Ismeretlen
Yoongi szemszöge :
Az első, amit megláttam ébredés után, Emily volt. Egy széken ült, fejét pedig az ágyra hajtotta.
Nem volt szívem felkelteni, de muszáj volt megtudnom, hogy mégis hogyan kerül ide.
- Emily...
- Igen? - nézett rám.
- Sajnálom, hogy felébresztettelek. Gondolom nem sokat aludtál...
- Nem számít - legyintett.
- De... hát jó... Szóval... csak azt szeretném tudni, miért vagy itt. Ezek szerint... megbocsájtasz?
- Semmire sem emlékszel a tegnap estéből?
- Nem - ráztam a fejem.
- Az nem baj.
- Miért? Történt valami, amiről tudnom kéne?
- Nem érdekes.
- Emily... kérlek mond el!
- Nem. Tényleg... nem történt semmi - fordított hátat.
Tudtam, hogy hazudik. Éreztem. De mi történt, hogy ennyire nem akar róla beszélni? Tudnom kell!
- Emily! Nézz a szemembe!
- Mennem kell - viharzott ki a szobából.
Ez meg mi volt? Semmit sem értek. Sejtelmem sincsen mi történhetett, amit Emily ennyire nem akar elárulni.
Emily szemszöge :
Yoongi - nak sohasem szabad megtudnia...
Nekem pedig vissza kell mennem a kórházba. Útközben kitalálom, hogy mit hazudjak, miért nem mentem vissza.
- Emily! - ölelt meg Medi.
- Szia!
- Hol voltál?
- Hát...
- Jó mindegy. Lényeg hogy most itt vagy. Gyere! Képzeld el, hogy Hoseok felébredt.
- Igazán? Ez nagyon jó hír - mosolyogtam.
Nagy kő esett le a szívemről. Ezt megúsztam.
- Szeretnél bemenni hozzá?
- Te már voltál bent nála?
- Hát... még nem.
- Akkor miért csak állsz itt? Menj már! - nevettem.
- Jó jó - mosolyodott el.
- Emily! Szia! - intett Jin.
- Szia Jin!
- Hova tűntél tegnap? - kérdezte.
Úgy látszik, mégsem úszom meg.
- Otthon felejtettem a.... Hoseok - nak szánt ajándékomat.
- Akkor jó. Már azt hittem történt valami - könnyebbült meg, ellenben velem.
Hazudtam Jin - nek...
Abban a pillanatban, elkezdett csörögni a telefonom.
- Ezt most fel kell vennem - utaltam a telefonomra.
- Oh... persze. Én már úgyis menni készültem.
Hmm...
Fel vegyem?
- Halo!
- Emily?
- Yoongi?
- Gyere ide! Most!
- Most nem érek rá.
- Emily! Kérlek!
- Ahh... jó. Pár perc és ott vagyok - tettem le.
Vajon mit akarhat?
Hmm...
Mindjárt megtudnom!
- Hát te meg hova igyekszel? - állta az utamat Taehyung.
- Dolgom van.
- Meg sem nézed hogy van Hoseok?
- De. Majd igen. De, mint mondtam most dolgom van.
- Titokzatos lány vagy Emily.
- Na és?
- Talán titkolsz valamit?
- Nem. De miért érdekel téged ennyire?
- Meg kell védenem Medison - t. Amíg Hoseok nem jön rendbe, ez az én feladatom.
- Én nem jelentek veszélyt rá. Ezt elhiheted. A testvére vagyok. Sohasem próbálnék ártani neki.
- Hmm... jó...
- Egyébként... a cégtől hívtak, ahol dolgozom.
- Akkor jó. Menj csak - hagyta jóvá.
Köszönöm! Végre!
***
- Na végre! Mi tartott ennyi ideig?
- Dugóba keveredtem.
- Hát jó.
- Szóval... mit is akartál?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro