jobban van? - idegeskedett J hope.
- Igen, de az orvosok egyelőre csak egy embert engedtek be. Most pedig azt mondták Taehyung - nak pihennie kell ezért senki nem mehet be.
- De felébredt?
- Nem tudjuk - hajtotta le a fejét Nam.
Én voltam az egyetlen, aki bement hozzá ezért mindenki rámnézett.
Megráztam a fejem és azt mondtam nem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro