Yoongi szemszöge :

Immár étellel a kezemben tértem vissza Emily szobájába.
- Bejöhetek?
- Igen - válaszolt sóhajtva.
- Mi a baj?
- Ahh... Semmi.
- Hoztam ilyen... Öhm... ilyet! - mutattam fel a kezemben lévő fertőtlenítőt - Ezzel lefertőlenítem a sebeid.
- Oké.

Emily leült az ágyra velem szemben, én pedig neki kezdtem.

***

- Mostmár jobb?
- Fogjuk rá.
- Sajnálom, hogy nem védtelek meg. Mostantól mindig számíthatsz rám. Megígérem, hogy vigyázni fogok rád és a nővéredre.
- Köszönöm Yoongi.
- Nem kell megköszönnöd. Mindent megfogok tenni hogy boldogok legyetek. Most... Mennem kell - sétáltam az ajtó felé.
- Yoongi! Ha mindent megteszel, hogy boldogak legyünk... Arra is hajlandó vagy, hogy elengedsz minket?
- Most úgy teszek, mintha ezt meg sem hallottam volna - csuktam be az ajtót.

Hálásnak kéne lennie! Meg is ölhetném... de nem, én kedves vagyok vele, ruhákat adok neki, lefertőtlenítem a sebeit... erre ő...

Ahh... de Medison - ért bármit megteszek.
- Szia manó! - mosolyogtam.
- Szia Yoongi.
- Hoztam neked tiszta ruhákat.
- Oh... köszönöm - mosolygott.
- Nincs mit - simítottam meg a haját - Majd jövök.
- Oké. Köszönöm - mosolygott.

Medison szemszöge :

Amint Yoongi kilépett a szobából, letöröltem az álmosolyomat. Persze ma meglepően kedves velem, de... Hoseok az életem szerelme.
De talán... ha adnék neki még egy esélyt... Nem! Istenem Medison, hogy gondoltad ezt?! Lányokkal kereskedik...
És mi lesz ha egyszer csak... megun?
De látom, hogy nagyon igyekszik... tényleg szeret engem.

Várjunk! Ez nem az ő pulcsija? Oh dehogynem! Istenem de aranyos! Tudja, hogy mennyire imádom a pulóvereit. Hát megjegyezte...

- Kész vagy? - kopogott az ajtón.
- Öhm... igen.
- Gyönyörű vagy.
- Oh... Köszönöm - erőltettem mosolyt az arcomra.
Yoongi végigsimított az arcomon, majd megcsókolt.
Kezével beletúrt a hajamba és egyre vadabbul csókolt. Kezét végigvezette az oldalamon, majd a derekamnál fogva még közelebb húzott magához.
- Miért csinálod ezt velem? - löktem el magamtól.
- Miről beszélsz?
- Jól tudod!
- Medison... már elmondtam. Azért, mert szeretlek. Tudom, hogy... nem kéne, de nem tudom irányítani az érzelmeimet. Azóta, hogy szakítottál velem... mégjobban akarlak. Tudom, hogy hibáztam. Tudom, hogy én szúrtam el.
- De még jóvá teheted.
- Ezt hogy érted?
- Ha elengednél engem és Emily - t...
- Arról szó sem lehet.
- Yoongi! Te nem vagy normális! Akaratom ellenére tartasz itt. Őrült vagy! Meg kell értened, hogy már nem szeretlek.
- Őrülten szeretlek - csapott le ajkaimra.
- Yoongi...
- Shh...